thumb|right|250px|A kráter pereme Mönchsdeggingen falu közelében. A Ries-kráter Európa legismertebb becsapódási krátere Németországban, a Duna felső folyásánál, Nördlingen közelében.
Neve A "Ries" szó talán az Óriás szó megfelelője, az egykori névadás szerint. A Ries nem német szó, ezért úgy sejtik, hogy talán az egykori Raetia lakóitól ered a név.
A Ries becsapódási kráter Ma már biztosnak tekinthető, hogy a 25 kilométer átmérőjű medencét meteoritbecsapódás hozta létre. Körülbelül 14,8 millió éve jöhetett létre, a földtani miocén korban.
A geológusok több mint egy évszázadon át nagy nehézségekkel küzdöttek a Ries és annak szokatlan kőzetei keletkezésének magyarázata során, aminek következtében idővel a legkülönfélébb magyarázatok versengtek egymással. Mivel a Riesben előforduló suevit kőzet hasonlít a vulkáni tufához, kezdetben tisztán vulkáni eredetet feltételeztek. Oliver Sachs ezzel összefüggésben alkotta meg a úttörő korszak (1870-ig) és a korai modern Ries-kutatás kezdetének (1870-től) fogalmát, vagyis azt az időszakot, amelytől kezdve ismertté váltak a Ries keletkezéséről szóló első részletes elméletek.
Eugene Merle Shoemaker bizonyította 1960-ban, hogy a kráter meteoritbecsapódás eredménye. Az egyik fontos bizonyíték erre a coesit (ejtsd kúszit) ásvány, amely a kvarc egyik nagy nyomáson létrejövő módosulata. Ez az ásvány megtalálható a közeli Nördlingen város épületeit alkotó kőzetben is. Ez a kőzet a suevit, amely egy breccsás kőzet.
Kettős kráter: a társa a Steinheim-kráter A nördlingeni Ries-kráter mellett, attól délnyugati irányban egy kisebb kráter is található. Ez a Steinheim-kráter, amely mintegy 40 kilométerre fekszik a Ries peremétől. Ma már, amikor több kettős kisbolygót ismerünk, jogos az a feltételezés, hogy a két kráter egyszerre keletkezett.
Tektitek A Csehországban gyűjthető üveges anyagú moldavitokat, a tektitek egy típusát szintén a Ries-kráter termékének tartják. A megmozgatott és kidobott takaró anyaga mintegy százszorosa a becsapódó testének. Ebből az olvadékcseppnyi darabok alkotják a lehűlés után megszilárdult tektiteket.
Lásd még becsapódási kráterek listája európai becsapódási kráterek listája
Irodalom Exploring Space: The Quest for Life, 2005, Nova J. Baier: Die Bedeutung von Wasser während der Suevit-Bildung (Ries-Impakt, Deutschland). - Jber. Mitt. oberrhein. geol. Ver., N. F. 94, 2012. J. Baier: Zur Herkunft und Bedeutung der Ries-Auswurfprodukte für den Impakt-Mechanismus. - Jber. Mitt. oberrhein. geol. Ver., N. F. 91, 9-29, 2009. J. Baier: Die Auswurfprodukte des Ries-Impakts, Deutschland, in Documenta Naturae, Vol. 162, München, 2007. J. Baier: Zur Herkunft der Suevit-Grundmasse des Ries-Impakt Kraters, in Documenta Naturae, Vol. 172, München, 2008. Emsley, John (2001). Nature's Building Blocks. Oxford University Press, pp. 99. .
Jegyzetek
Külső hivatkozások
Ries az Impaktok adatbázisában A Ries-Kráter Múzeum Nördlingenben Nördlingen, Germánia
Kategória:Miocén Kategória:Európa becsapódási kráterei Kategória:Németország domborzata