thumb|jobbra|250px|Az emlékműn található felirat A Makó-Landori Erdő hivatalos elnevezése szerint Maros-ártér, a Körös–Maros Nemzeti Park területét képezi, annak hét törzsterületének egyike, melyet 421 hektáros területével 1990-ben nyilvánított védett területté a 6/1990. (III.31.) KVM rendelet. Ezen terület őrzi a Maros hullámterébenAz ártér azon része, amely a töltés víz felőli oldala és a meder széle között helyezkedik el vagy két átellenes töltés közötti terület a vízfelszínnel együtt lévő hajdani keményfás ligeterdők flóráját és faunáját, mely eltér mind a középső-, mind a déli tiszai árterek erdőtársulásaitól. Az erdők területe továbbá fontos kapu, kilométereken át jelent élőhelyi kapcsolatot az erdélyi és a bánáti fajok között. Védetté nyilvánításának oka, továbbá, hogy szaporodó-, táplálkozó-, vonuló- és pihenőhelyet biztosítsanak a puszták, az ártéri erdők és a köztük lévő gyepek állatvilágának, valamint, hogy megőrizzék ökológiai folyosói szerepét, melyet a Kopáncsi-puszta és a Maros-völgy életében tölt be. Illetve számos madárfaj vonulásában tölt be jelentős szerepet, ilyen a gatyás ölyv vagy az őrgébics.
Az erdőt tölgy-szil-kőrisliget alkotja, állatvilágát, pedig főleg ízeltlábúak és puhatestűek alkotják, de állománya gazdag halakban és énekesmadarakban is, található holló, kabasólyom, vörös vércse, vízityúk, karvaly, kuvik, szalakóta, búbos banka, gyurgyalag, kis- és nagyfakopáncs, fekete harkály, ökörszem, fakusz, őszapó, és a függőcinege populáció is említésre méltó.
A Maros ártér A Makó-Landori erdők területe az 1990-es védetté nyilvánítás után, az 1999-es bővítések keretében a Maros menti erdők és gyepek részeként a Körös–Maros Nemzeti Park részévé vált. A folyó hullámtere a Magyarországra érkező szakaszától a Tiszába ömléséig terjed, Szeged-Tápéig. Ezt az utat meredek falak, homokzátonyok jellemzik, növényvilági tekintetben füzek, fekete és fehér nyárfák. Természetvédelmi értelemben legnagyobb értékei a hosszan elnyúló fűz- és nyárligeterdők és a közéjük beékelődő keményfás ligeterdők, mint a Makó-Landori erdők, valamint a folyón zajló migráció, amellyel árvizek által sodort élőlények érkeznek a területre. Az erdőket felépítő fafajok magas kőris, magyar kőris, kocsányos tölgy, szilfa 75% fűzfa, nyárfa, fekete nyár, 15%
Állatvilág Halak homoki küllő (Gobio kessleri) selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer) magyar bucó (Zingel zingel) német bucó (Zingel streber) sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus) kurta baing (Leucaspius delineatus) kőfúró csík (Sabanejewia aurata) Hüllők kecskebéka (Rana esculenta) mocsári béka (Rana arvalis) barna varangy (Bufo bufo) barna ásóbéka (Pelobates fuscus) vízisikló (Natrix natrix) mocsári teknős (Emys orbicularis)
Jegyzetek
Források http://www.nagyutazas.hu/magyar/magazin/article.php?id=402&lstresults=10 https://web.archive.org/web/20130615195802/http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=Mak%C3%B3-Landori_erd%C5%91k_TT_%28Maroslele%29 http://csongrad-megye.hu/portal/index.php?option=com_content&task=view&id=49&Itemid=1&limit=1&limitstart=2 http://kmnp.nemzetipark.gov.hu/?pg=menu_1136 https://web.archive.org/web/20091113121631/http://www.kmnp.hu/hu_kmnp_reszterulet10.htm http://www.partfal.hu/mako
Kategória:Makó Kategória:Erdők Kategória:Körös-Maros Nemzeti Park természetvédelmi területei