A cserepeshéjúak, sokteknőjűek vagy bogárcsigák (Polyplacophora) a puhatestűek (Mollusca) törzsébe tartozó osztály.
Előfordulásuk Tengerben élnek, de édesvizet is kibírják.
Megjelenésük Maximális nagyságuk 33 centiméter. A hátoldalukon 8 kisebb meszes lemez van, amit kitines gyűrű fog össze. Veszély esetén az ászkákhoz hasonlóan összegömbölyödnek.
Életmódjuk Moszatokkal táplálkoznak.
Szaporodásuk Váltivarúak.
Rendszerezés Az osztályba az alábbi rend és alrendek tartoznak:
Neoloricata Bergenhayn, 1955 Acanthochitonina Bergenhayn, 1930 Choriplacina Starobogatov & Sirenko, 1975 Ischnochitonina Bergenhayn, 1930 Lepidopleurina Thiele, 1910
Az őslénytanban más szempontok szerinti osztályozás is lehetséges, amelyben a párosidegűek (Amphyneura) altörzset elkülönítik a többi puhatestűtől. Ide tartozó legközelebbi rokonaik a féregcsigák és a csatornáshasúak.
Kialakulásuk Már a kambriumi tengerekben jelen voltak, mintegy 100 fosszilis fajuk ismert az elmúlt 600 millió évből. A bogárcsigák fontos állomásai a törzsfejlődésnek: közbülső állomást képviselnek a héj nélküli féregcsigák és az egyteknőjű maradványcsigák között. Az egész Mollusca classis - elsősorban petéik és trochofora lárváik alapján - a gyűrűsférgekkel közös eredetű. A féregcsigák és csatornáshasúak gyakorlatilag csak idegcsatornáikban térnek el a férgekről, valamint kezdetleges testszelvényezettségben (fej-láb-zsigerzacskó). A cserepeshéjúak az elsők a csoportban, amelyek passzív védekezésre alkalmas külső vázat fejlesztettek ki.
Források Macgyver.web.elte.hu ITIS szerinti rendszerbesorolásuk
Kategória:Puhatestűek Kategória:Puhatestűosztályok