Vuhan

Vuhan (egyszerűsített kínai: 武汉; hagyományos kínai: 武漢; pinjin: Wǔhàn) Közép-Kína legnépesebb városa, prefektúra szintű város, tartomány székhelye. A Jianghan-fennsíktól keletre fekszik, a Jangce és a folyók találkozásánál.

Három város, , és összeolvadásával jött létre. Az 1920-as években (a idején) Csang Kaj-sek főhadiszállása volt. Ma a város elismert politikai, gazdasági, kulturális, oktatási és közlekedési központ, továbbá itt épül Kína legnagyobb föld alatti városa.Épül Kína legnagyobb földalatti városa (Index, 2015. december 23.)

Földrajz földrajzi elhelyezkedése: . A Jianghan-fennsíktól keletre fekszik, a Jangce és a folyók találkozásánál. A város teljes területe km² (kb. akkora, mint Bács-Kiskun vármegye), melynek nagy részét tavak és dombok teszik ki.

három nagy városrészre osztható: (武昌), (汉阳) és (汉口). A városrészek egykor különálló városok voltak, 1927-ben olvasztották egybe őket. Folyók határolják a negyedeket, ezért számos híd található a városban, többek között az Első híd, amely Kína legmodernebb hídjainak egyike.

A város klímája csapadékos szubtrópusi, ezért a négy évszak egymástól nagyon jól elkülönül. A nyár meleg és esős (emiatt a páratartalom rendkívül magas (~80%) és a harmatpont sokszor 26 °C illetve afeletti), az ősz és a tavasz kellemesen meleg, de szintén csapadékos, míg a tél zord, nem ritka a hó sem. Az éves középhőmérséklet 13 és 21 °C között mozog. Az eddig mért leghidegebb -18,1 °C, a legmelegebb pedig 42 °C volt. Évente több mint 1200 mm csapadék hullik, ebből közel 250 mm csak júniusban.

Népessége Népességének változása (elővárosok nélkül):

Történelem Vuhan térsége először Kr. e. 3000 évvel népesült be. A Han-dinasztia idején élénk kereskedővárossá fejlődött. A 3. században a közelben vívták a kínai történelem egyik legfontosabb csatáját, a Három királyság korát megelőző Vörös szikla csatát, amely hozzájárult a Han-birodalom széteséséhez.

Körülbelül ebben az időben épületek a városfalak, amelyek (206) és (223) védelmét szolgálták. A város alapítását a körüli fal befejezésétől számítják. Szintén 223-ban épült meg A Sárga Daru tornya (黄鹤楼) a Jangce folyó partján. Csuj Hao, a Tang-dinasztia ünnepelt költője a 8. században látogatta meg a tornyot és írt róla verset, amely Dél-Kína egyik legnevezetesebb látványosságává tette A Sárga Daru tornyát.

bélyeg|bal|200px|A Sárga Daru tornya A város később a tudományok és művészetek egyik központjaként szerzett hírnevet. A Jüan-dinasztia alatt lett a tartományi főváros és a 18. század elejére egyike lett Kína négy legfontosabb kereskedelmi kikötőjének.

A 19. század végén épültek meg az észak-déli irányú vasútvonalak, amelyek tovább erősítették a város szerepét, hiszen most már a vízi és vasúti forgalom egyik átrakodó állomása lett. Szintén ebben az időben történt, hogy az európai nagyhatalmak kikényszerítették kikötőjének megnyitását, így a vízparton az európai kereskedők által felügyelt és irányított koncessziós negyedek épültek ki.

1911-ben Szun Jat-szen követői itt robbantották ki a t, amely végül elvezetett a Csing-dinasztia bukásához és a Kínai Köztársaság kikiáltásához, amelynek első elnöke maga Szun Jat-szen lett. Az 1920-as években a város a belső ellenzékének, a által vezetett ellenzéki kormánynak volt a fővárosa.

1938-ban itt vívták a második kínai–japán háború egyik legnagyobb összecsapását, a : Nanking eleste után a kormány ide helyezte át székhelyét, de elfoglalása után sem omlott össze a kínai ellenállás. Miután a Japán Császári Hadsereg bevonult a városba, a dél-kínai hadműveletek támogatására jelentős logisztikai központot építettek ki. 1944-ben a város nagy részét lerombolták az amerikai légierő gyújtóbombás támadásai.

1967-ben a kulturális forradalom idején került sor a re, amelyben a helyi munkások, állami és pártalkalmazottak, illetve a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg alakulatai csaptak össze a munkásokból és diákokból álló vörösgárdista csapatokkal a város feletti ellenőrzésért.

A várost történelme során többször is sújtotta árvíz, részben ezek megfékezésére, részben pedig Kína egyre növekvő energiaigényének fedezésére építik a Jangce folyón a Három-szurdok-gátat, amely elkészülése után a világ legnagyobb vízerőműve lesz.

