VIII. Eduárd (Edward Albert Christian George Andrew Patrick David of Windsor; London, 1894. június 23. – Párizs, 1972. május 28.) az Egyesült Királyság és a Brit Domíniumok királya és India császára 1936. január 20-tól 1936. december 11-i lemondásáig.
Eduárd V. György király és Tecki Mária legidősebb fiaként született. Apja 1910-es trónralépése után walesi hercegként ő volt a trónörökös. Az első világháború során a hadseregben szolgált, és többször is a frontra látogatott.
Apja halála után, 1936 januárjában lett az Egyesült Királyság és India uralkodója. Több kérdésben is megmutatkozott, hogy nem szívesen veszi figyelembe az udvari protokollt és az íratlan hagyományokat. Néhány hónappal beiktatása után belpolitikai válságot idézett elő, amikor feleségül kérte az amerikai Wallis Simpsont, aki korábban már kétszer elvált (másodszor Eduárd kedvéért). A Brit Nemzetközösség országainak miniszterelnökei ellenezték a házasságot, mert a vallási konvenciók szerint nem lehetett olyan felesége, akinek még él(nek) korábbi férje(i); ez különösen azért okozott gondot, mert királyként Eduárd volt az anglikán egyház feje is, és tisztában volt azzal, hogy ha mégis feleségül veszi Simpson asszonyt, akkor a brit kormány lemond, és alkotmányos válság jön létre. A király úgy döntött, hogy inkább lemond a trónról, de feleségül veszi szerelmét. Utódja legidősebb öccse, Albert lett, aki VI. György néven uralkodott. Eduárd összesen 326 napig volt Nagy-Britannia királya, megkoronázására nem került sor.
Lemondása után megkapta a számára létrehozott Windsor hercege címet. 1937 júniusában Franciaországban összeházasodott Simpsonnal. Eduárd már a második világháború előtt is szimpatizált a náci Németországgal és meglátogatta Adolf Hitlert, ezért Franciaország német megszállása után a Bahamák kormányzójává nevezték ki, hogy távol maradjon az ország vezetésétől. A világháború után lemondott, és Franciaországban élt feleségével, egészen a haláláig.
Ifjúsága bélyeg|bal|200px|Eduárd (balról a második) apjával, Albert öccsével és Mária húgával (1899)
Eduárd 1894. június 23-án született London richmondi kerületében, a Richmond Parkban fekvő White Lodge kastélyban.Windsor, p. 1 Apja György yorki herceg (a trónörökös Eduárd fia), anyja Tecki Mária volt; Eduárd volt az első gyermekük. Eduárd ekkor – apja és nagyapja után – harmadik volt a brit örökösödési sorban. Anyai nagyapja a német származású Ferenc tecki herceg (Franz von Teck) volt.
A kisgyereket Edward White Benson canterburyi érsek keresztelte meg 1894. július 16-án a White Lodge zöld szalonjában Eduárd Albert Keresztély György András Patrik Dávid névre. Neveit nagyapja (Eduárd walesi herceg), apai dédapja (Albert herceg), anyai dédapja (IX. Keresztély dán király) és Anglia, Skócia, Írország és Wales védőszentjei tiszteletére kapta.Ziegler, 6. o.
Az arisztokrácia köreiben megszokott módon Eduárdot és testvéreit nem közvetlenül a szüleik, hanem nevelőnők gondozták. Egyikük szülei látogatása előtt rendszeresen megcsipkedte őt; erre Eduárd sírva fakadt, a szülők pedig inkább elküldték őket.Windsor, 7. o.; Ziegler, 9. o. Miután ez a praktika kiderült, a nevelőnőt a gyerek bántalmazása miatt elbocsátották.
Apja, György herceg a szigorú nevelés híve voltWindsor, 25–28. o. („az apám félt az anyjától, én féltem az apámtól, én meg alaposan teszek róla, hogy a gyerekeim féljenek tőlem”, mondta), ennek ellenére tudott gyöngéd is lenni gyerekeihez.Ziegler, 30–31. o. bélyeg|200px|Eduárd kadétként a Hindustan csatahajón (1910) Eduárd első magántanára Helen Bricka volt. Viktória brit királynő 1901-es halála után szülei kilenc hónapos birodalmi körútra indultak, őt és testvéreit pedig nagyszüleikre, VII. Eduárd királyra és Alexandra királynére bízták, akik szeretettel halmozták el unokáikat. A szülők visszatérése után Eduárd és testvérei két új magántanárt kaptak (Frederick Finchet és Henry Hansellt), akik szigorúan számon kérték rajtuk a kirótt tananyagot, és Eduárdot majdnem 13 éves koráig nevelték.Parker, 12–13. o. Ezután tengerésztisztnek tanult. 1907-ben felvették az Osborne Naval College-be, ahol két évet töltött. Mivel ezt az iskolát nem kedvelte, a képzés maradék két évében a Royal Naval College diákja volt. Ekkor kapta el a mumpszot, ami a feltételezések szerint terméketlenné tette.
