Salamon Anikó (Réty, 1945. július 2. – Kolozsvár, 1981. július 1.) néprajzkutató, szerkesztő.
Életútja
Salamon (Sombori) Sándor leánya, Salamon András nővére. Középiskoláját a sepsiszentgyörgyi Elméleti Líceumban végezte (1963); két évet a marosvásárhelyi OGYI-n hallgatott (1964–66), majd a kolozsvári BBTE Filológiai (1968–69), majd a budapesti ELTE Bölcsészeti Karán (1969–73) végzett néprajz–magyar szakon. Hazatérve Kolozsváron egy ideig külső munkatársa volt időszaki lapoknak és a Kriterion Könyvkiadónak (1973–75), a Kriterion kolozsvári szerkesztőségében könyvszerkesztő, elsősorban a néprajzi tárgyú könyvek, valamint a Téka sorozat gondozója (1975–81).
Néprajzi kutatásai főleg a szellemi néprajz, a népi hitvilág elemeinek feltárására, értelmezésére irányultak. Első, nyomtatásban megjelent dolgozata: Nádsípkészítés a Hortobágyon (in: A Déri Múzeum Évkönyve, Debrecen, 1972). Jelentősebb közleményei: Mai népi hiedelmek (gyűjtőtársakkal, az ELTE sokszorosított kiadványaként. Budapest, 1975); A népi kultúra szerepe az értelmiségi tudat formálásában (in: Látóhatár. Kolozsvár, 1973); Egy büntető rítus jelentései (TETT, 1979/3); Életbe játszott hagyomány. Egy rítus jelhasználata (Korunk, 1981/1). Tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála után hagyatékából jelent meg: Szokás, ünnep, rítus (Dávid Gyula bevezetőjével), Utunk, 1981/31); Egy teljesebb néprajzi körkép igényével (Dávid Gyula bev. A Hét 1982/29); Kalotaszegi ünnepek – európai népszokások (Vasas Samuval, Korunk, 1982/5). Gazdag népi hiedelemgyűjtése kéziratban. A gyimesi csángók közt feljegyzett nagyterjedelmű kéziratos folklóranyagát a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára őrzi. 1981-ben öngyilkos lett.
Főbb művei
A népi kultúra szerepe az értelmiségi tudat formálásában; in: Látóhatár, Tizenöt tanulmány. Dacia Könyvkiadó (Kolozsvár, 1973) Háromszéki népballadák. Utunk. XXIX. évf. (1974) Gyimesi mondák; in: Mai népi hiedelmek; bev. Dömötör Tekla, Kákosy László; ELTE Ókori Történeti Tanszékei, Bp., 1975 (Az Eötvös Loránd Tudományegyetem ókori történeti tanszékeinek kiadványai) Így teltek hónapok, évek... Öt életrajz; a szövegeket válogatta és gondozta, az előszót és a jegyzeteket írta Salamon Anikó; Kriterion Könyvkiadó (Bukarest, 1979) Egy büntető rítus jelentései, TETT (1979) Életbe játszott hagyomány. Egy rítus jelhasználata. Korunk. XL. évf. (1981) Kalotaszegi ünnepek (Vasas Samuval, Nagy Olga előszavával, Budapest, 1986) Gyimesi csángó mondák, ráolvasások, imák; sajtó alá rend., jegyz. Mohay Tamás, bev. Dömötör Tekla; Helikon, Bp., 1987
Források
Kereső.hu Romániai magyar néprajzi bibliográfia
További információk
Pillich László: Szörnyűséges tánc kerekedett. Igazság, 1981. júl. 5. Nagy Olga: „…Ha nem tartozik a harcosok közé…” A Hét, 1981/28. Dömötör Tekla: Eredetmondák, hitvilág a gyimesi csángóknál. Könyv-Világ 1987/5. Lipcsey Ildikó: Nemzedéki sirató – Salamon Anikó. Kortárs 1987/11 Lipcsey Ildikó: Vasas Samu – Salamon Anikó: Kalotaszegi ünnepek. Forrás, 1988/3. Sombori Sándor: A föl-földobott kő (levélregény Salamon Anikóról. Sepsiszentgyörgy, 1987) Márkó Imre: Salamon Anikóról a Nemzedéki sirató ürügyén. Háromszék, 1993. november 24.
Kapcsolódó szócikkek
Népi élettörténet Népi hiedelem Erdélyben Népköltészet Erdélyben Néprajzi irodalom Erdélyben
Kategória:Romániai magyar néprajzkutatók Kategória:Kolozsváriak Kategória:Kalotaszegiek Kategória:1945-ben született személyek Kategória:1981-ben elhunyt személyek Kategória:Öngyilkos személyek Kategória:Sepsiszentgyörgyiek