Karácsonyi János (Gyula, 1858. december 15. – Nagyvárad, 1929. január 1.) magyar történész, római katolikus pap, szentszéki bíró, vovádriai címzetes püspök és nagyváradi nagyprépost, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja.

Életútja

Karácsonyi János szülei id. Karácsony János (1825–1898) örmény származású szűcsmesterhttps://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-266-11900-121484-43?cc=1542666&wc=M6WK-QPD:101519101,101911501 és Papp Terézia (1832–1916) voltak.https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-266-11900-120297-46?cc=1542666&wc=M6WK-QPD:101519101,101911501 Római katolikus teológiai tanulmányait Budapesten végezte. 1882-ben szentelték pappá. A nagyváradi püspöki líceumban az egyháztörténet és egyházjog tanára.

1896-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1904-ben rendes tagja, 1927-ben pedig az MTA III. nyelvtudományi és szép­irodalmi osztályának rendes tagjaÚjság. 1927. márc. 1. Online elérési útvonal: adtplus.arcanum.hu lett.

1904–45-ben a budapesti egyetem hittudományi karának tanára, 1905-től nagyváradi I. számú őrkanonok, 1916-ban vovádriai címzetes püspökké, 1923-ban nagyváradi I. számú nagypréposttá nevezték ki.Ezt írták ezzel kapcsolatban: Annak idején elsőnek jelentettük hogy dr Karácsonyi János címzetes püspököt fogják kinevezni nagyváradi nagypréposttá. A pápai ki­nevezés tegnap érkezett Nagyváradra. Ellenzék, 1923. január 11. Elérési útvonala: adtplus.arcanum.hu 1928-29 között ő irányította az Erdélyi Katolikus Akadémia alapszabályának összeállítását. Tagja volt a Kemény Zsigmond Társaságnak.

Munkássága

A Századok budapesti történelmi szakfolyóirat munkatársa, cikkeit közölte a Pásztortűz (1925), a Vakációi Levél (1926-27). Tudásban, módszerben és termékenységben nemzedékének egyik kiemelkedő történetírója.

Tárgyilagos oknyomozással szólt hozzá a magyar és székely eredetkérdés, a honfoglalás, a nemzetségek problémájához vagy középkori okleveleink forráskritikájához, az Árpád-házi királyok birtokviszonyaihoz; a történelmi személyiségek közül Géza fejedelemről, I. István és I. László, valamint Kun László magyar királyokról, az árgyesi püspökség történetéről, Hunyadi Jánosról és II. Rákóczi Ferencről értekezett. Ő döntötte meg véglegesen a Szilveszter-bulla hitelességét.

Egyesületi tagságai a Szent István Akadémia rendes tagja a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság választmányi tagja a Magyar Történelmi Társulat választmányi tagja a Magyar Néprajzi Társaság választmányi tagja az Országos Régészeti és Embertani Társulat választmányi tagja a Magyar Nyelvtudományi Társaság választmányi tagja a biharmegyei és nagyváradi Régészeti és Történelmi Egylet alelnöke a budapesti tudományegyetem hittudományi karának doktora Az MTA tagja (levelező tag: 1896. május 15, rendes tag: 1904. május 13)

Művei Mese-e vagy valóság? Turul, 8, 1890 Magyarország és a nagy nyugati egyházszakadás. Nagyvárad, 1885 Szent Gellért, csanádi püspök élete és művei. Budapest, 1887 Szent-István király oklevelei és a Szilveszter-bulla : diplomatikai tanulmány. Budapest, 1891 Békésvármegye története. I-III. Gyula, 1896 Oklevélkivonatok a szentmiklósi és óvári gróf Pongrácz család levéltárából. Történelmi Tár, 1896 Bethlen Gábor erdélyi fejedelem ősei. Turul, 15, 1897 A puszta-szeri monostor kegyurai. Budapest, 1897 A báró Wesselényi család eredeti czímere. Turul, 17, 1899 Az aranybulla. Budapest, 1899 A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. I-III. Budapest, 1900–1904 Hamis, hibáskeltű és keltezetlen oklevelek jegyzéke 1400-ig. Budapest, 1902 Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba-lajstrom. (Borovszky Samuval) Budapest, 1903 Online A székelyek eredete és Erdélybe való letelepítése Szent István oklevelei és a Szilveszter-bulla Szent István király élete. Budapest, 1904 Az első Lónyaiak. Budapest, 1904 A székelyek eredete és Erdélybe való települése. Budapest, 1905 Hogyan lett Szent István koronája a magyar szent korona felső részévé. Budapest, 1907 Kik voltak s mikor jöttek hazánkba a böszörmények vagy izmaeliták?. Budapest, 1913 A moldvai csángók eredete. Századok, 1914 Szent László meghódítja a régi Szlavóniát. Budapest, 1916 Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. Nagyvárad, 1915; Harmadik kiadás. Veszprém, 1929 The Historical Right of the Hungarian Nation to its Territorial Integrity. Budapest-London-New York, 1920 Online Szent Ferenc rendjének története Magyarországon. I-II., 1922 A magyar nemzet honalapítása 896-997-ig, 1924 A magyar nemzet őstörténete 896-ig, Nagyvárad, 1924 Gróf Mailáth Gusztáv, Erdélyi püspök származása. Kolozsvár, 1925 Szent Gellért csanádi püspök és vértanu élete. Budapest, 1925 A magyar nemzet honalapítása 896-997-ig. Nagyvárad, 1925 A magyar nemzet áttérése a nyugati kereszténységre 997-1095. Nagyvárad, 1926 Új adatok és új szempontok a székelyek régi történetéhez. Kolozsvár, 1927. (Erdélyi Tudományos Füzetek 8.)

Emlékezete Karácsonyi János Honismereti Egyesület (Békéscsaba, 1991–)Karácsonyi János Honismereti Egyesület Névadója a gyulai Karácsonyi János Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium nevű intézménynek Gyulán utcát is neveztek el róla Nagyváradon utcát neveztek el róla (ma Olimpiadei utca)

Jegyzetek

Források Csánki Dezső: K. J. Századok, Budapest, 1929/1–3.

W. Gy. (Walter Gyula): Karácsony János megírta Erdély történetét. Pásztortűz 1928/22. Enciclopedia istoriografiei românești. Szerk. Ștefan Ștefănescu, 1978. 188.

További információk , 340. o.

Karácsonyi János munkássága1. Honismeret. 2001/4. sz. Karácsonyi János: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig (Veszprém, 1929) (MEK)

Kategória:Magyar katolikus papok Kategória:Magyar történészek Kategória:Magyar vallás- és egyháztörténészek Kategória:Magyar genealógusok Kategória:MTA-tagok Kategória:Váradi kanonokok Kategória:Gyulaiak Kategória:A magyar korona kutatói Kategória:1858-ban született személyek Kategória:1929-ben elhunyt személyek