Törökország turizmusa jelentős szerepet tölt be az ország gazdaságában. Főként az úgynevezett „török riviéra”, azaz az Égei-tenger és a Földközi-tenger partján, 8000 kilométernyi homokos tengerparton fekvő üdülővárosok és falvak közkedveltek. A leglátogatottabb üdülőváros Antalya, de kedvelt még Alanya, Kemer, Marmaris, a festői szépségű Fethiye, Bodrum és Çeşme is. A nyári időszakban a riviérán sok a főként német, kelet-európai, de leginkább orosz turista, de egyre több az arab látogató is.

A riviéra városain kívül az egyik legnépszerűbb úti cél Isztambul, az ország kulturális fővárosa. Itt számos ókori, középkori és újkori látnivaló várja a turistákat, gazdag a kultúrája és híres-hírhedt az éjszakai élete is, megannyi szórakozóhellyel, étteremmel és pubbal. Kedvelt célpontok még az ókori görög maradványokat kínáló városok, mint például Trója, İzmir, Epheszosz, illetve a világon egyedülálló méretű, hófehér mészkőmedencéiről és gyógyvízéről híres Pamukkale. Az ország belsejében húzódó, barlang- illetve föld alatti lakásrendszeréről nevezetes Kappadókia is vonzza a látogatókat.

A magyarok számára külön érdekesség lehet II. Rákóczi Ferenc emlékháza Rodostóban.

Utazási információk

A Törökországba való beutazás a magyar állampolgárok számára útlevéllel, vagy személyi igazolvánnyal lehetséges. Turista célú beutazás esetén: vízum beszerzése nem szükséges. A vízummentes tartózkodás időtartama összevonva is legfeljebb 90 nap lehet 180 napon belül. A vízummentes beutazás turista és üzleti célú belépésre vonatkozik (üzleti tárgyalások folytatása, konferencia- és vásárlátogatás). Az időeltolódás Magyarországhoz képest +1 óra. A hálózati feszültség 200 V / 50 Hz, a csatlakozók megegyeznek a Magyarországon használtakkal. A csapvíz fogyasztása nem ajánlott. A külföldi turizmust kiszolgáló régiókban a legtöbb szállodában, vendéglátó helyen beszélnek angolul, németül és oroszul, némely bazárban még magyarul is egy keveset.

Statisztika Törökország népszerű turisztikai célpont, leginkább az üdülőturizmus jellemző, bár a kulturális turizmus, az ökoturizmus, az egészségturizmus is jelen van. A turizmus az ország gazdaságának egyik legdinamikusabban fejlődő szektora. 2007-ben 23 340 911 külföldi lépte át a török határt, 2008-ban 26 336 677, ami 12%-os növekedést jelent. Mindazonáltal 2009 első három hónapjában a hatóságok csökkenést tapasztaltak, 2009 márciusában 7,47%-kal kevesebb külföldi érkezett az országba, mint egy évvel korábban ugyanabban a hónapban. A statisztikák szerint a legtöbb külföldi Isztambulban lépi át a határt, második helyen szerepel Antalya, harmadik helyen Edirne. 2007 januárja és 2009 márciusa között a legtöbb belépő Németországból érkezett (17%), sokan érkeztek Bulgáriából, Iránból és Örményországból, a legtöbb turistát küldő további országok: Egyesült Királyság, Franciaország, Oroszország, Görögország, Hollandia, Szíria és Azerbajdzsán. A legtöbben repülőgéppel érkeztek. A statisztikai hivatal felmérése szerint 2009 első negyedévében közel 7000 magyar lépte át a török határt. Az ország turizmusból származó bevétele 2008-ban meghaladta a 18 milliárd dollárt. A TUI Utazási Iroda és a Thomas Cook szerint a világ 100 legjobb szállodájából 11 található Törökországban.

Kulturális értékek bélyegkép|250px|A Divriği nagymecset és kórház Világörökségi helyszínek

Az UNESCO világörökségi programjába először 1985-ben került fel török helyszín, a Divriği nagymecset és kórház, a Göreme Nemzeti Park és Kappadókia sziklatemplomai, valamint Isztambul történelmi részei. 1986-ban vették fel az egykori hettita fővárost, Hattusát a védett helyszínek közé, 1987-ben a Nemrut-hegyet, majd egy évvel később Hierapoliszt és a fehér mészkőmedencéiről ismert Pamukkálét, valamint Xanthos és Lethoon ókori városait is a listához adták. Az 1990-es években Safranbolu udvarházai és Trója is a világörökség része lett. 2000-ben Törökország további 19 helyszín felvételét javasolta, ezek közé tartozik Epheszosz, Konya és Alanya is.