VII. Eduárd halála után, 1910. május 6-án a herceg apja, V. György lett Nagy-Britannia és India uralkodója. Eduárd automatikusan megkapta a Cornwall hercege és Rothesay hercege címeket, 16. születésnapján, 1910. június 23-án pedig a trónörököst megillető walesi hercegi cím tulajdonosa lett. Megkezdődött előkészítése az uralkodói kötelezettségekre is. Félbehagyta tengerésztiszti képzését (bár még három hónapot szolgált kadétként a Hindustan csatahajón), majd beiratkozott az Oxfordi Egyetem Magdalen College-ébe. Életrajzírói szerint az egyetemi képzésre ekkor még nem volt eléggé felkészült. Eduárd kiváló lovasnak bizonyult, és tagja lett az egyetemi lovaspólócsapatnak. Nyolc szemeszter után, fokozat vagy diploma megszerzése nélkül hagyta ott Oxfordot.Parker, 14–16. o.
Wales hercegeként bélyeg|bal|200px|Eduárd az első világháború alatt Eduárd walesi hercegi beiktatására 1911. július 13-án került sor a caernarfoni várban.Weir, 327. o. A látványos ceremóniát a walesi származású pénzügyminiszter (később miniszterelnök) David Lloyd George szervezte, akinek sikerült rávennie a herceget, hogy walesi nyelven is szóljon néhány szót a beiktatási beszédében.Windsor, 78. o.Ziegler, 26–27. o.
Az első világháború 1914-es kitörésekor a katonakorú Eduárd belépett a gránátos gárdaezredbe, és a frontra kérette magát. Lord Kitchener hadügyminiszter azonban ezt megakadályozta, mert tartott attól, hogy a németek elfoghatják a trónörököst.Roberts, 41. o.; Windsor, 109. o. A herceg ennek ellenére elsőkézből megtapasztalta a lövészárokharcot és gyakran látogatta a frontvonalat, amiért 1916-ban Hadikereszttel tüntették ki. A háborús veteránok között népszerű volt, bár ténylegesen nem sokat tett a győzelemért.Ziegler, 111. o.; Windsor, 140. o. Eduárd megtanult repülőgépet vezetni; először 1918-ban emelkedett a levegőbe, később pedig megszerezte a pilótajogosítványt.
Az 1920-as években mind bel-, mind külföldön számos alkalommal helyettesítette apját, V. Györgyöt a hivatalos alkalmakkor. Magas rangja, vonzó külseje és nőtlensége miatt sokat írtak róla az újságok. Népszerűségének csúcsán ő volt a legtöbbet fényképezett híresség.Broad, 4-5. o. bélyeg|200px|A walesi herceg arcképe (Reginald Grenville Eves képe, 1920 k. Több látogatást tett az ország szegénység sújtotta területeire.Windsor, 215. o. 1919 és 1935 között összesen tizenhatszor utazott a Brit Birodalom különböző országaiba és gyarmataira. 1931 januárja és áprilisa öccsével, György kenti herceggel együtt 29 ezer km-nyit utazott, amikor az Oropesa utasszállító hajóval Dél-Amerikába ment, majd egy körút után Párizs érintésével repülőgéppel tért vissza Londonba, a windsori parkban kialakított leszállóhelyre.
Wales és Windsor hercegeként tett olyan megnyilvánulásokat is, amelyek abban az időben nem keltettek feltűnést, később azonban megrontották a közvélemény róla kialakított képét.Ziegler, 448. o. 1920-ban például azt írta az ausztrál bennszülöttekről: „Ezek a legvisszataszítóbb teremtmények, akiket valaha is láttam! Ezek az emberi lények legalacsonyabb ismert formái és a majmok legközelebbi rokonai”.
1919-ben a herceg lett a Wembley Parkban rendezendő Brit Birodalmi Kiállítás szervezőbizottságának elnöke, és ebben a minőségében javasolta egy „nagy nemzeti sportpálya felépítését; így ő volt a Wembley Stadion egyik ötletgazdája”.
