A Szakadt függöny (eredeti cím: Torn Curtain) 1966-ban bemutatott színes, amerikai kémfilm. A feszültségteremtés mesterének, Alfred Hitchcocknak ez volt az 50. játékfilmje, és egyben hosszú pályafutásának egyik legkedvezőtlenebbül fogadott alkotása. A cím a vasfüggönyre utal. Az 1965 novemberében kezdődött forgatás a következő év márciusában ért véget.
A problémák már a forgatókönyvvel elkezdődtek, mellyel a rendező elégedetlen volt, ezért átíratta. Nem volt örömteli a munka a két főszereplővel sem: Paul Newman az Actors Studio egykori tanítványaként igen nehezen fogadta el Hitchcock diktatórikus rendezési módszereit, Julie Andrews pedig nem a rendező, hanem a filmgyártó cég, a Universal választása volt. A Szakadt függöny örökre véget vetett Hitchcock és egyik állandó munkatársa, Bernard Herrmann zeneszerző korábban gyümölcsöző együttműködésének is. Hitchcock ugyanis – állítólag a Universal nyomására – elutasította, hogy a filmhez felhasználja a Herrmann által írt kísérőzenét.
Évtizedekkel a bemutató után a Szakadt függöny kedvezőtlen megítélése némileg megváltozott, az új évezredben már olyan Hitchcock-filmként tartják számon, melynek egyes részleteiben a rendező a legjobb formáját nyújtotta. Rendezői szokásának megfelelően Hitchcock ebben a filmjében is látható néhány pillanat erejéig személyesen is: a film elején a koppenhágai szálloda előcsarnokában üldögél, és egy kisgyerek ül a térdén.
A cselekmény balra|bélyegkép|250px|Julie Andrews és Paul Newman
A történet egy Koppenhága felé tartó hajón kezdődik. Az utasok a Nemzetközi Fizikuskongresszus meghívott vendégei, akik nagykabátokba burkolózva dideregnek a reggelizőasztalok mellett, mivel elromlott a hajó fűtési rendszere. Ketten hiányoznak az ebédlőből: Michael Armstrong professzor, valamint bájos asszisztense és menyasszonya, Miss Sarah Sherman. A szerelmespár a férfi ágyában enyeleg. Együttlétüket kopogás zavarja meg: távirat érkezett Armstrong professzornak, akit a koppenhágai Elmo könyvesbolt arról értesít, hogy elkészült a könyve. Michael azt állítja, hogy a címzés ellenére az üzenet nem neki szól. Gondterhelten bújik vissza az ágyba. Később a postázó helyiségbe megy. Újra elkéri a táviratot, sőt választ is küld rá.
Megérkezés után a szállodában Armstrong éppen tusol, amikor a könyvesboltból keresik. Sarah fogadja a hívást. Mivel Michael úgyis azt mondta neki, hogy eltart még egy darabig, amíg elkészül, a nő úgy dönt, hogy elsétál a könyvért. A zuhanyzóból kilépő férfi megpróbálja megállítani, de már késő. Miss Shermant a szálloda előtt a kongresszus egyik résztvevője, a keletnémet Karl Manfred professzor veszi a szárnyai alá, ő kíséri el a könyvesbolthoz. A könyvet nem kell kifizetni, az eladó azonban figyelmezteti Sarah-t, hogy legyen óvatos vele. Nem egyértelmű, hogy tanácsa az első kiadású könyvre vagy Manfred professzorra vonatkozik-e. Miss Sherman később különösnek találja Michael viselkedését is, aki előbb a szálloda halljában magára hagyja, és egy utazási iroda pultjához megy elintézni valamit, majd a Sarah-tól átvett könyvvel elsiet.
Armstrong a WC-ben bontja ki a csomagot. Az első lapon ceruzával írt bejegyzés igazítja útba a 157. oldalra: a jelzett helyen a Π-ről (ejtsd: pí) ír a szerző. Ebéd közben Sarah számon kéri a férfi egyre különösebb viselkedését. Armstrong azt állítja, sürgősen, még aznap délután Stockholmba kell utaznia. A nőnek az a véleménye, hogy a stockholmi utazást Michael hamarabb kitalálta, csak eltitkolta előle, valószínűleg ezért nem akarta azt sem, hogy Sarah vele jöjjön Koppenhágába. A férfi azzal indokolja döntését, hogy kutatásait az amerikai kormány leállította, ezért megpróbál a svédekkel megállapodni. Miss Sherman úgy dönt, hazautazik. Az utazási iroda pultjánál megkérdezi, hogy mikor indul Armstrong gépe Stockholmba. A válasz megdöbbenti: a professzor nem Stockholmba utazik, hanem a román légitársaság Kelet-Berlinbe tartó gépére foglalt helyet.
