A Függetlenség-emlékmű vagy Függetlenség angyala (spanyolul: Monumento a la Independencia vagy El Ángel de la Independencia) a mexikóvárosi Cuauhtémoc kerületben, a Paseo de la Reforma sugárút és a Florencia (Firenze) utca kereszteződésében elhelyezkedő szobor, a város egyik jelképe. Felállítását Porfirio Díaz mexikói elnök kezdeményezte az ország függetlenségének századik évfordulója alkalmából. Eredetileg a Plaza de la Constitución (Alkotmány tér) közepére tervezték, de végül a Paseo de la Reforma mellett döntöttek. A tervpályázatot 1877-ben hirdették meg.
Leírás Az emlékmű fő eleme egy angyalt ábrázoló bronzszobor, amely egyesek szerint Nikét, a görög győzelem-istennőt testesíti meg. A szárnyakkal ellátott női figura jobb kezében babérkoszorút tart, mely a győzelmet, a balban pedig szétszakadt acélláncot, mely a spanyoloktól való elszakadást jelképezi. Maga a figura 6,7 méter magas és 7 tonnát nyom, ehhez adódik még az oszlop 36 méteres magassága, így az emlékmű összesen 42,7 méter magas.
A talpazaton az égtájaknak megfelelő tájolásban négy különböző női szobor található, amelyek a törvényt, a békét, az igazságot és a háborút jelképezik. A mauzóleum bejáratán található kerek dombormű nőalakja a Mexikói Köztársaságot jelképezi; modelljéül állítólag az építész lánya, Antonieta Rivas Mercado szolgált.
A mauzóleumban található az ír származású, vitatott személyiségű kalandor, Guillén de Lampart szobra is, aki állítólag a 17. században magát Mexikó királyának kiáltotta ki, ám az inkvizíció 1659-ben máglyán megégettette.
Történet bélyegkép|250px|Az angyalszobor az oszlop tetején Az alapkövet 1902. január 2-án Porfirio Díaz mexikói elnök tette le, majd hamarosan megkezdődött az építkezés, melyhez 2400 kőtömböt használtak fel. Miután az egész építmény süllyedni kezdett, 1907-ben és 1908-ban lebontották, ami addig felépült, és egy 44 méter átmérőjű területen ástak neki új alapot. Az oszlop és az oszlopfő kivitelezése 1909-ben kezdődött, az egész emlékmű pedig 1910-ben lett kész. Szeptember 16-án, a függetlenség napjának századik évfordulóján nyitották meg. A teljes építkezés 2 146 704,26 pesóba került.
Felelős tervezője Antonio Rivas Mercado építész volt (akit már 1900-ban megbíztak a tervek elkészítésével), a kivitelezést Roberto Gayol mérnök vezette. A szobrokat az olasz Enrique Alciati készítette. Ezeket – beleértve az angyalt is – Mexikóban munkálták meg gipszből, és Olaszországban, Firenzében öntötték ki bronzból.
1925-ben az emlékmű alagsorában helyezték el a mexikói függetlenség hőseinek hamvait, akik máig ott nyugszanak: Miguel Hidalgo y Costilla Ignacio Allende Juan Aldama Mariano Jiménez José María Morelos Mariano Matamoros Guadalupe Victoria Vicente Guerrero Nicolás Bravo Francisco Javier Mina Andrés Quintana Roo Leona Vicario Pedro Moreno González Víctor Rosales
Az 1957. július 28-i földrengésben az emlékmű súlyosan megrongálódott, az angyalszobor is leesett a tetejéről. José Fernández Urbina szobrászművész több mint egy éven át restaurálta, 1958. szeptember 16-án avatták fel a felújított emlékművet. A szobor eredeti, sérült feje ma a történelmi belvárosban levő Heras y Soto-palotában látható kiállítva.
Az 1985-ös pusztító földrengés csak kisebb károkat okozott az építményben.
Az emlékmű következő felújítására 2005–2006-ban került sor, 2008-ban pedig az alkotás egy évszázad alatt történt több méteres süllyedése miatt 14 új lépcsőfokot építettek az aljához.
Források
Kategória:Mexikóvárosi emlékművek Kategória:Mexikói függetlenségi háború Kategória:Cuauhtémoc (kerület)