A Pető András Kar (rövidítve: PAK) a Semmelweis Egyetem legújabb kara, amely korábban Pető András Főiskola néven államilag elismert főiskola volt. 2017. augusztus 1-jétől a főiskola a Semmelweis Egyetem egyik karaként működik tovább.

Általános tájékoztatás Pető András az 1940-es években hozta létre a központi idegrendszeri károsodás következtében mozgássérült személyek helyreállítását célzó konduktív pedagógiai rendszert, amelyet az általa vezetett intézet alkalmazott először. Követője és a rendszer továbbfejlesztője a főiskolai képzés vezetője Hári Mária volt.

A konduktív nevelési rendszer lehetőséget ad a személyiség minden oldalú kibontakoztatására és ugyanakkor lehetővé teszi a társakkal - csoportban történő - együttműködést is, előkészít a valódi integrációra. Alapgondolata, hogy a központi idegrendszer a károsodások ellenére is rendelkezik tartalékokkal, új kapcsolatok kiépítésének lehetőségével, amelyek a tanulási-tanítási folyamat megfelelő vezérlésével mozgósítható. Napjainkra a PAF a konduktív nevelés egész világra kiterjedő szellemi, kutató, képző, metodikai és minőségbiztosítási központjává vált.

Küldetés nyilatkozat A Pető András Főiskola a konduktív pedagógia legrégebbi és legerősebb képviselője, eredeti forrása a konduktorképzés és a konduktív nevelés Magyarországon és nemzetközileg is elismert központja.

A gyakorlatcentrikus főiskolai képzésben, valamint a konduktív nevelési gyakorlatban érvényesül a holisztikus szemléletű személyiségfejlesztés, előtérbe kerül a képességfejlesztésen alapuló tanulás.

Nevelési filozófiájuk pozitív életszemléletet tükröz, fontosnak tartják az emberi kapcsolatokon alapuló kommunikációt. Az aktuális felsőoktatási és közoktatási koncepciót figyelembe véve biztosítják az Európai Unió oktatási rendszerébe való illeszkedést.

A változó igényeknek eleget téve mind magasabb színvonalú és egyre szélesebb körben végzett kutatások eredményeit felhasználva bővítik szolgáltatásaikat a képzés területén (kurzusok, továbbképzések, együttműködés más külföldi felsőoktatási intézményekkel) és a nevelési gyakorlatban egyaránt (szűrések, hálózat fejlesztés).

Konduktor alapszak

A konduktori hivatást választó pedagógiai szakemberek olyan eltérő korú gyerekek nevelésével és fejlesztésével foglalkoznak, akik központi idegrendszeri sérülésük következtében mozgássérültekké váltak. A képzés a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével két szakirányon folyik: óvodapedagógusi és tanítói szakirányon. Ez az élethivatás az emberi élet egyik nagyon érzékeny területével kapcsolódik össze, ezért különösen fontos, hogy a jelentkezők rendelkezzenek néhány alapvető beállítottsággal. Alapvető és elengedhetetlen tulajdonság a sérült emberek, gyermekek iránti elfogadás, empátia, melynek alapja a másság elfogadása, a tolerancia. Sok esetben nehezíti meg a munkát, hogy nehéz a gyerekeket „megnyitni”: ehhez a szakembernek fejlett kommunikációs készségre, türelemre, nem utolsósorban felelősségérzetre és a „siker akarására” van szükségük. Az alapszaki képzés a „hozott” képességek mellett a jelentkező rendelkezésére bocsátja mindazt a tudást, mely a kisgyerekek és a 6–12 évesek fejlődési sajátosságairól átadható. A jelöltek megismerkednek a képességfejlesztés pszichológiai és pedagógiai alapjaival és az ehhez kapcsolódó eljárásokkal; a központi idegrendszeri sérültek fejlesztésének lehetőségeivel (természetesen ez korcsoportonként eltérő), a differenciált oktatás elveivel és az egészséges korcsoportba való visszahelyezés lehetőségeivel. Az alapszak elvégzése után a konduktorra váró munka igen összetett. Az eltérő korcsoportú sérült gyerekek számára problémacentrikus feladatsorokat állítanak össze, irányítják a feladatvégzést, majd értékelik és dokumentálják a fejlődést. Egyéni és csoportprogramokat készítenek a gyerekek fejlődési szakaszaihoz igazodva. Irányítják a tanulási folyamatokat, mindeközben a tanulási alapkészség fejlesztésén fáradoznak. Nagyon kényes feladat, de legalább olyan fontos a kapcsolattartás a sérült gyerekek családjával, mely sok esetben kríziskezeléssel kezdődik. A konduktor feladata felkészíteni a hozzátartozókat, hogyan építsék be mindennapi életükbe gyermekük fejlesztő programját. A család sérültekkel szembeni attitűdjének megváltoztatásában is segítő kezet nyújtanak. A végzett szakemberek számára elhelyezkedési lehetőséget az oktatási és szociális intézmények nyújtanak. A magyarországi képzést külföldön is messzemenően elismerik, és nagyon szívesen látják a magyar konduktorokat.

