A képviseleti demokrácia vagy más nevein közvetett demokrácia vagy választási demokrácia egy olyan demokráciatípus és kormányzati forma, amelyben a közvetlen demokráciával ellentétben a politikai döntéseket nem közvetlenül maguk az emberek, hanem a választott képviselők hozzák.
Szinte az összes modern nyugati típusú demokrácia valamilyen képviseleti demokráciaként működik: például az Egyesült Királyság (unitárius parlamentáris alkotmányos monarchia), Németország (szövetségi parlamentáris köztársaság), Franciaország (egységes félelnöki köztársaság ) és az Egyesült Államok (szövetségi elnöki köztársaság). Egy képviseleti demokrácia többpárti rendszerrel, szabad választásokkal rendelkezhet, de előfordulhat, hogy nem valósul meg a teljes jogállamiság.
Az alkotmányban meghatározzák a különböző szintű képviseletek hatáskörét, mely lehet központosított, részben lebontott vagy alulról felépülő. Alapjában véve többségi és/vagy arányos választási rendszerben történik a képviselők választása. A képviseleti demokrácia működését elősegíti a képviselő-testület által évente legalább egyszer megtartott közmeghallgatás, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek; továbbá a szintén a helyi önkormányzatokhoz fűződő lakossági fórumok, amelyek a lakosság, a civilszervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. A képviselő-testület intézménye a helyi önkormányzat vagy a parlament, megnevezésük köztársaságonként különbözhet. A nép vagy a képviselő-testület által választott képviseleti demokrácia további képviselői a településnek, a térségnek első tisztviselője, a miniszterelnök és a köztársaság elnöke.
A képviseleti (más szavakkal: közvetett, parlamentáris, avagy konszociális demokrácia) egy politológiai/politikai fogalom. Az ezzel ellentétes szempontú megvalósítás neve közvetlen demokrácia, amelyben a választásra jogosultak közvetlenül, saját nevükben hozzák meg döntéseiket. E kettő köztese a részvételi demokrácia. Jellemzői Szabad választások Az ellenzék jogosítványainak tiszteletben tartása Minden csoport pártot alapíthat, amelyik betartja az alkotmányos elveket A képviselő-testület (önkormányzat, Parlament) hatásköre behatárolt
Gyakorlatban A modern képviseleti demokrácia legfontosabb alapfeltétele az általános, titkos, egyenlő választójog teljessége és a legális, nem üldözhető ellenzéki tevékenység szabadsága. További feltétel, hogy az államhatalom törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalomból áll. Ideális esetben a három hatalmi ág elkülönül egymástól. Fellelhetőek benne a közvetlen demokrácia egyes intézményei is. A képviseleti demokrácia a nagy közösségek demokratikus működéséhez szükséges elem.
A képviseleti demokrácia bírálata
A képviseleti demokráciában a politikusok érdeke a következő választások megnyerése, ezért igazán népszerűtlen döntések nem áll érdekükben. Az adott választási cikluson túlmutató intézkedések (pl. új beruházások)jövőbeli sorsa bizonytalan lehet a képviselőtestület változó összetétele miatt (erre jó példa a Nemzeti Színház esete, amelyet többször kezdtek elölről) A választásokon esetenként a propagandának illetve más ok elleni hírverésnek jelentősebb a szerepe, mint a múltbeli teljesítménynek, vagy a programoknak. A gyakorlatban, sokszor épp úgy "öröklődnek" a tisztségek, mint a királyságban (Például: az Amerikai Egyesült Államokban a Bush család, Indiában Dzsaváharlál Nehru utódait választják meg vezetőnek) A képviselők - esetenként - visszaélnek döntési helyzetükkel (visszaélés a mentelmi joggal, költségtérítés nem megengedett célokra fordítása, pazarlás a közpénzekkel), holott a feladatuk az adófizetők érdekeinek a kiszolgálása. A népszerűségük érdekében az általuk kezelt közpénzekből túlköltekeznek, a közösségi vagyont feleslegesen eladósítják. A közintézmények működésből gyakran hiányzik az erkölcsi és anyagi felelősség beszabályozása vagy annak betartatása. A probléma nagyrészt anyagi jellegű, a jelölt megválasztása után szembesül a reális költségvetési, jogi kötöttségi, etikai követelményekkel.
Kapcsolódó cikkek Demokrácia (politikai rendszer) Közvetlen demokrácia Liberális demokrácia Pártmentes demokrácia
Jegyzetek
Külső hivatkozások Hans-Hermann Hoppe: Demokrácia, a bukott bálvány (demokrácia-kritika) Orbán Viktor a prezidenciális és a parlamentáris rendszer lehetőségéről (Origó, 2012. április 3.) Magyar Virtuális Enciklopédia Vastagh Pál: AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A KÖZTÁRSASÁG
További információk Képviselet Civil szervezetek a képviseleti demokráciákban; szerk. Ráczné Horváth Ágnes; Századvég, Eger–Bp., 2008 Tanács-Mandák Fanni–Nuber István: Az olasz képviseleti demokrácia; Dialóg Campus, Bp., 2017 David van Reybrouck: A választások ellen; ford. Zákányi Viktor; Gondolat, Bp., 2017
Kategória:Demokrácia