thumb|right|220px|Földváry Gábor szobra Budapesten, a Nemzeti Színház aulájában Földvári és bernátfalvai Földváry Gábor (Domony, 1787. május 11. – Tass, 1854. május 6.) császári és királyi tanácsos.
Élete
Földváry Mihály és Szemere Erzsébet fia volt. 1832-től 1836-ig Pest-Pilis-Solt vármegye alispánja, utóbb főispáni helyettese. A pesti nemzeti színház létrejötte körül kiváló és sikeres tevékenységet fejtett ki; az ő alkotása a pesti vakok intézete is. 1832 őszétől a Játékszíni Küldöttség elnöke volt. Széchenyivel ellentétben amellett kardoskodott, hogy az ország első színházát Pest vármegye építtesse meg a Grassalkovich-telken. A gyűjtést vaseréllyel vezette, 1834-ben 1000 forintot ajánlott fel a Nemzeti Színház céljaira. Az első hazai takarékpénztár létesítésében Fáy Andrásnak buzgó munkatársa volt; 1843–1846-ig Csongrád megye főispánja; 1847-ben Pest-Pilis-Solt megye adminisztrátora. 1848-ban tassi birtokára vonult vissza. Vas Gereben róla írta Egy alispán c. híres regényét.
Arcképe, rézmetszet Perlaszkától 1837-ben. (Másolata a Vasárnapi Ujságban 1886.)
Munkái
Beszéde Csongrádm. főispáni széke elfoglalásakor 1843. tavaszhó 10. Szeged, 1843. (Öröm innepi beszédek c.)
Cikkei: Urbéri viszonyok (M. Hirlap 1850. 117. sz.), Pest-Soltmegyéből (Budapesti Hirlap 1853. 174. sz.)
Források
Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Kategória:Pest-Pilis-Solt vármegye alispánjai Kategória:Csongrád vármegye főispánjai Kategória:1787-ben született személyek Kategória:1854-ben elhunyt személyek