bélyegkép|Egy jógi meditatív ászanában A jógi (szanszkrit: योगी) a jóga azon gyakorlója, aki már elért egy bizonyos mesteri szintet,Wilfried Huchzermeyer, Das Yoga-Lexikon, Karlsruhe 2018, S. 335 beleértve az indiai vallások szannjásza és meditáció gyakorlóját is.A. K. Banerjea (2014), Philosophy of Gorakhnath with Goraksha-Vacana-Sangraha, Motilal Banarsidass, , pp. xxiii, 297-299, 331 Női változata a jógini.
Indiában a valódi jógi az, aki a jóga nyolc ágának (astanga jóga) legfelső fokát, a szamádhi tudatállapotot elérte, vagy aki egy megszakítatlan mester-tanítvány láncolat (Guru Parampara) élén áll és hitelesen képviseli a hagyományt.
Története A jógi a 12. század óta a hinduizmusban a náth sziddha hagyományának tagjait is jelöli,White, David Gordon (2012), The Alchemical Body: Siddha Traditions in Medieval India, University of Chicago Press, a buddhizmusban és a dzsainizmusban pedig a tantra gyakorlóját.Rita Gross (1993), Buddhism After Patriarchy, SUNY Press, , pages 85–88David Gordon White (2013), Tantra in Practice, Motilal Banarsidass, , pp. xiii–xv
A Bhagavad Gítá alapján a jógi az, aki elérte az egységet a Legfelsőbb Úrral, vagy aki erre törekszik; azaz jógának azt a folyamatot nevezzük amely összeköti a Legfelsőbb Úrral (Ísvara).BHagavad Gítá - úgy ahogy van, kommentár
A jógik hiszik, hogy minden ember képes közvetlenül a saját lényében elérni a legfelsőbb, intuitív tudást.Baird T. Spalding: Mesterek élete és tanítása A tökéletesség szintjén, melyet szamádhinak nevezünk, a jógi tiszta elméje által látja meg önvalóját (valódi énjét) úgy, hogy örömet, élvezetet merít abból. Érzékeitől elszakadva már könnyen és tetszése szerint egyesíti tudatát a magasabb rendű világokkal.Paramahansa Yogananda: Egy jógi önéletrajza
Etikai kötelességek
A tökéletes jógi úgy fegyelmezi az elméjét, hogy semmilyen anyagi, érzéki vágy ne zavarja meg többé.
Életrendjüket számos előírás szabályozza, amelyek az Upanisadok és Patandzsali Jóga-szútráinak alapján jama és nijama néven ismertek.
Az igazi jógi (vagy jógini) a következő etikai alapelvek alapján él :"योगयाज्ञवल्क्य प्रथमोऽध्याय" (Sanskrit text of "Yoga Yajnavalkya"), SanskritDocuments Archives (2009) ahimszā (अहिंसा): erőszakmentesség minden élőlény iránt szatjā (सत्य): "igazság", amely magába foglalja az igazmondást, az őszinteséget, az elfogulatlanságot és a becsületességet is asztēja (अस्तेय): a tulajdon tisztelete (a lopás tilalma; az egyéni érdekek érvényre juttatásának kiiktatása) aparigraha (अपरिग्रह): birtoklásmentesség (csak a létfenntartáshoz szükséges dolgok megtartása) dajā (दया): együttérzés, mások iránti könyörületesség, szeretet ārjava (आर्जव): képmutatásmentesség kṣzamā (क्षमा): megbocsátás dhṛti (धृति): elkötelezettség mitāhāra (मितहार): mértékletesség a táplálkozásban saucsa (शौच): tisztaság a gondolkodásban, a beszédben, a testben tapasz (तप): önmegtagadás, önfegyelmezés szantōṣa (संतोष): megelégedettség a külső körülményekkel dāna (दान): adakozás, nagylelkűség másokkal szemben brahmacsarjā (ब्रह्मचर्य): szexuális önkontroll, önmegtartóztatás szvādhjāja (स्वाध्याय): öntanulmányozás, önelemzés és a szent iratok tanulmányozása és az azok általi fejlődés szamādhi-sziddhir ísvara-pranidhānāt: Ísvara (Isten) iránti teljes odaadás
Upanisádok Az Upanisadok tanítása alapján aki jógiként él, az él igazán. Ahhoz, hogy az élet örömeit élvezhessük, jógikká kell változnunk. Élvezni az örömöket jógiként – aki ura az élvezeteknek – teljesen mást jelent, mint ezen élvezetek rabszolgáinak lenni. Az első esetben a világban élünk, de felette maradunk, akár a lótusz a víz felett, a második esetben pedig lesüllyedünk, mint egy agyaggolyó. Aki teljesen átadja magát az élvezetek hajszolásának (szanszkrit: भोगि, bhógi), az sohasem lesz képes jógiként élni, egy jógi azonban győzedelmeskedhet – megtapasztalja a világ élvezeteit, ugyanakkor nem ragaszkodik hozzájuk. Míg a "bhógi" az élvezetek rabszolgája, a jógi uralomra tesz szert felettük.
A "bhógi" (vagy hedonista) romlott ember, aki teljesen elmerül az érzéki örömökben, s számára az élvezet lesz az élet egyedüli célja. A jógi minden élvezetet a magasabbra jutás eszközeként használ fel. Spirituális gyakorlással megváltoztatja az élvezetek formáját és így isteni királyságot teremt a Földön. A jógit nem érintik meg életének küzdelmei és körülményei, és győztesként éli életét, a "bhógi" viszont elvész az élvezetekben.Szvámí Ráma: A bölcsesség könyve, 2013
Kapcsolódó cikkek Jama és Nijama Hindu guruk, szentek, jógik listája Sziddhi Advaita Egyszerűség (vallás) Erőszakmentesség Felebaráti szeretet Móksa Szádhu Szvámi Szanszkrit szójegyzék
Jegyzetek
Fordítás
Külső hivatkozás Jóga szútra, a jáma és a nijáma
Kategória:Jóga Kategória:Hinduizmus Kategória:Vallási specialisták