jobbra|bélyegkép|250px|Ludwig Donath és Paul Newman
Sarah szintén Kelet-Berlinbe repül. A gépen Michael odamegy hozzá, és igen nyers hangon felszólítja, hogy leszállás után azonnal forduljon vissza. A kelet-berlini repülőtéren újságírók fogadják az érkező gépet. Az egyik utas, a vendégszereplésre érkező cseh balerina arcáról hamar lefagy a mosoly, mikor kiderül, hogy a sajtó nem miatta, hanem Armstrong professzor kedvéért jelent meg. A keletnémetek azonban nem számítottak Miss Sherman érkezésére, ezért kénytelenek vele is foglalkozni. Az amerikaiakat a Stasi egyik magas rangú tisztje, Heinrich Gerhard fogadja. A férfi bemutatja Armstrongnak Hermann Gromeket: ő lesz ezentúl a professzor „segítő”-je, aki állandóan a rendelkezésére fog állni. Gerhard felajánlja Miss Shermannek, hogy ő is az NDK-ban maradhat. Sarah Michaelhez fordul tanácsért, a férfi azonban nem akar dönteni helyette. A nő időt kér, hogy átgondolja a váratlan javaslatot. A sajtótájékoztatón Armstrong egy előre megírt nyilatkozatot olvas fel arról, miért hagyja el a hazáját. Szeretne a Lipcsei Egyetemen dolgozni a világhírű Lindt professzor mellett. A Hotel Berlinben Michael és Sarah magukra maradnak. A férfi újra megpróbálja meggyőzni a nőt, hogy térjen haza. Sarah becsapva érzi magát, elvégre ezt a disszidálást Michael nyilván hónapokon át tervezte, mégsem szólt róla egy szót sem. Árulónak nevezi Armstrongot, aki nem ad magyarázatot a tettére. Másnap reggel Sarah papírra írt üzenetet kap Michaeltől, melyben vőlegénye újra arra kéri, hogy utazzon haza.
Armstrong sétálni indul, Gromek azonban a motorkerékpárján követi. A professzor egy múzeumba megy, azt remélve, hogy ott le tudja rázni a követőjét. Egy oldalajtón keresztül sikerül távoznia az épületből. Taxival egy közeli tanyára viteti magát. A gépkocsi megvárja, hogy visszavigye majd a városba. A parasztháznál Michael kopogtatására egy nő nyit ajtót. Nem értik egymás nyelvét, ezért Armstrong a lábával a Π jelet rajzolja a homokba. Az asszony a közelben dolgozó férje felé mutat. Michael odamegy hozzá, és beszélgetni kezd vele. A férfi a Π egyik kulcsembere. Beszélgetésük során kiderül, hogy a professzor valójában nem hazaáruló. Azért tett úgy, mintha átállna a keletnémetekhez, hogy így Lindt professzor közelébe kerüljön, és a világbéke szempontjából rendkívül fontos szakmai titkokat tudjon meg tőle. Elvégre egy tudóstól csak egy másik tudós képes használható információkat szerezni. A férfi közli Armstronggal, hogy a lipcsei ügynök neve Koska. Nem kell keresni, ő majd érintkezésbe lép a professzorral, amikor az NDK-ból való menekülést kell megszervezni. A parasztházhoz visszatérő Armstrongot kellemetlen meglepetés várja: az épület előtt Gromek áll. Michael bemegy a házba, a német titkos ügynök követi. A professzor azt állítja, rokonlátogatóba érkezett. Gromek azonban nem ostoba, rögtön rákérdez arra, hogy hol van a rég nem látott rokonnak hozott ajándék. Az ajtóhoz hívja a professzort, és megmutatja neki a homokba rajzolt jelet, melyet Michael elfelejtett eltüntetni. Gromek tudja, hogy a Π egy titkos szervezet, amely emberek kimenekítésével foglalkozik. Armstrong lebukott, de a nő még rosszabbul fog járni. Gromek telefonálni próbál a feletteseinek. A német nő rátámad, Michael segít neki, és lefogja Gromeket. Az asszony kitépi a falból a telefont. A várakozó taxisofőr miatt nem lehet a Gromektől elvett pisztolyt használni. A férfi eleinte nem is veszi komolyan a támadást, eszébe sem jut, hogy védekezzen vagy kiáltson. A nő egy hatalmas konyhakést döf a férfi nyakába akkora erővel, hogy a penge is eltörik. Mivel Gromek nem esik össze, térdeit az asszony egy szeneslapáttal kezdi ütlegelni. Ekkor Gromek elterül a földön. Váratlanul feláll, és megpróbálja kinyitni az ablakot, hogy segítségért kiáltson. Sikerül a földre teperni. A kétségbeesett nő kinyitja a tűzhely ajtaját, és megnyitja a gázcsapot. Michael segítségével sikerül Gromeket a tűzhelyig vonszolni, és fejét a sütőbe helyezni. Örökkévalóságnak tűnő percek után a test elernyed, Gromek meghal. A professzor leveszi a kabátját, ami véres lett, és kezet mos. A német nő jelbeszéddel az értésére adja, hogy a holttestet és az áldozat motorkerékpárját ő majd eltünteti.
