Petneházy Dávid (1645? – 1686 vége/1687 eleje) kuruc kapitány, majd ezredes Thököly Imre seregében, később pedig I. Lipót császár-király ezredese.
Élete Szabolcs vármegyéből származó nemesember volt. Az 1670-es évek második felében tűnt fel az akkor bujdosóknak nevezett kurucok között. Az 1678-79-es harcokban Thököly seregének egyik legismertebb, merész lovaskapitányaként harcolt. Jelentős szerepe volt abban, hogy Thököly 1679. november 3-án, Újfalunál, az úgynevezett szikszói csatában nagy győzelmet aratott de la Borde tábornok, a sárospataki császári parancsnok serege felett. Részt vett Thököly felső-magyarországi hadjárataiban, továbbá a törökökkel szövetségben, Bécs 1683-as ostromában is.
A törökök Bécs alatt elszenvedett súlyos veresége után a császáriak megkezdték a a török kiűzését Magyarországról, és felszámolták Thököly felső-magyarországi fejedelemségét is. Ennek során igyekeztek minél több magyart Thököly oldaláról átcsábítani a császári oldalra. Az I. Lipót császár által 1685. június 19-én kibocsátott amnesztia mások mellett név szerint megemlítette Petneházyt is, „megtérése” esetére kegyelmet ígérve.
Thökölyt – a szövetségesi kapcsolat ellenére – a váradi pasa 1685. október 15-én árulóként elfogatta. Fogságából csak 1686. január 2-án bocsátották szabadon. Thököly elfogatásának hírére Petneházy – ezredével együtt – átállt I. Lipót császár oldalára. 1685-ben és 1686-ban császári szolgálatban sikeresen harcolt a törökök ellen (Szarvas és Arad visszafoglalása). Haditetteiért 1686. januárjában Lipót aranylánccal jutalmazta.
Buda visszafoglalása
bélyegkép|263px|Buda és Pest térképe 1686-ból bélyegkép|263px|Benczúr Gyula: Budavár visszafoglalása. A lovon Lotaringiai Károly, az előtérben sebesült karral, karddal a kezében Petneházy Dávid huszárezredes
Petneházy ezredes 14– magyarHóman Bálint: Magyar történet - A török kiűzése, vmek.oszk.hu katonatársával együtt „oroszlánként” küzdött Buda 1686-os visszavételében, amikor a várost 145 évi török uralom után a német-római birodalmi haderő és szövetségesei visszafoglalták a Habsburg császár számára. A véres ostromot a magyar sereg mellett 22 nemzet 61 ezer szövetséges katonája vívta.Hungaria Eliberata (1686. szeptember 2.) , www.demokrata.hu
A Buda várának visszavétele és az ostrom utolsó eseményének – az utolsó rohamnak – egyik régi nagy kérdése, hogy vajon ki jutott be elsőként a törökök által védett várba. A magyar hagyomány három magyar katonát is említ, Fiáth Jánost, Ramocsaházy Endrét és Petneházy Dávidot.
A történetírás tudományos igénnyel próbálta megoldani azt a kérdést, hogy ki volt az az első keresztény katona, aki 1686. szeptember 2-án Buda várának ormára lépett, és kitűzte a keresztények győzelmét hirdető hadilobogót. A különféle történelmi legendák bizonytalanságot keltenek a kérdésben, mert a korabeli források meglehetősen ellentmondásosak. Eörményesi és káránsebesi Fiáth János, a győri hajdúk őrnagyának elsőségéről Galánthai gróf Esterházy Pál nádor igazoló oklevele tanúskodik. Petneházy Dávid huszárezredes és Ramocsaházy Endre százados elsőségéről egy kortárs, Cserei Mihály erdélyi történetíró írt,Nagyajtai Cserei Mihály históriája, mek.oszk.hu habár Petneházy talán részt sem vett a végső rohamban, mert csapatai a pesti parton harcoltak, a bajor Pechmann Márton ezredeshelyettest I. Lipót császár adománylevele alapján tartják elsőnek, egy olasz báró, Michele D’Aste alezredes bátor haditettét - aki a végső roham alatt az elsők között áldozta életét - olasz forrásdokumentumok bizonyítják az utókornak.Budavár visszavétele, 1686 , budapestcity.orgifj Barta János: Ki volt az első Budavár visszafoglalásánál?, www.tankonyvtar.huGalántay Ervin: Buda ostroma, 1686 – spanyol szemmel , budaeliberata.huSzilágyi Sándor: A Magyar Nemzet Története, mek.oszk.huKárolyi Árpád: Buda és Pest visszavivása 1686-ban, mek.oszk.hu
Halála Petneházy Dávid 1686 végén vagy 1687 elején váratlanul meghalt. Ekkor olyan híresztelések terjedtek el, hogy irigyei megmérgezték, de ezt konkrét adatok nem támasztják alá.
Emlékezete Emlékét őrzi a budapesti Petneházyrét nevű városrész. Miskolcon a róla elnevezett Petneházy Dávid utcáról kapta nevét a Petneházy bérházak városrész.
A Szabolcs megyei Petneházán az általános iskola az ő nevét viseli.Petneházy Dávid Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Az 1963-ban készült Az utolsó budai basa tévéjátékban Mécs Károly alakította a kuruc kapitányt.
Irodalom Richard Drška 2008: Kurucký dôstojník Dávid Petneházy. Záhorie 17/5 Jókai Mór: Az utolsó budai basa, Korona Kiadó, 2002, Michele D'Aste: Il Diario dell'assedio e liberazione di Buda del 1686 del barone romano Michele D'Aste (Michele D'Aste naplója Budavár 1686. évi ostromáról és felszabadításáról) , Corvina, Budapest, 2000, Hegedűs Géza: Várj, madár, várj.. (Szépirodalmi Kiadó, Budapest)
Jegyzetek
Források Magyar Életrajzi Lexikon, mek.oszk.hu ifj Barta János: Egy csapattiszt: Petneházy Dávid, tankonyvtar.hu * Pallas Nagy Lexikona - Petneházy, www.elib.hu További információk
Thököly Imre Késmárki Tököly Imre naplója 1693. 1694. és 1676-1678. évekből, mek.oszk.hu Angyal Dávid: Késmárki Thököly Imre, I-II. kötet. Budapest, 1888-1889., mek.oszk.hu SZILÁGYI: A MAGYAR NEMZET TÖRTÉNETE, mek.oszk.hu Nagy László: A török világ végnapjai Magyarországon, Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó, Budapest, 1986, Basics Beatrix: A budai várpalota ostromainak ábrázolásai, epa.oszk.hu
Kategória:A Rákóczi-szabadságharc katonái