A szociálturizmus a szociálpolitikai szempontok figyelembe vételével lebonyolódó turizmusra utal.
Fogalma A turizmus olyan általános jog, amelyet meg kell próbálni mindenki számára érvényesíteni. Szociálturizmusról az alábbi három feltétel teljesülése esetén beszélhetünk:
Valóban olyan helyzet áll fenn, amelyben egy személy teljesen vagy részben képtelen kimerítően élni a turizmushoz való jogával. Ennek fizikai vagy szellemi fogyatékosságból, személyes vagy családi elszigeteltségből, korlátozott mozgásképességből, földrajzi hátrányokból, illetve számos egyéb tényezőből eredő, illetve gazdasági okai lehetnek, amelyek tényleges akadályt jelentenek. Valaki – legyen az állami vagy magánintézmény, vállalat, szakszervezet vagy bármiféle szervezett csoportosulás – vállalkozik arra, hogy leküzdje vagy csökkentse az emberek turizmushoz való jogának érvényesítése előtt álló akadályt. Ez a fellépés valóban eredményes, és hozzájárul ahhoz, hogy egy csoport a fenntarthatóság, a hozzáférhetőség és a szolidaritás elveinek teljesülése mellett üdülhessen.
A központi költségvetésből származó támogatással az ún. támogatott üdültetéssel üdülhettek a kedvezményezettek (magyar munkavállalók munkanélküliek, nyugdíjasok, gyesen és gyeden lévők).
Története Magyarországon A belföldi turizmus nem az utazásszervezés tárgykörébe tartozik, hanem a szociálturizmuséba. A szociálturizmusnak két ága volt: 1. nagyvállalati, saját üdülők 2. szakszervezetek által működtetett üdülők.
A második világháborút követően kibontakozó hidegháború idején a Keleti blokk államaiból a nyugati országokba csak korlátozottan lehetett utazni, ezért Európa kettéosztottsága is szerepet játszott abban, hogy fellendült a belföldi utazások igénye. A szociálturizmust a politika működtette és nem pedig piaci tényezők. A korabeli szociálpolitikai paradigma struktúrájában osztottak szakszervezeti beutalókat és szakszervezeti szállodák valamint állami vállalati üdülők üzemeltek. A piaci alapokon és a magánüzemeltetésű szálláshelyek a megtűrt kategóriába kerülve a háttérbe szorultak. A Balaton partvidékére „szocialista tengerként”, kvázi tengerpótlóként tekintettek. A Kádár-korszakban sorra épültek a szállodák.Siófok egykor és most, egy fürdőváros látóképei - tgyoblog.wordpress.com, 2015.09.01.Győrffy Árpád - Azok a 60-as, 70-es évek / Amikor a legjobb balatoni szabadstrandok születtek (balatontipp.hu. 2024.05.14.)Glázer Tamás - Hotelek futószalagon / A siófoki szállodagyár és a magyar panelépítészet története (Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület kötete, 2021)Bordás Gábor - Bezárt a Balaton legendás szállodája (24.hu, 2017.11.02.) Budapesten az 1960-as évek előtt nem zajlott szállodaépítés. 1969-ben a Duna Intercontinental magyar tőkéből épült fel, de nyugati szállodalánc tagjaként. Szimbolikus és presztízskérdés volt, a nyugati megnyitás kezdetekor. Hírességek jártak ide: Elizabeth Taylor, Richard Burton, The Beatles. 1970-ben az 1971-es vadászati világkiállítás miatt épültek szállodák: Hotel Wien, Volga Szálló (1971), a tatai Diana Szálló.
Az 1960-as évek vége felé, igaz kis méretekben, de megindult az utazás nyugat felé. A nagy szállodaépítési program-osztrák beruházás volt. Összesen 6 ezer szállodai ágy kapacitású, magas kategóriájú szálláshelyet terveztek. Előfeltételei: 1978-ban eltörölték a vízumkényszert Magyarország és Ausztria között, a Svédország, Finnország, illetve Málta vonatkozásában. Osztrák hitelkeretből 300 millió dolláros hitelkeret állt rendelkezésre az infrastruktúra fejlesztésére 1978–1985 között. (A szálláshelyek bővítésére és hozzá a közlekedési hálózat korszerűsítésére.) Felépült a Ferihegy II/A repülőtér (1985, hangárok és terminálok), a hegyeshalmi (1982), kópházai határátkelők (1985) és a szállodasor a budapesti Dunakorzón: Fórum (1981), Atrium Hyatt (1982). Nagyobb fővárosi szállodák is ekkor épülnek: Novotel (1982) és a Kongresszusi Központ (1984), Hotel Buda Penta (1982), Hotel Taverna (1985), Hilton Budapest (1977), Thermal Hotel Margitsziget (1979). Szállodabővítések: Sport szállóból Flamenco (1983), Szabadság Szállóból Grand Hotel Hungária (1983-1985).Papp Géza - A budapesti szállodák és a sógorok kölcsöne (hg.hu, 2012.06.13.)
Szolgáltatásbővítés: a balatoni szállodáknál külső uszodák és sportlétesítmények létrehozása.
A világútlevél 1988-as bevezetésével és a rendszerváltás során lezajlott politikai és gazdasági átalakulás közhangulatra gyakorolt hatására 1990-től a volt szocialista országok lakosai az anyagi állapotuk mértékében már nyugatra utaztak szívesebben. A magyar turizmusban ez hátrányosan jelent meg. Vidéki szállodák sora veszítette el látogatóit.