2019-ben egy új – korábban emberben nem azonosított – koronavírus-törzs jelent meg, amely végül világjárványnak lett nyilvánítva a terjedése miatt. 2020 januárjában a várost a kitört járvány miatt a külvilágtól elzárták. Becslések szerint ötmillió ember hagyta el a várost, mielőtt a lezárás megkezdődött.

Közigazgatás A város 13 nagyobb kerületre osztható. Ezek a kerületek: (qu = kerület)

Térkép Név Kínai írás Pinjin Lakosság(2010) Terület (km²) Népsűrűség(fő/km²) 300pxKözponti kerületek6,434,373888.427,242■ Jiang'an江岸区Jiāng'àn Qū895,63564.2413,942■ Jianghan江汉区Jiānghàn Qū683,49233.4320,445■ Qiaokou硚口区Qiáokǒu Qū828,64446.3917,863■ Hanyang汉阳区Hànyáng Qū792,183includes 208,106 in Wuhan Economic Development Zone (武汉经济技术开发区)108.347,312■ Wuchang武昌区Wǔchāng Qū1,199,12787.4213,717■ Qingshan青山区Qīngshān Qū485,37568.407,096■ Hongshan洪山区Hóngshān Qū1,549,917includes 396,597 in Donghu New Technology Development Zone (东湖新技术开发区), 67,641 in Donghu Scenic Travel Zone (东湖生态旅游风景区), and 36,245 in Wuhan Chemical Industry Zone (武汉化学工业区)480.203,228Elővárosi kerületek3,346,2717,605.99440■ Dongxihu东西湖区Dōngxīhú Qū451,880439.191,029■ Hannan汉南区Hànnán Qū114,970287.70400■ Caidian蔡甸区Càidiàn Qū410,8881,108.10371■ Jiangxia江夏区Jiāngxià Qū644,8352,010.00321■ Huangpi黄陂区Huángpí Qū874,9382,261.00387■ Xinzhou新洲区Xīnzhōu Qū848,7601,500.00566Vízi területek (水上地区)4,748--Összesen9,785,3928,494.411,152

Gazdaság bélyeg|250px|A Wu Chuan hajóépítő vállalat központja Hupej tartomány székhelye, kiemelt prefektúraszintű város. A város össz GDP-je 450 milliárd jüan, az egy főre jutó átlagos jövedelem pedig évi jüan. A városban 50 francia vállalat működik, ami az egész országban működő francia cégek egyharmada.

fontos gazdasági, piaci, pénzügyi, közlekedési, technológiai és oktatási központ. A legfőbb iparágak a városban az elektronika, optika, autó-, vas- illetve gyógyszergyártás. A város gazdaságának nagy részét a belföldi kereskedelem teszi ki. A város közel fekszik hoz, Pekinghez valamint Kantonhoz, ezért az ingatlanárak itt a legmagasabbak más kínai metropoliszokhoz viszonyítva.

A városban 35 magasan rangsorolt oktatási intézet található. Ennek is köszönhető, hogy a harmadik legerősebb város Kínában a tudomány és technológia területén.

Ipari zónák bélyeg|250px|Wuhan-Donghu Ipari Park A Vuhani Donghu Új Technológiafejlesztési zóna egy nemzeti szintű csúcstechnológiai fejlesztési övezet. Az optikai elektronika, a telekommunikáció és berendezés gyártása a Wuhan East Lake High-Tech Fejlesztési Zóna (ELHTZ) központi iparága, miközben ösztönzik a szoftverek kiszervezését és az elektronika fejlesztését is. Az ELHTZ Kína legnagyobb optikai-elektronikai termékek gyártóközpontja, olyan kulcsfontosságú szereplőkkel, mint a Changfei Optikai szál Kábel (Kína legnagyobb száloptikai kábelgyártója), a Fenghuo Telecommunications és a Wuhan Post and Telecommunications Research Institute (az optikai telekommunikáció legnagyobb kutatóintézete Kínában). A Donghu új technológiai fejlesztési zóna a kínai lézeripar fejlesztési központját is képviseli, amelynek kulcsszereplői, mint például a HUST Technologies és a Chutian Laser, ebben a zónában vannak.RightSite.asia | Wuhan East Lake High-Tech Development Zone A Vuhani Gazdaság- és Technológifejlesztési zóna 1993 óta nemzeti szinten épül be az ipari övezetbe.RightSite.asia | Wuhan Economic and Technological Development Zone A zóna jelenleg 10–25 km² területen fekszik, amit 25–50 km²-esre kívánnak növelni. Vannak itt autógyártó/összeszerelő, biotechnológiai/gyógyszergyártási, vegyi-, élelmiszer-, nehézipari és távközlési berendezéseket gyártó üzemek is. A Vuhani Exportzónát 2000-ben a gazdasági és technológiafejlesztési zóna 2,7 km²-esre tervezett részéből első lépésként 0,7 km²-es területén hozták létre.RightSite.asia | Wuhan Export Processing Zone A Vuhani Optikai Völgy (Guanggu) Szoftver Park a Donhuban helyezkedik el. Az East Lake High-Tech Development Zone and Dalian Software Park Co., Ltd. üzemelteti.RightSite.asia | Wuhan Optical Valley (Guanggu) Software Park Tervezett 67 hektáros területe a jelenleg 60 hektáros részt is magában foglalja. 8,5 km-re fekszik a 316-os autópályától és 46,7 km-re a Wuhan Tianhe repülőtértől.

Infrastruktúra Közlekedés Közúti közlekedés bélyeg|300px|Az Első híd a Jangce felett bélyeg|300px|Második híd A városnak hét hídja és egy alagútja van; ezek mind a Jangce felett illetve alatt vezetnek át. Három közülük a megnyitás sorrendjében kapta a nevét: Első, Második és Harmadik híd. Az Első hidat 1957-ben adták át; akkoriban még csak a vasút használta, ma már azonban közút is vezet át rajta.

Kelet-nyugat irányban szeli át a várost a 318-as számú nemzeti autópálya, ami t és a tibeti Zhangmut köti össze. központja a 979-es kilométerkőnél van (tól számolva).

Vasúti közlekedés

2009 végéig két nagyobb állomás üzemelt a városban: a és a (az azonos nevű városrészekben). Ennek okán a ba közlekedő vonatokon célállomásként nem a város neve szerepelt, hanem a célpályaudvar. Az eredeti felállás szerint volt a célállomása a nak (Peking–), pedig a vonalnak (Kanton–). Az Első híd megnyitásakor két további vonal is becsatlakozott a ba, így onnantól kezdve mindkét állomásról indultak vonatok minden irányba.

2009. április 1-jén átadták a at, így expresszvonatokkal elérhetővé vált többek között , Nanking és . Egyes járatok a – távot képesek voltak akár 6 óra alatt is megtenni. 2010-re ezen vonatok nagy része a ról indult. bélyeg|300px|A központi pályaudvar főbejárata Idővel igény mutatkozott egy központi pályaudvar megépítésére is, ezért az 2006 és 2009 között meg is épült a város északkeleti részén, 11 vágánnyal. Az állomás átadásával egyidejűleg adták át a at. Ennek köszönhetően a menetidő a korábbi 10,5 óráról 3 órára csökkent ezen a viszonylaton.

2011-től a központi pályaudvar jóformán csak a at látja el, míg a többi vonat a másik két főpályaudvarra érkezik.

Légi közlekedés

A város repülőtere a Vuhan-Tienho nemzetközi repülőtér (hagyományos kínai: 武漢天河國際機場; egyszerűsített kínai: 武汉天河国际机场; pinjin: Wǔhàn Tiānhé Guójì Jīchǎng) (IATA: WUH, ICAO: ZHHH). 1995 áprilisában nyílt meg a várostól 26 kilométerre északra. Azóta Közép-Kína egyik legforgalmasabb és az ország negyedik legnagyobb nemzetközi csatlakozású reptere lett. A második terminált 2008 júliusában adták át.

Közösségi közlekedés bélyeg|250px|Vuhani metró A tömegközlekedésben hatalmas szerepet tölt be a metró, amelynek első vonalát 2004-ben adtak át; ekkor lett Kína ötödik olyan városa, ahol van metró. Jelenleg még csak egyetlen vonal üzemel 28,87 km hosszan 27 állomást magába foglalva. A kihasználtságot (évi 73 millió utas) jelzi, hogy a vonatok 90 másodpercenként követik egymást. A vonatok is képesek járművezetői beavatkozás nélkül közlekedni, a később megépülő vonalakon már vezető nélkül fognak menni.

Számtalan buszvonal is működik a városban. Egy utazás díja 2 jüan. A buszhálózat kaotikus és átláthatatlan, turistáknak helyi vezető vagy térkép és kínainyelv-tudás nélkül nem ajánlják az utazást.

2020. január 23-án a koronavírus terjedése miatt lezárták a közösségi közlekedést.Lezárták Vuhan városának tömegközlekedési hálózatát a koronavírus miatt

Kultúra bélyeg| Úszás című költeménye kőbe vésve a Jangce 1954-es áradásának emlékére állított emlékművön Vuhan a szülőhelye a Chu-kultúrának. A város környékére jellemző Han opera Kína legősibb és legkedveltebb operája volt. Később a Hui operával ötvözték, így született meg a modern Kína leghíresebb operája, a Pekingi opera. Ezért is nevezik a Han operát a pekingi anyjának.

A városban a délnyugati mandarin nyelvjárást (röviden: Xin) beszélik. Ez csupán hangsúlybeli különbségeket hordoz a standard mandarin nyelvhez, a putonghuához képest.

Oktatási rendszer bélyeg|Huazhong Mezőgazdasági Főiskola