Események Határozott dátumú események január 23. – Franciaország és Anglia tíz évre szóló kereskedelmi szerződést köt. február 8. – Havasalföldön elrendelik a latin ábécé használatát a közigazgatásban és az oktatásban. április 4. – Forinyák Géza temetése. Habsburg-ellenes tüntetés Pest–Budán. május 11. – Garibaldi vörösingesei – köztük a magyar szabadságharc négy veteránja, Türr István, Goldberg Antal, Tüköry Lajos és Lajoski Vencel – partra szállnak a Bourbonok uralta szicíliai Marsalában és megindulnak – Palermo irányába – a sziget belseje felé. május 28. – A vörösingesek elfoglalják Palermo városát. (16 ezer szicíliai katona adta meg magát a diadalmasan bevonuló Garibaldi néhány ezer emberének.) szeptember 7. – Giuseppe Garibaldi tisztjei kíséretében, katonák nélkül bevonul Nápolyba. október 20. – I. Ferenc József kiadja az októberi diplomát. október 21. – Nápoly–Szicíliai Kettős Királyság csatlakozik Piemonthoz. (Az egykori királyság 1861-től Olaszország része.) október 31. – Nápolyban felszentelik az itáliai Magyar Légió csapatzászlóját. november 6. – Az Egyesült Államok elnökévé választják a köztársaságpárti, rabszolgaság-ellenes Abraham Lincolnt. (Válaszul 11 déli állam kilép az Unióból, és új konföderációt alapít.) november 7. – II. Viktor Emánuel szárd–piemonti király ünnepélyes keretek között bevonul Nápolyba. (Nyitott kocsival hajtatott az ujjongó tömeg sorfalai között, majd a bevonulás zárásaként felolvasták és aláírták azt a dokumentumot, amely Nápoly és Szicília csatlakozását szentesítette.) november 12. – Giuseppe Garibaldi haderejét feloszlatják. november 15. – Az olasz királyi hadügyminisztérium rendeletet ad ki az Olaszországban szolgálatot teljesítő magyar légióval kapcsolatban. december 17. – Összeül az esztergomi értekezlet. december 20. – Dél-Karolina kilép az Unióból.
Határozatlan dátumú események augusztus – Merénylet áldozatául esik II. Danilo montenegrói püspökfejedelem.
Az év témái 1860 az irodalomban november 7. – A Kisfaludy Társaság Szépirodalmi Figyelő néven új esztétikai, kritikai és szépirodalmi folyóiratot indít, Arany János szerkesztésében. 1860 a tudományban Thomas Graham a kolloidkémia megalapozása. Étienne Lenoir üzemképes gázmotort készít. Marcellin Berthelot összefoglalja a szerves kémia eredményeit. Philip Reis megépíti az első elektromos telefont. 1860 a vasúti közlekedésben Július 1. Átadják a forgalomnak a Déli vasúttársaság Székesfehérvár-Komárom közötti vasútvonalát 1860 a zenében október 3. – Megindul az Ábrányi Kornél szerkesztette Zenészeti Lapok.
Születések
január 1. – George Washington Carver, oktató, feltaláló, botanikus († 1943) január 14. – Venustiano Carranza, a mexikói forradalom jelentős alakja, Mexikó elnöke († 1920) január 29. – Anton Pavlovics Csehov, orosz író († 1904) február 5. – Kner Izidor, nyomdász († 1935) február 23. – Bátor Szidor, zenetanár, zeneszerző († 1929) március 12. – Munkácsi Bernát nyelvész, finnugrista, turkológus, orientalista, néprajztudós († 1937) március 24. – Gaál Ferenc, zeneszerző, a szabadkai zeneiskola igazgatója († 1906) április 7. – Korb Flóris építész († 1930) április 17. – Kovách Aladár levéltáros, etnográfus, múzeumigazgató († 1930) május 1. – Zielinski Szilárd építészmérnök († 1924) június 30. – ifj. Andrássy Gyula, 1906 és 1910 között magyar belügyminiszter, 1918-ban a Monarchia utolsó külügyminisztere († 1929) július 7. – Gustav Mahler, osztrák zeneszerző († 1911) július 31. – Mary Vaux Walcott, amerikai természettudós, botanikus, festő, főleg a vadvirágokról készített akvarelljeiről vált híressé († 1940) augusztus 3. – W. K. Dickson, amerikai feltaláló, filmrendező († 1935) augusztus 11. – Bláthy Ottó Titusz, elektromérnök († 1939) szeptember 10. – Márkus Emília színésznő († 1949) szeptember 20. – Ujváry Ignác magyar festő († 1927) szeptember 21. – Preisz Hugó orvos, állatorvos, bakteriológus, az MTA tagja († 1940) szeptember 22. – Kúnos Ignác nyelvész, turkológus, a török népköltészet úttörő jelentőségű kutatója, az MTA tagja († 1945) október 31. – Andrew Volstead amerikai politikus († 1947) november 21. – Karacs Imre, magyar színész, színházigazgató († 1914) november 23. – Hjalmar Branting Nobel-békedíjas svéd szociáldemokrata politikus († 1925) november 24. – Szini Péter, magyar író, állami tanító († 1906) november 26. – Barna Izidor magyar újságíró, költő, a magyar bulvársajtó úttörője († 1911) december 19. – Szurmay Sándor honvédelmi miniszter († 1945)
Halálozások január 27. – Bolyai János a leghíresebb magyar matematikus (* 1802) március 8. – Czott Ferenc rozsnyói kanonok, költő (* 1821) március 9. – Lányi Sámuel vízépítő mérnök, festőművész (* 1792) március 14. – Apostol Pál evangélikus prédikátor (* 1787) március 14. – Carl von Ghega albán származású, velencei születésű, osztrák mérnök (* 1802) április 2. – Forinyák Géza joghallgató, a magyar nemzeti függetlenség mártírja (* 1840) április 8. Félix Dujardin francia biológus (* 1801) Széchenyi István politikus, író (* 1791) május 14. – Ludwig Bechstein német író, meseíró, könyvtáros június 30. – Esztergály Mihály evangélikus lelkész, Pest megyei főesperes, költő (* 1788) július 1. – Charles Goodyear a vulkanizált gumi feltalálója (* 1800) július 6.. – Tüköry Lajos, magyar katona (* 1830) július 11. – Marastoni Jakab festőművész, litográfus (* 1804) augusztus 14. – André Marie Constant Duméril, francia zoológus, a herpetológia és az ichthiológia professzora (* 1774) augusztus 26. – Dancsecs József író, Sárvár esperese (* 1789) szeptember 12. – William Walker amerikai kalandor. Honduras ellen vezetett egy expedíciót, de elfogják és kivégzik. (* 1824) október 24. – Élie Decazes herceg, államférfi, Franciaország negyedik miniszterelnöke (* 1780) november 8. – Sir Charles Fellows angol régész (* 1799) november 19. – Markó Károly, festőművész, a magyar tájképfestészet iskolateremtő mestere (* 1791) december 17. – Bernardine-Eugénie-Désirée Clary, Napóleon jegyese, majd Jean-Baptiste Bernadotte felesége. Dezideráta néven Svédország és Norvégia királynéja (* 1777)
Jegyzetek
Kategória:19. század