Az új szociálturisztikai szervezet létrejötte
A kedvezményes üdültetés lényegében állami feladatának ellátása a rendszerváltásig terjedő évtizedekben a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) szervezésében folyt. Az 1980-as években a közvetlenül állami költségvetésből gazdálkodó SZOT a kedvezményes üdültetésben teremtett vezető szerepét fokozatosan átadta a vállalati szférának. A kedvezményes üdültetés férőhelyéből a SZOT ebben az időszakban csak 23—24 százalékkal részesedett.A szakszervezeti és a vállalati üdültetés. Szakszervezeti Szemle, 1988. 7. szám 52. old. https://adt.arcanum.com/hu/view/SzakszervezetiSzemle_1988/?query=szoci%C3%A1lturizmus&pg=509&layout=s
A rendszerváltás során egyrészt új szakszervezeti tömörülések jöttek létre, másrészt egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az állam által e feladatok ellátásához a SZOT rendelkezésére bocsátott üdülési célokat szolgáló vagyon hatékony működtetése nem megoldott.
Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány Az Érdekegyeztető Tanácsban megvitatták a kedvezményes üdültetés továbbfejlesztésének lehetőségeit, és széles körű konszenzus alapján megállapodtak abban, hogy az Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság kezelésében lévő üdülővagyon további hasznosítása érdekében Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány elnevezéssel alapítványt hoznak létre. E széles körű megegyezés alapján az 1992. évi LI. törvény kivonta az Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság által üzemeltetett üdülővagyont a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló jogszabályok hatálya alól (A többször módosított 1990. évi LXX. törvény 6. § (2) bekezdésének, valamint A szakszervezeti vagyon védelméről szóló 1991. évi XXVIII. törvény 2. §-ának és 10. §-ának hatálya alól). 1992-ben az Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóságot felváltotta a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (rövidítése: MNÜA), amelynek tulajdonába került az egykori szakszervezeti üdülővagyon.1992. évi LI. törvény a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány javára felajánlott vagyonrólA Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány az 1992. évi LI. törvénnyel jött létre, az Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság (mint társadalmi szervezet, azaz a szakszervezetek, által alapított költségvetési szerv) jogutódjaként.
Az üdültetési támogatás keretében, annak korlátozott volta miatt, a lakosság kis részének (140-160 ezer fő/évA Hunguest Rt. adatai) igényeit volt kielégíteni ez a rendszer. A támogatás évente 800 millió Ft volt, ami változatlan értékű volt, de relatív értéke évről évre csökkent. Szükségessé vált egy újabb szociálturisztikai rendszer létrehozása.
Az üdülési csekk A MNÜA 1998. január 1-jétől bevezette a szociálturisztika rendszerének új eszközeként az üdülési csekket. Az üdülési csekk készpénzt kímélő (helyettesítő) fizetési eszköz. Belföldi üdülési szolgáltatások (szállás, és azokhoz kapcsolódó más szolgáltatások) ellenértékének kiegyenlítésére használható. Névre szól, a kibocsátástól számított 1 évig érvényes; át nem ruházható és készpénzre sem váltható.
A személyi jövedelemadó törvény 1998. évi módosítása 1998. évi LXV. törvény a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról értelmében a névre szólóan kiállított üdülési csekk természetbeni juttatásnak minősült, amelyet a nevezett dolgozó kifizetőhelye magánszemély részére adhat, a csekk névértékének 50%-ig, de személyenként évente 10 000 Ft-ig adómentesen.
A rendszer működtetése céljából a MNÜA megalapította a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft.-t.
A Nemzeti Üdülési Szolgálat A Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. tevékenysége során forgalmazza a rendszer működési alapjául szolgáló üdülési csekket, azokat értékesíti a támogató szervezetek (vásárlókAz üdülési csekket megvásárló, belföldi székhellyel rendelkező jogi személy (gazdasági társaságok, társadalmi szervezetek, érdekképviseleti szervek) jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók) részére, létrehozza, és fenntartja a jogviszonyokat az egyes turisztikai szolgáltatókkal, utazási irodákkal. (ElfogadóhelyekTurisztikai szolgáltatók, akik a forgalmazóval kötött szerződés alapján elfogadják az üdülési csekket mint fizetési eszközt az üdülési szolgáltatásokért.) ellátja a rendszerirányítását és pénzügyi elszámolását, általános felügyeletet gyakorol a rendszer hatékony és jogszerű működése felett.
A MNÜA ebben a rendszerben nemcsak rendszergazdaként, de támogatóként is részt vesz. A rendelkezésére álló támogatási forrásból, a tulajdonában álló HUNGUEST Travel irodahálózaton keresztül, rászorultsági elven differenciált mértékű adómentes támogatást nyújt inaktív rétegek számára.
Jegyzetek
Források Bihari Jánosné: Utazásszervezési és értékesítési alapismeretek (Budapest, 2002) 70-72. o. (oktatási jegyzet) Indokolás a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány javára felajánlott vagyonról szóló 1992. évi LI. törvényhez
További információk Szakszervezeti Szemle, 1988 (17. évfolyam, 1-12. szám)1988 / 7. szám (Szociálturizmus és/vagy kereskedelem?) 50-52. old. A szociálturizmus Európában – az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye A fenntartható és versenyképes európai idegenforgalom menetrendje – az Európai Bizottság közleménye Hétköznapi turizmus. A turizmuselmélettől a gyakorlatig – dr. Fekete Mátyás doktori értekezése Szociálturizmus: nem csak üzlet (hvg.hu) Magyar Nemzeti Üdülési Szolgálat Az üdülési csekkrendszer Magyarországon Elfogadóhelyek keresője Felhasználásának általános üzleti feltételei (09/II.) Szabó Imre Szilárd tanulmánya (2022)
Kapcsolódó szócikkek Cafeteria
Kategória:Turizmus