Szerelmi kalandjai bélyeg|bal|200px|Eduárd 1932-ben Eduárd 1917-ben, még a világháború alatt viszonyt folytatott egy párizsi kurtizánnal, Marguerite Alibert-rel. A következő évben szakított vele, hogy szerelmet valljon egy gazdag textilgyáros lányának, Freda Dudley Wardnak, aki ekkor már egy parlamenti képviselő felesége volt. Alibert megtartotta a herceg indiszkrét leveleit, és feltehetően zsarolni is próbálta velük Eduárdot. 1923-ban Alibert meggyilkolta gazdag egyiptomi férjét, de a bíróság felmentette, egyesek szerint a királyi ház nyomására.
Az 1920-as 30-as években a herceg felelőtlen, nőcsábász viselkedésével felháborította apját, aki szerette volna, ha megházasodik, ahelyett hogy férjes asszonyokkal kezd ki. Alan Lascelles, aki nyolc évig volt Eduárd magántitkára, azt írta hogy „valamilyen öröklődési vagy fiziológiai okból (a herceg) normális mentális fejlődése teljesen leállt, amikor elérte a serdülőkort”. V. György ki is jelentette, hogy „miután meghaltam, ez a fiú tizenkét hónapon belül tönkreteszi magát”.
Az amerikai Time magazin már 1929-ben arról írt, hogy Eduárd csúfolódva Erzsébet királynénak nevezte öccse, Albert feleségét. Albertnek és Erzsébetnek ekkor már volt két leánya, Erzsébet és Margit, míg Eduárd meg sem házasodott. V. György is azt szerette volna, ha kisebbik fia örökli a trónt: „Imádkozom Istenhez, hogy a nagyobbik fiam soha ne nősüljön meg, és ne legyenek gyerekei, és semmi se kerüljön Bertie (Albert), Lilibet (a kis Erzsébet) és a trón közé.”
1930-ban a herceg megkapta apjától a Fort Belvedere kastélyt.Windsor, 235. o. Ettől fogva ide hozta újabb és újabb barátnőit (többnyire férjes asszonyokat), többek között Freda Dudley Wardot és Thelma Furnesst (egy brit főrend amerikai feleségét), aki bemutatta neki Wallis Simpsont. Simpson 1927-ben vált el első férjétől, Winfield Spencer tengerésztiszttől, és ekkor Ernest Simpson brit-amerikai üzletember felesége volt. Furness egyik külföldi útja alatt Eduárd és Wallis Simpson összejöttek, bár a herceg tagadta az apja előtt, hogy a nő a szeretője lenne.Ziegler, 233. o. Egy újabb férjes asszonnyal létesített viszony tovább rontotta a herceg és apja közötti kapcsolatot. V. György és felesége 1935-ben egyszer találkozott Simpsonnéval, és a későbbiekben nem voltak hajlandóak fogadni őt.Bradford, 142. o. A kormányt és a királyi családot komolyan aggasztotta, hogy a trónörökös egy kétes múltú, elvált külföldi nővel tart kapcsolatot, és titokban a nemzetbiztonsági szolgálattal is figyeltették őket.Ziegler, pp. 231–234
Uralkodása bélyeg|bal|200px|VIII. Eduárd a parlament 1936-os ülésszakának megnyitóján 1936. január 20-án V. György meghalt, és a walesi herceg VIII. Eduárd néven az Egyesült Királyság és India trónjára került. Már másnap megszegte az udvari protokollt, amikor trónra lépésének kihirdetését a St James's Palace egyik ablakából a még mindig férjezett Simpsonné társaságában nézte végig.Windsor, 265. o. Ő volt az ország első uralkodója, aki repülőgépen ült (a norfolki Sandringhamból repült Londonba).Colin Matthew "Edward VIII, later Prince Edward, duke of Windsor (1894–1972)", Oxford Dictionary of National Biography, Oxford University Press, , retrieved 1 May 2010
A kormány bizonytalan volt abban, hogyan viszonyuljon az új királyhoz. Amikor Eduárd meglátogatta Dél-Wales nyomorgó falvait, és felkiáltott „valamit tenni kell”, azt úgy értelmezték, hogy bele akar szólni a belpolitikai ügyekbe. Nem szívesen küldték el a bizalmas iratokat az uralkodó rezidenciájára, mert tudták, hogy nem sok figyelmet szentel nekik és attól tartottak, hogy Simpson vagy valamelyik vendége beléjük olvashat.Ziegler, 273–274. o.