A dézsmabor (dézmabor) a dézsmás szőlők terméséből a földesúrnak járó, terményadóként beszedett bor. Általában rossz minőségű ital volt, mert a termelők igyekeztek legrosszabb borukat odaadni. Sokféle edényben tárolták, gyakran vízzel is hígították.
A földesúr által fenntartott ivókban mérték ki, s mivel ez igen jövedelmező volt, igyekeztek minél többet beszedni.
Kapcsolódó szócikkek dinnyebor bordézsma dézsmapince kocsmálás
Irodalom Szabad György: A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra (Bp., 1957) Maksay Ferenc: Urbáriumok. XVI–XVII. század (Bp., 1959)
Források
Kategória:Magyar néprajz Kategória:Magyar borjog