Az óvodapedagógus szakirányon végzett konduktorok óvodáskorú (tágabban értelmezve 2–8 éves korcsoport), mozgássérült gyerekek, gyerekcsoportok nevelésével, fejlesztésével és gondozásával foglalkoznak. Különféle képességfejlesztő eljárásokkal fejlesztik a gyerekek kommunikációs, kognitív és cselekvési képességeit.

A tanító szakirányon végzett konduktor szakemberek 1–4. osztályos mozgássérült gyerekek, gyerekcsoportok nevelésével, oktatásával foglalkoznak. Szakterületük az iskolai tanulási nehézségeket előidéző okok feltárása, kezelése. A mozgássérült iskolások, a speciális hallás-, beszéd- és írásproblémával küzdő gyerekek kezelésére fejlesztési programokat, alternatív kommunikációs technikákat dolgoznak ki.

Az intézetben felsőfokú szakképzésként lehet tanulni az ifjúságsegítő kétéves szakot.

PAF Gyakorló Közoktatási Intézménye Korai Fejlesztő és Konduktív Gondozó Központ Nemzetközi Pető Intézet Korai Fejlesztő Központja olyan csecsemők és kisgyermekek számára nyújt komplex fejlesztést, akik a központi idegrendszer károsodása következtében nem életkoruknak megfelelően fejlődnek. A konduktív nevelés annál eredményesebb, minél fiatalabb életkorban veszi kezdetét. Jelentős hátrányt szenvednek, akikkel későbbi életkorban kezdenek el foglalkozni. Az egyéves kor alatt megkezdett konduktív neveléssel megelőzhető:

a gyermek passzivitása és mozgásszegénysége, kóros tartások, kontraktúrák kialakulása, kóros sztereotípiák megjelenése, viselkedési és adaptációs problémák, értelmi elmaradás, diszfunkciós személyiségjegyek kialakulása, beteg gyermekként való viselkedés, a család életvitelének, működésének zavara.

A Korai Fejlesztő Központban zajló komplex nevelés magában foglalja a mozgástevékenység és a kognitív funkciók fejlesztését és az önellátási szokások kialakítását. Külön hangsúlyt fektetnek a manipulációs- és játéktevékenység, a beszéd korai fejlesztésére, a testvázlat kialakítására, a gyermek ismereteinek bővítésére, valamint a vezető diszfunkció kóros kifejlődését megelőző feladatok beállítására. A Korai Fejlesztő Központ céljai közé tartozik a családi nevelés segítése, a gyermek óvodai, illetve iskolai életre való felkészítése.

Korai Fejlesztő Központ olyan prevenciós technikákat alkalmaz, melyekkel elkerülhető a további fogyatékosságok kialakulása. A szakemberek minden gyermek számára kidolgozzák a fejlődését legjobban szolgáló egyéni vagy csoportos foglalkozást. A csoportos és egyéni foglalkozásokon a konduktor segítségével maga a szülő közvetíti gyermekének a feladatokat. Ez nemcsak a korosztály pszichológiai sajátosságai miatt helyes, hanem azért is, mert az együttműködés során a család megérti, hogy nem a tornagyakorlatok elvégzése a cél, hanem a tanultak alkalmazása, felhasználása az életben adódó helyzetekben. A konduktív pedagógia szerint nem a gyermek körüli környezetet kell átalakítani, hanem a gyermeket kell környezetéhez felemelni.

A Korai Fejlesztő Központ területei: a.) Korai fejlesztő csoportok és egyéni foglalkozások (Gyermekambulancia) b.) Szülők iskolája c.) Mamás bentlakó csoportok

Korai fejlesztő csoportok és egyéni foglalkozások (Gyermekambulancia) A Gyermekambulancián a jelentkezéstől kezdődően, hároméves korig folyik a mozgássérült csecsemők és kisgyermekek konduktív nevelése. Hat-hét hónapos korig egyéni tanácsadás, hat hónapos kortól csoportos foglalkoztatás formájában, a szülőkkel együtt történik. Kétéves kortól félnapos óvoda-előkészítőben vehetnek részt az arra érett gyerekek. Ezen foglalkoztatási formát elsősorban budapesti és Budapest vonzáskörzetében lakó családok számára nyújtja a Gyermekambulancia.