Műemlékek, múzeumok bélyegkép|250px|Anıtkabir, Atatürk mauzóleuma, Ankara bélyegkép|250px|A Nemrut-hegy kőszobrai Törökország szinte egész területe az ókori civilizációk otthona volt, így gazdag műemlékekben, ókori görög és római emlékekben, de bizánci, szeldzsuk és oszmán kori leletei és építészeti kincsei is gazdagok. Emellett Kis-Ázsia a legkorábbi ismert települések színtere is, így a kora őskorig visszamenőleg tártak fel értékes leleteket, például Çatalhöyüknél és Alacahöyüknél. Szinte minden nagyobb városban található etnográfiai múzeum, ahol a környékbeli ásatásokon talált leleteket kiállítják, az anatóliai civilizációkat összefogóan bemutató legnagyobb kiállítás azonban az ankarai Anatóliai Civilizációk Múzeumában tekinthető meg. Ankara legnagyobb műemléke kétségkívül Anıtkabir, Atatürk mauzóleuma. A legnagyobb és legismertebb, művészeti és kulturális múzeumok Isztambulban találhatóak, így például a Festészeti és Szobrászati Múzeum, a Modern Művészetek Múzeuma, a Szépművészeti Múzeum, a Kalligráfiai Múzeum vagy a Török és Iszlám Művészetek Múzeuma. Itt kapott helyet az ország legismertebb látnivalóit sűrítő Miniatürk is. Mindemellett, Isztambul számos oszmán palotája, rezidenciája is múzeumként funkcionál, csak úgy, mint az egykor a világ legnagyobb keresztény templomaként ismert Hagia Szophia. Az ország számos pontján található Atatürk-múzeum, vagy a török függetlenségi háború emlékére létrehozott múzeum és szobor; utóbbiak közül a legnagyobb Çanakkaléban van.

Törökország legismertebb műemlékei közé tartozik az epheszoszi Artemisz-templom, Side, Aszpendosz, Pergamon, Perga, Hierapolisz ókori romjai, Trója maradványai, a Nemrut-hegy kőszobrai, Ani örmény templomai, a szeldzsuk karavánszerájok, medreszék és türbék, a számos középkori és újkori oszmán mecset, például a Szinán munkái közé tartozó Szelim-mecset, vagy a Kék mecset. Ezen felül műemlékként kezelik a 15-19. században épült oszmán udvarházakat (konak) és palotákat is.

Lásd még: Isztambul épületei Múzeumok Isztambulban Múzeumok Ankarában Törökország építészete

Természeti értékek 250px|bélyegkép|Uludağ-hegy, Uludağ Nemzeti Park, Bursa Védelem alatt álló területek

Törökországban négyféle védett természeti területet különböztetnek meg: nemzeti parkokat, natúrparkokat, „természeti műalkotásokat” és természetvédelmi területeket. 33 nemzeti parkot tartanak nyilván, ezek közül némelyik nem csak természeti, de kulturális értékeket is őriz, például az Olimpos-Beydağları Nemzeti Park. Ökológiai szempontból az egyik legfontosabb a Kuşcenneti Nemzeti Park, ahol több mint 200 madárfaj él. A nemzeti parkok mellett 16 natúrpark található. 22 km-re Antalyától fekszik a 394 hektáros Kurşunlu-vízesés Natúrpark, ahol a domináns fafaj a parti fenyő, de élnek itt szentjánoskenyérfák, olajfák, masztixfák is, a flórát pedig vadmenta, bambusz és vízililiom gazdagítja. Az ország 58 természeti műalkotása közé sorolták többek között a Finikében található 25 méter magas, 2000 éves cédrusfát, az Aydınban található Güney-vízesést, illetve a Konyai Meke-tavat, mely egy vulkáni robbanás során létrejött maar-tó. Ezeken felül 35 természetvédelmi területet óv a török állam. Állatkertek Törökországban több állatkert is található. A bursai állatkert 1998-ban nyitotta meg kapuit, 206 600 m²-en 3750 méternyi kifutóval. Az ankarai állatkert 199 faj 2500 példányával várja a látogatókat. A Kocaeli tartománybéli Gebzében található Boszporusz Állatkert és Botanikus kert 1991-ben nyílt meg 300 állat és 500 növényfajjal. İzmirben 2008-ban nyílt meg az állatkert, mely számos állatfaja mellett 65 000 fát is számlál.

