A hosszúfarkú vidra (Lontra longicaudis) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába és a vidraformák (Lutrinae) alcsaládjába tartozó faj.
Előfordulása A hosszúfarkú vidra előfordulási területe eléggé nagy kiterjedésű, magába foglalva Közép- és Dél-Amerika nagy részét. Mexikótól kezdve, egészen Brazília déli, valamint Argentína északkeleti részéig lelhető fel. Ez az állat még megtalálható néhány andoki országban is, mint például: Ecuadorban, Kolumbiában és Peruban is. Trinidad és Tobagóban is van állománya. Database entry includes a brief justification of why this species is of data deficient
Alfajai
Lontra longicaudis annectens Major, 1897 Lontra longicaudis enudris F. G. Cuvier, 1823 Lontra longicaudis longicaudis Olfers, 1818
Megjelenése Ez az állat igen hasonlít közeli rokonaira a kanadai vidrára (Lontra canadensis) és a déli vidrára (Lontra provocax). A hosszúfarkú vidra átlag fej-testhossza 60-100 centiméter, farokhossza pedig 30-50 centiméter. Testtömege 5-15 kilogramm között lehet. (2011). A hímek nagyobbak a nőstényeknél.
Életmódja Ez a vidrafaj számos vizes helyen található meg. Általában a nagy folyók közelségét keresi. Egyaránt megél a lombhullató- és örökzöld erdőkben, a nagy mocsaras területeken, valamint a szavannákon is. Állományai nagyobbak és egészségesebbek a magasabban levő gyorsabb folyású folyókban és patakokban, mint az alföldek állóvizeiben. Fő táplálékai a halak, a kagylók és a puhatestűek, de rovarokat, madarakat, kisebb emlősöket és hüllőket is elfogyaszt. Magányosan él és vadászik.
Szaporodása A legtöbb példány szaporodási időszaka tavasszal van, de egyes hosszúfarkú vidrák más évszakokban is szaporodhatnak. A vemhesség körülbelül 56 napig tart, ennek végén a nőstény a növényzettel borított sziklafalba vájt üregbe 1-5, általában 2-3 kölyköt ellik. Születésükkor a kölykök testét szőrzet fedi és teljesen vakok. Szemük 44 naposan nyílik ki. 52 naposan kimerészkednek az üregből és 74 naposan anyjuk már vadászni tanítja őket. A hímek nem vesznek részt a kölykök felnevelésében.
Veszélyeztetettsége A hosszúfarkú vidra a Washingtoni egyezmény (CITES) 1. listája szerint különösen veszélyeztetett fajnak számít. Az állatot, mint a többi vidrafajt is, korábban ipari mértékben vadászták az értékes szőrméje miatt. Az orvvadászat még manapság is nagy kárt tesz benne.
Képek
Jegyzetek
Források Animal Diversity Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) Neotropical Rain forest Mammals, A Field Guide - Louise H. Emmons and Francois Feer, 1997
Fordítás
További információk
Képek a fajról
Kategória:Vidraformák Kategória:Emlősfajok Kategória:Mexikó emlősei Kategória:Guatemala emlősei Kategória:Belize emlősei Kategória:Honduras emlősei Kategória:Salvador emlősei Kategória:Nicaragua emlősei Kategória:Costa Rica emlősei Kategória:Panama emlősei Kategória:Kolumbia emlősei Kategória:Venezuela emlősei Kategória:Trinidad és Tobago emlősei Kategória:Guyana emlősei Kategória:Suriname emlősei Kategória:Francia Guyana emlősei Kategória:Brazília emlősei Kategória:Peru emlősei Kategória:Ecuador emlősei Kategória:Bolívia emlősei Kategória:Paraguay emlősei Kategória:Argentína emlősei Kategória:Uruguay emlősei