Láng Ida (Vésztő, 1897 – Békéscsaba, 1944. június 20. v. 21.) regényíró, publicista, költő.
Élete Vésztői fakereskedő zsidó családból származott. Tanulmányait Nagyváradon és Eperjesen végezte. 1910 körül feleségül ment Láng Gyula tanárhoz. Két gyermekük született: Éva és Jichak. Visszavonult életet élt, a vésztői zsidó közösséggel és értelmiséggel nem tartott kapcsolatot. Versei, regényei, tárcái és kritikái a fővárosi és vidéki lapokban, valamint a Magyar Asszonyban jelentek meg. Ismert műgyűjtő volt. 1933 óta rendes tagja a Gyóni Géza Társaságnak. 1944 májusában betegen a vésztői gettóba vitték be, állapotának romlása miatt a békéscsabai kórházba szállították mentőautóval, ahonnan júniusban a békéscsabai gyűjtőtáborba került. A deportálás előtt a gyűjtőtáborban halt meg, a békéscsabai neológ zsidó temetőben temették el.
Utóélete 2011 márciusában megjelent a költőnő emlékére egy, az összes fennmaradt versét, publicisztikáját tartalmazó kötet Balogh István - Virág Emese: A tündöklő híd nyomában címmel.
Művei Tündöklő híd. Versek. (1944)
Források Békés vármegye története. Békés vármegye története Szerkesztőbizottsága, Gyula, 1936.
További információk A Békés megyei zsidóság történetéről Láng Ida Évforduló
Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar nők Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:1897-ben született személyek Kategória:1944-ben elhunyt személyek Kategória:A holokauszt magyar áldozatai Kategória:Vésztőiek Kategória:Meggyilkolt költők, írók