Turisztikai szolgáltatások bélyegkép|250px|A Conrad Hilton Hotel Isztambulban Szálláshelyek A Törökországba utazók többsége szállodában száll meg, második helyen vannak a panziók,Törökországban a pansiyon vagy panzió szó a hostel, azaz diákszálló megfelelője harmadik helyen a wellnessfürdők, amit az üdülőfalvak, a motelek és legvégül a kempingek követnek. 2007-ben az önkormányzati licenccel rendelkező szállodák száma 4569 volt, a panzióké 2085, ezek mellett 33 wellnessfürdőt, 54 kempinget és 23 üdülőfalut számláltak (összesen 7073 létesítmény). A létesítmények összesen 399 164 ággyal rendelkeztek. Csak Isztambulban 561 szálloda volt található 2007-ben. Törökországban rengeteg ötcsillagos szálloda található, csak Antalya tartományban 176 ilyen minősítésű hotel van. Az Antalya melletti Belekben található a világ második hétcsillagos szállodája, a Hotel Rixos Premium Belek.

Vendéglátás és gasztronómia bélyegkép|250px|Iszkender kebab joghurttal bélyegkép|250px|Baklava, kedvelt török desszert

Törökországban az éttermek és más vendéglátó helyek kínálata igen gazdag, a török konyha jellegzetes ételei mellett találhatóak olasz éttermek, pizzériák, gyorséttermek is, bár nem olyan mennyiségben és választékban, mint Magyarországon. Reggelizni étteremben is lehet, például menement, ami hasonló a tojásos lecsóhoz. A legnépszerűbb reggelizőhelyek azonban a simithanék, ahol különféle fajta, egyszerű vagy töltött, édes és sós simitet, üdítőitalokat, kávét, teát, süteményeket szolgálnak fel. A szállodák többsége európai, ún. kontinentális reggelit szolgál fel, amihez török fehér sajtot és olajbogyót is kínálnak.

A főétkezés rendszerint meze, azaz előétel fogyasztásával kezdődik, a jobb éttermekben többféle előételt is az asztalra tesznek, amiből szabadon lehet választani. Ez lehet saláta (pl. dzadzíki, padlizsánsaláta), tenger gyümölcsei tál, sajt, olajbogyó, különféle zöldségkrémek pitával vagy kenyérrel. A levesek többsége krémleves, kedvelt a vöröslencse-leves, a különféle zöldséglevesek (pl. paradicsomleves), a joghurtleves. A főétel általában sült hús, legtöbbször kebabfélék, bulgurral, zöldkörettel, kenyérrel. A zöldségpörköltök, vagy a zöldséges húspörköltök is kedvelt ételek, ilyen például a güveç. Népszerű a köfte (fasírt), illetve a különféle, darált hússal készített ételek és pizzaféleségek. A legkedveltebb köret a rizs (pilav) vagy a bulgur, burgonyát ritkán használnak köretként, akkor is inkább hassáburgonyaként sütve, főképp a gyorséttermek kínálatában. A törökök sok és sokféle zöldséget fogyasztanak, akár köretként, akár főételként elkészítve. A főétkezéshez kísérőként savanyúságokat is felszolgálnak. A desszertek is sokfélék, a különféle baklavák mellett igen kedveltek a tejes desszertek, mint a tejberizs (sütlaç) vagy a muhallebi. Emellett a gyümölcsök is igen kedveltek. Az étkezések gyakori kísérője az ayran, az enyhén sós joghurtital. Üdítőket, kávét, teát is lehet fogyasztani. Az alkoholos italok közül a rakı a legnépszerűbb, a kebabételek gyakori kísérője, azonban a legtöbb étteremben sört és borokat is lehet rendelni.

Közlekedés

Törökországnak több nemzetközi repülőtere is van, ezek közül a legtöbb forgalmat bonyolító az Atatürk nemzetközi repülőtér Isztambulban. A török riviéra nagyobb városainak közelében is találhatóak repülőterek, melyek a különböző menetrend-szerinti belföldi, illetve nemzetközi, szezonális charterjáratokat fogadják. A távolsági tömegközlekedésben a vezető szerepet az autóbuszjáratok kapják, az országban több száz busztársaság üzemel, a nagyobb városok között akár 15-20 percenként is járnak buszok. A vonatközlekedés fellendítése érdekében a török kormány nagysebességű vasútvonalakat kíván kiépíteni. A nagyvárosok tömegközlekedésében is a buszhálózatok dominálnak, bár a legnagyobb városokban (Isztambul, Ankara, İzmir) a városi vasutak (metró, LRT stb.) fejlesztését is célul tűzték ki, Isztambulban pedig már metrobuszok is közlekednek. A hagyományos tömegközlekedést kiegészíti a dolmuş (egyfajta iránytaxi), mely a kisebb városok, falvak közlekedésében nagyobb szerepet kap. bélyegkép|250px|Villamos Isztambulban Akadálymentesítés