A Gyermekambulancia a Tanácsadás és a konduktív szűrés területéről fogadja a gyermekeket. Konduktív szűrés jelenleg a Schöpf-Merei Ágoston Koraszülött Kórház Gyermekambulanciáján, a Péterfy Sándor utcai kórházban, az I. sz. Női Klinikán és a Margit Kórházban folyik. A szűrés célja a korai gondozásba vétel és a megelőzés.

Szülők iskolája A Szülők Iskolájában azoknak a vidéken élő, 0-6 éves korú idegrendszeri mozgássérült gyermekeknek konduktív nevelésére nyílik mód, akik számára az egyéni fejlesztés a legmegfelelőbb forma. Speciális vonása, hogy a nevelési program havi rendszerességgel zajlik, gyakorlatilag konzultációs módszerrel. A gyermekek komplex fejlesztése egyéni és kiscsoportos formában, a szülők tanításán keresztül valósul meg. A gyermek a szülővel együtt jár a foglalkozásokra, aki otthon a konduktor által javasolt napirenden belül a foglalkozásokon megbeszéltek szellemében neveli gyermekét. Célja az aktív otthoni napirend kialakítása és a konduktív csoportban zajló munkára, vagy normál óvodai életre való felkészítés.

8 hónapos kortól hatéves korig, vidéken élő mozgássérült gyermekek számára szervezett konduktív bentlakó csoport, egy-egy hónapos időtartamra. Az otthon már elkezdett napirendi munkát a konduktorok közvetlen irányítása mellett végzik a szülők és gyermekek. A gyermekeket a Gyermekambulancia, a Szülők Iskolája, a szakszolgálat egyéb területei és a konduktív hálózat irányítja a Mamás csoportba. Célja: intenzív konduktív fejlesztés a szülők tanításán keresztül, valamint az óvodára való felkészítés.

Korai Gondozó Központ területei: az utógondozás tanácsadása az utógondozás foglalkozásai

Utógondozás Az utógondozó fő feladata egyrészt figyelemmel kísérni az elbocsátott gyermekek (felnőttek) beilleszkedését a családba, óvodába, iskolába, másrészt a családtagok és pedagógusok munkájának segítése. Az elbocsátott gyermekek fejlődésének menetét az Intézet folyamatosan, egészen felnőtt korukig követi, közreműködve az iskola megválasztásában, valamint a későbbi pályaválasztásban. Az elért eredmény megtartása érdekében, illetve a fejlődés elakadása esetén mindig van mód a további konduktív nevelésre.

Az elbocsátást minden gyermek esetén egyedileg meghatározott terv szerint végzik. Rendszeresen szerveznek óvoda- és iskolalátogatásokat, és tájékozódnak az oktatási intézmények fogadókészségéről. Bemutatják a gyermeket leendő pedagógusainak, tájékoztatást adva az esetlegesen felmerülő problémákról. Folyamatosan kapcsolatot tartanak a vidéki hálózatban dolgozó konduktorokkal, a társintézmények szakembereivel, és velük együttműködve segítik neveltjeik fejlődését.

A gyermek mozgásállapota indokolhatja egy utógondozó konduktív csoportba történő felvételét. Itt ugyanolyan elvi szempontok érvényesülnek, mint bármely konduktív csoport esetében. A különbség csak annyi, hogy a gyermekek otthonukban, illetve életkoruknak megfelelő közösségekben élnek, és csak hetente vagy kéthetente vesznek részt intézeti foglalkozásokon. Az elbocsátott gyerekeknél előfordulhat állapotromlás, melynek számos oka lehet. A mozgássérült gyermek tünetei újra megjelenhetnek például a megfelelő gondozás hiánya következtében, illetve szomatikus betegség vagy műtét, esetleg pszichés okok miatt. Ezekben az esetekben gondoskodnak a gyermek bentlakó csoportba való visszavételéről.

Az Utógondozó Állomás minden évben pedagógiai véleményt kér az oktatási intézményektől, ezúton is tájékozódnak a gyermekek fejlődésének üteméről.

Óvoda Intézményegység A Pető András Főiskolának (továbbiakban PAF) Gyakorló Óvodájában a 3-6/7 év közötti központi idegrendszeri sérült (CP-s), speciális nevelési igényű, valamint az integrációs csoportban ép és sérült gyermekek együtt nevelését biztosítják. Az óvoda szerves része a közoktatási rendszernek.