Michaelt a szálloda előtt Gerhard emberei várják: főnökük találkozni akar a professzorral. Gerhard irodájában Miss Sherman is jelen van. A nő bejelenti, hogy úgy döntött, az NDK-ban marad, hogy tovább dolgozzon Michael mellett. Gerhard kéreti Gromeket, rövidesen azonban értesítik arról, hogy a férfinak nyoma veszett. Armstrong és Miss Sherman elindulnak Lipcsébe. Az egyetemen Manfred professzor bemutatja őket a vezetőségnek. Michael új „segítő”-t kap Otto Haupt személyében, mivel Gromek nem kerül elő. Az egyetemmel ismerkedő Armstrongot valaki elgáncsolja a lépcsőházban. A férfi az orvosi szobába kerül. Kiderül, hogy a doktornő rendezte meg az incidenst, hogy érintkezésbe lépjen vele. Ő dr. Koska, a lipcsei ügynök. Figyelmezteti Michaelt, hogy Gromek eltűnése miatt nagyon kevés ideje van a cselekvésre. A szökést már most szervezni kell, és ehhez a professzorról és Miss Shermanről is kell fénykép a hamis igazolványokba. Armstrongnak másnap meghallgatása lesz, és ha ott úgy ítélik meg, hogy valóban értékes ember, csak akkor kerülhet Lindt közelébe.
Ezalatt a Stasi újságfelhívások útján keresteti Gromeket. Az egyik közleményt elolvassa az a taxisofőr is, aki Armstrongot a tanyára vitte. A férfi emlékszik arra, hogy látta aznap Gromeket a tanyán, sőt felfigyelt arra is, hogy amíg várakozott, addig a közeli házban egyszer váratlanul kinyílt az ablak, majd szinte azonnal be is csukódott. A sofőr a rendőrségre megy bejelentést tenni. A másnapi meghallgatáson Armstrongnak ismertetnie kell kutatási programja, a Gamma-5 részleteit. Bele sem tud kezdeni a mondanivalójába, megérkezik Haupt. A jelenlévő keletnémetek között sugdolózás kezdődik. Végül megkérdezik Michaelt, hogy felkeresett-e egy bizonyos tanyát. A professzor igennel felel, a következő kérdésnél azonban tagadja, hogy ott találkozott volna Gromekkel. Válasza nem kielégítő, ezért a meghallgatást felfüggesztik. Ekkor közbeszól a terem távolabbi részében üldögélő férfi. Ő Lindt professzor. Bejelenti, hogy hamarosan Leningrádba kell utaznia, addigra mindent tudni akar a Gamma-5-ről. Mivel Armstrong meghallgatása felsőbb utasításra tilos, Lindt Miss Shermant akarja kifaggatni. Sarah megtagadja az együttműködést. Manfred megpróbálja jobb belátásra bírni. Kimennek a szabadba. Michael kicsit távolabb sétál a menyasszonyával, és mindent bevall neki. Sarah könnyei felszáradnak, hirtelen megérti a férfi addigi viselkedését. Ezután igyekszik mindenben a segítségére lenni.
Idejük egyre fogy. A taxisofőr bejelentése nyomán a Stasi kimegy a tanyára. A házban Gerhard megtalálja a falon a telefonvezeték maradványát. Hamarosan előkerül Gerhard elásott motorkerékpárja, később a holtteste is.
Este az étteremben Michael táncra kéri dr. Koskát. Tánc közben a nő elmondja, hogy mi történt napközben a tanyán. A helyzet súlyossága miatt Armstrongéknak másnap reggel el kell hagyniuk az országot: az éjszakára szükség van a menekülés megszervezéséhez. Délelőtt 10-re beszélnek meg találkozót Koska egyetemi szobájába. Lindt professzor enyhén alkoholos befolyásoltság alatt átül Michaelék asztalához. Az elővigyázatos Sarah táncra kéri Manfredet, hogy a tudósok négyszemközt beszélgessenek. Lindt nem részeg, semmit nem lehet kiszedni belőle, de célozgat arra, hogy másnap fél 10-kor a borbélynál lesz. Armstrong felcsigázza az érdeklődését, mert azt állítja, sikerült a Gamma-5-öt befejezni.