A természetben előforduló vanádium (V) a stabil 51V és az 1,5 év felezési idejű 50V izotópból áll. 24 mesterséges radioizotópot jellemeztek (a 40–65 tömegszámok között), melyek közül a 49V a legstabilabb, 330 nap felezési idővel, valamint a 48V, 15,9735 nappal. A többi radioaktív izotóp felezési ideje kevesebb, mint egy óra, a többségé 10 másodpercnél is rövidebb. 4 izotóp esetén metastabil gerjesztett állapot is ismert (ezek közül kettő a 60V-é).
A 51V-nél könnyebb izotópok fő bomlási módja az elektronbefogás, a másik leggyakoribb a béta-bomlás. Az 51V előtti izotópok főként a 22-es rendszámú elemmé (titánná) bomlanak, míg a nehezebb izotópok főként a 24-es krómmá alakulnak. Standard atomtömeg: 50,9415(1) u
Táblázat
| 40V | style="text-align:right" | 23 | style="text-align:right" | 17 | 40,01109(54)# | | 2−#
| 41V | style="text-align:right" | 23 | style="text-align:right" | 18 | 40,99978(22)# | | 7/2−#
| 42V | style="text-align:right" | 23 | style="text-align:right" | 19 | 41,99123(21)# | <55 ns | 2−#
| 43V | style="text-align:right" | 23 | style="text-align:right" | 20 | 42,98065(25)# | 80# ms | 7/2−#
| 44V | style="text-align:right" | 23 | style="text-align:right" | 21 | 43,97411(13) | 111(7) ms | (2+)
| style="text-indent:1em" | 44mV | colspan="3" style="text-indent:2em" | 270(100)# keV | 150(3) ms | (6+)
| 45V | style="text-align:right" | 23 | style="text-align:right" | 22 | 44,965776(18) | 547(6) ms | 7/2−
| 46V | style="text-align:right" | 23 | style="text-align:right" | 23 | 45,9602005(11) | 422,50(11) ms | 0+
| style="text-indent:1em" | 46mV | colspan="3" style="text-indent:2em" | 801,46(10) keV | 1,02(7) ms | 3+
| 47V | style="text-align:right" | 23 | style="text-align:right" | 24 | 46,9549089(9) | 32,6(3) perc | 3/2−
| 48V | style="text-align:right" | 23 | style="text-align:right" | 25 | 47,9522537(27) | 15,9735(25) nap | 4+
| 49V | style="text-align:right" | 23 | style="text-align:right" | 26 | 48,9485161(12) | 329(3) nap | 7/2−
| 50V | style="text-align:right" | 23 | style="text-align:right" | 27 | 49,9471585(11) | 1,4(4) év | 6+ | 0,00250(4) | 0,002487–0,002502 |- | 51V | style="text-align:right" | 23 | style="text-align:right" | 28 | 50,9439595(11) | STABIL | 7/2− | 0,99750(4) | 0,997498–0,997513 |- | 52V | style="text-align:right" | 23 | style="text-align:right" | 29 | 51,9447755(11) | 3,743(5) perc | 3+
| 53V | style="text-align:right" | 23 | style="text-align:right" | 30 | 52,944338(3) | 1,60(4) perc | 7/2−
| 54V | style="text-align:right" | 23 | style="text-align:right" | 31 | 53,946440(16) | 49,8(5) s | 3+
| style="text-indent:1em" | 54mV | colspan="3" style="text-indent:2em" | 108(3) keV | 900(500) ns | (5+)
| 55V | style="text-align:right" | 23 | style="text-align:right" | 32 | 54,94723(11) | 6,54(15) s | (7/2−)#
| 56V | style="text-align:right" | 23 | style="text-align:right" | 33 | 55,95053(22) | 216(4) ms | (1+)
| 57V | style="text-align:right" | 23 | style="text-align:right" | 34 | 56,95256(25) | 0,35(1) s | (3/2−)
| 58V | style="text-align:right" | 23 | style="text-align:right" | 35 | 57,95683(27) | 191(8) ms | 3+#
| 59V | style="text-align:right" | 23 | style="text-align:right" | 36 | 58,96021(33) | 75(7) ms | 7/2−#
| 60V | style="text-align:right" | 23 | style="text-align:right" | 37 | 59,96503(51) | 122(18) ms | 3+#
| style="text-indent:1em" | 60m1V | colspan="3" style="text-indent:2em" | 0(150)# keV | 40(15) ms | 1+#
| style="text-indent:1em" | 60m2V | colspan="3" style="text-indent:2em" | 101(1) keV | >400 ns
| 61V | style="text-align:right" | 23 | style="text-align:right" | 38 | 60,96848(43)# | 47,0(12) ms | 7/2−#
| 62V | style="text-align:right" | 23 | style="text-align:right" | 39 | 61,97378(54)# | 33,5(20) ms | 3+#
| 63V | style="text-align:right" | 23 | style="text-align:right" | 40 | 62,97755(64)# | 17(3) ms | (7/2−)#
| 64V | style="text-align:right" | 23 | style="text-align:right" | 41 | 63,98347(75)# | 10# ms [>300 ns]
| 65V | style="text-align:right" | 23 | style="text-align:right" | 42 | 64,98792(86)# | 10# ms | 5/2−#
Megjegyzések Ismeretesek olyan geológiai minták, amelyek izotóp-összetétele a szokásos értékeken kívül van. Az atomtömeg bizonytalansága ezeknél meghaladhatja a jelzett hibahatárt. A # jelölésű értékek nem kizárólag kísérleti adatokból származnak, ezeknél rendszeres tendenciákat is figyelembe vettek. A gyenge asszignációs argumentumú spineket zárójelben jelöltük. A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, leszámítva a IUPAC által megadott izotóp-összetételt és standard atomtömeget, melyeknél kiterjesztett bizonytalanságot használunk.
Hivatkozások Izotóptömegek: Ame2003 Atomic Mass Evaluation by G. Audi, A.H. Wapstra, C. Thibaultbault, J. Blachot and O. Bersillon in Nuclear Physics A729 (2003). Izotópösszetétel és standard atomtömegek: Atomic weights of tweights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report). Pure Appl. Chem. Vol. 75, No. 6, pp. 683-800, (2003) and Atomic Weights Revised (2005) . A felezési időkre, a spinekre és az izomer adatokra vonatkozó információk az alábbi forrásokból származnak: Audi, Bersillon, Blachot, Wapstra. The Nubase2003 evaluation of nuclear and decay properties , Nuc. Phys. A 729, pp. 3-128 (2003). National Nuclear Data Center, Brookhaven National Laboratory. Information extracted from the NuDat 2,1 database (Hozzáférés ideje: Sept. 2005). David R. Lide (ed.), Norman E. Holden in CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th Edition, online version. CRC Press. Boca Raton, Florida (2005). Section 11, Table of the Isotopes.
Kategória:Izotópok