Mály Gerő, született Mály Gergely Árpád (Székelyudvarhely,A hitelesnek tekintett források többsége szerint. Néhány forrásban feltehetően a Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990 nyomán: Székudvar. 1884. augusztus 1. – New York, 1952. július eleje)1952. július 12-én, New Yorkban megjelenő magyar nyelvű hetilapban ugyanis "Az Ember" ezt jelenti: Mály Gerő, a ragyogó tehetségű magyar színész, New York-i lakásán 68 éves korában hirtelen elhunyt. örmény származású magyar színművész, komikus.

Életpályája

A család Aradon élt, apja itt volt állomásfőnök. Iskoláit is itt végezte, egy osztályba járt és padtársak voltak Rajnai Gáborral. Apja tiltása ellenére választotta a pályát, s együtt lettek színészek Rajnaival, közösen indultak el Erdélyből Budapestre. Solymosi Elek színiiskolájában tanult, 1903-ban csatlakozott Kárpáthy György társulatához. Tíz évig volt vándorszínész, 1913-ban játszott először Budapesten a Vígszínházban és az Angolparkban. 1913-tól 1915-ig a Pesti Színház tagja volt, 1915 és 1920 között játszott az Apolló Színházban és 1918-tól 1920-ig a Fasor Kabaré tagja is volt. 1921-ben a Városi Színház, 1923-ban és 1924-ben a Belvárosi Színház és az Andrássy úti Színház tagja volt. 1924 és 1937 között a Vígszínház tagja volt, de 1927 és 1930 között a Magyar Színházban, 1929-ben illetve 1931 és 1932 között a Belvárosi Színházban, a Budapest Színházban és a Royal Színházban is játszott. 1937-től a Pesti Színházban játszott.

1913-ban szerepelt először filmen. Első hangosfilmje az 1931-ben készült Kék bálvány, utolsó filmje az 1943-ban készült Sári bíró volt. Karakterszerepeket játszott, egyetlen főszerepe sem volt filmen. Emlékezetes szerepe a Légy jó mindhalálig című filmben a pedellus, a Három csengőben az inas és a Katyi című filmben a befutott színész inasa. A második világháború alatt átélt borzalmak hatására 1946-ban elhagyta az országot és az Egyesült Államokba emigrált. Tervei azonban nem sikerültek, egy New York-i magyar étteremben dolgozott és koldusszegényen halt meg 1952 júliusában. Sírja a Ferncliff Cemetery and Mausoleumban található (Hartsdale, Westchester megye, New York állam, USA).findagrave.com

Családja Az erdélyi örmény nemesi Máli / Mály család leszármazottja.Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája. Budapest, 2000. Szülei Mály Zoltán siklói állomásfőnök és Bovánkovits Emma, nővére Kissné Mály Emma grafológus. Négyszer házasodott, 1907 januárjában Fráter Gizellát vette el, majd elváltak. 1913. október 11-én Zöldi Erzsébet (született 1885. május 23.) színésznőt, Zöldi Márton író, színész lányát vette feleségül Budapesten.Budapest VII. kerületi állami házassági anyakönyv 1407/1913. 1916-ban elváltak, s 1917. február 17-én Klampfer Erzsébet Anna (született 1889. március 28.) lett a felesége, szintén Budapesten esküdtek.Budapest VIII. kerületi állami házassági anyakönyv 157/1917. Házasságuk 1921-ig tartott, a válást követően 1921. április 23-án Négyesi Annával (1891. május 9. − Szentes, 1940. január 19.Szentesi állami halotti anyakönyv 51/1940.).kötött házasságot ismét Budapesten,Budapest VI. kerületi állami házassági anyakönyv 567/1921. akitől 1938-ban vált el.

Színpadi szerepei

Filmjei Némafilmek bélyegkép|270px|jobbra|Mály Gerő (jobbra) az Uz Bence című filmben (1938) bélyegkép|270px|jobbra|Mály Gerő (jobbra) Ladomerszky Margittal és Góth Sándorral a Cifra nyomorúság című filmben (1938)

Játékfilmek

Jegyzetek

Források Színészkönyvtár

[ Magyar életrajzi lexikon] Hangosfilm

További információk

Örmények Magyarországon Mály Gerő életrajza az Irány New Yorkon

Kategória:Magyar színészek Kategória:Örmény származású magyarok Kategória:1884-ben született személyek Kategória:1952-ben elhunyt személyek Kategória:Székelyudvarhelyiek Kategória:Magyar némafilmszínészek Kategória:Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban