thumb|right|320px|A Kaszpi-tengeri gázvezeték a Kaszpi-tenger alatt futna Türkmenbaşytól a Səngəçal terminálig, ahol összekötnék a törökországi Erzurumba tartó, már létező vezetékkel, ott pedig a tervezett Nabucco gázvezetékbe kerülhetne a Közép-Európába tartó földgáz.
A Kaszpi-tengeri gázvezeték (türkménül: Transhazar turbaly geçiriji) tervezett tenger alatti gázvezeték a türkmenisztáni Türkmenbaşy és az azerbajdzsáni Bakı között. Egyes elképzelések szerint Türkmenbaşyt a kazahsztáni tengizi mezőkkel is összekapcsolnák.Shamil Midkhatovich Yenikeyeff )(2008 november)"Kazakhstan's Gas: Export Markets and Export Routes" (PDF). Oxford Institute for Energy Studies.
A gázvezeték, ha megépül, Oroszország és Irán kikerülésével szállíthatna kazah és türkmén gázt Közép-Európába.
Leírása Tervezett éves kapacitása 30 milliárd köbméter gáz, az építkezés becsült költsége mintegy 5 milliárd dollár. Bakıban az Erzurumba tartó Dél-kaukázusi gázvezetékkel kapcsolódna össze, ez pedig a Közép-Európába tartó majdani Nabuccóval.
Az Egyesült Államok Kereskedelmi és Fejlesztési Ügynöksége (United States Trade and Development Agency, USDA) finanszírozta megvalósíthatósági tanulmányt a Granherne cég, a KBR leányvállalata készíti. Nem valószínű azonban, hogy a közeljövőben a projekt túljut a tervezési szakaszon.
Kritikák Oroszorszag és Irán, amelyeken jelenleg keresztülhalad a türkmén földgáz, keményen kritizálták a projektet. Alekszandr Golovin, a kaszpi ügyek orosz nagykövete azt állította, hogy egy újabb gázvezeték az egész régió jólétét veszélybe sodorná. Az orosz természeti erőforrások minisztériuma szerint a Kaszpi-tengerbe fektetett olaj- vagy gázvezetékek környezetvédelmi szempontból volnának elfogadhatatlanok. Oroszorszag azt a jogi álláspontot foglalta el, hogy egy kaszpi-tengeri vezeték lefektetéséhez, függetlenül az útvonaltól, mind az öt olyan állam hozzájárulása szükséges, amelyek a tengeren littorális zónával rendelkeznek (azaz Oroszországéra is). Irán azzal érvelt, hogy a közte és a Szovjetunió közt 1921-ben és 1940-ben kötött egyezmények még mindig érvényesek és ezek szerint a littorális államok hozzájárulása nélküli építkezés illegális volna. A Transz-Kaszpi gázvezeték 1999-ben született terveire reagálva Oroszország és Irán 2001-ben és 2002-ben egy közép-ázsiai gázkartell létrehozását sürgette. Nyugaton is megjelent egyfajta politikai aggodalom, mégpedig az, hogy Grúzia és Azerbajdzsán szorosabb együttműködése elszigetelné Örményországot, amely így Oroszországgal és Iránnal fűzné szorosabbra kapcsolatait.Can OSCE Cope with the Caucasus? (By Miriam Lanskoy, Institute for the Study of Conflict, Ideology, and Policy, 1999. dec.
Jegyzetek
Külső hivatkozások The Geopolitics of Oil Pipelines in Central Asia, Article on the Trans-Caspian Gas Pipeline featured in Vestnik, the Journal of Russian and Asian Studies Winter 2007
Kategória:Tervezett csővezetékek Kategória:Kaszpi-tenger