265px|jobbra|thumb|Hollókő-Ófalu a világörökség része A hollókői faluegyüttest, vagy más néven a védett falurészt 1987-ben vette fel az UNESCO a kulturális és természeti világörökség listájára. Közép-Európa legjobb állapotában megőrzött népi építészeti stílusát tükrözi a község ófalui része. Ófaluban 56 védett lakóépület áll.Benkő Mihály: Hollókő-Ófalu (Salgótarján, 2009) 12. o.
Létrejötte A régi palócházak fából, alapozás nélkül épültek a 17. század végéig. Az épületet kívül és belül sárral tapasztották. A hagyományos faluszerkezethez az 1909 és 1911 közötti ház átépítések is igazodtak. Kőalapra épültek, vályogfalú, szarufás cserépzsindelyes épületek. A település fellendülését az 1909 évi tűzvész okozta, mert szinte minden ház leégett. Ezután a házakat újjá kellett építeni.
Lakóházai faoszlopos tornácokkal, homloktornácaikkal és más palóc építészeti jegyekkel páratlan értéket képviselnek. A házak általában 3 helyiségből, ritkábban kettőből állnak. A ház hátsó sarkában téglából vagy vályogból rakott masinát és a kémény előtti korban használt tüzelőberendezést - a keskeny füstterű indófnit ma már szinte nem lehet megtalálni. A 20. században kő alapra vályogból falazott, földes padlójú házakban éltek. Ugyanilyen volt a házzal egybeépített kamra szerkezete is. A szarufás, kötőgerendás tetőszerkezetű és a régi palóc háztípusra utaló építkezés Hollókőn az 1950-es évek közepéig szinte változatlanul fennmaradt. A hollókői telkek újabb keletű tartozéka a hombárral összeépített nyári konyha – nyeregtetős és cserépzsindellyel fedett építmény ez is. A pitvar tüzelőberendezéseinek elbontása után a kenyérsütő kemence az udvarra került ki. A lapos kövekkel burkolt udvarok tartozéka volt még a nyitott oldalú, faoszlopokon álló fásszín és a fapallókból faragott keresztfejes kávájú boronakút.
Népi építészete A népi építészeten belül több táji, etnikai vonás sűrűsödik a palóc lakóházakban, amely erős rokonságot mutat a szláv régió házaival is. Az utcára néző homlokzat háromszögbe zárt részének, az oromzatnak az anyaga és díszítésmódja éppúgy sajátos Palócföldön, mint a 19. század második harmadától elterjedt kőoszlopos tornác, vagy a tüzelőberendezésnek az a típusa, amely egy szögletes belső tüzelésű és kürtővel ellátott kemencéből, valamint kémény nélküli füstelvezető szerkezetből állt, amelyet a búbos kemence váltott fel. A parasztházakban általában lakószoba, pitvar és kamra volt. Később a pitvarból az első- és hátsó szobába lehetett jutni. Az első házat aztán tisztaszobává alakították. Az udvar legnagyobb és gazdaságilag legfontosabb építménye a csűr és a pajta.
A palóc bútorok jellegzetes darabjai az ülő- vagy tároló alkalmatosságok (lóca, kisszék, vizesszék stb.) A rózsás, tornyos ágyak, a díszes faragott szekrények vagy ácsolt, festett ládák, a nagyfiókos, úgynevezett terpeszlábú asztalok ugyancsak a palóc lakásberendezés régi emlékei. A lakásokban a szentképek között gyakoriak voltak a párosával elhelyezett úgynevezett „cifratányérok”.
A hagyományos palóc házak többnyire három helyiségből állnak: a tornácról közvetlenül a pitvarba, azaz a konyhába lépett az érkező, ahonnan az utcafront felé a tisztaszoba nyílt, melyet a ház ura lakott családjával, hátrafelé pedig az éléskamra, melyben a gabonát tárolták, és ez volt az idősek hálóhelye is.
Az egyes telkek jelenlegi állapota A párját ritkító faluképnek volt köszönhető, hogy Hollókő védett falurésze a tájvédelmi körzettel együtt 1987-ben a világörökség részévé vált. Az Országos Műemléki Felügyelőség már 1961-ben elkészítette első javaslatát a falu műemléki védelmére. Ebben kijelölte a védett terület határait. Ezen kívül a házak egy részénél javasolta a mai kor igényeit kielégítő funkciók beépítését is. A szentendrei skanzennel ellentétben a házak nagyrészt lakottak, ezzel is védve a házak állagát. A védett házak egy részébe intézmények is beköltöztek.
Az alábbiakban a 2010-es állapotot ismertetjük.
Kossuth út 46., Pajtakert thumb|left|200px|Kossuth út 46., Pajtakert
Az Ófalu bejáratánál, az egykori pajták helyén szabadtéri programokat tartanak. A különböző népies rendezvényeket az egybenyitott egykori lakóházakban szervezi a Pajtakert programiroda. Itt alakították ki a Pajtakert Galériát is, amiben időszakos kiállításokat rendeznek.
Kossuth út 47.
Orvosi rendelő
Az 1970-ben felavatott rendelőt a Petőfi utcából költöztették át a Kossuth út 47-be.
Kossuth út 53. thumb|right|200px|Kossuth út 53.
Egykori lakóház
Az épületben jelenleg a Kézművesporta nevű kézműves műhely és népi játszóház üzemel. A nyitvatartási időben díjmentesen látogatható műhelyben még megtekinthetőek régi népi kézműves kismesterségeink, mint a bőrfonás, csuhézás, csipkeverés, gyékényezés, gyertyakészítés, gyöngyfűzés, nemezelés, textilfestés, papírmerítés, raffiafonás és rongybabakészítés. A műhelyben nemcsak nézelődni lehet, ha valaki kedvet kap az alkotáshoz, több mint egy tucat foglalkozásból választhat, és tanulhat kézműveskedni. A porta udvarán lehetőség van különböző népi ügyességi játékok kipróbálására is. A Kézművesportán kizárólag helyben előállított, népi kézműves termékeket lehet vásárolni.
Kossuth út 57. thumb|right|200px|Kossuth út 57.
Egykori lakóház
Az épület jelenleg Attila vendégház néven falusi vendéglátó hely.
Kossuth út 58. thumb|left|200px|Kossuth út 58.(?)
Egykori lakóház
Kossuth út 61. thumb|right|200px|Kossuth út 61.
Egykori lakóház
Az épületben jelenleg a Muskátli vendéglő üzemel.
Kossuth út 62., hrsz.:62. thumb|left|200px|Kossuth út 62.
Egykori lakóház
A népi jellegű lakóházat 1867 előtt építették. 1926-ban leégett, a tűzvész után helyreállították. A fésűsen beépített telken az utcavonaltól néhány méterre álló, kő lábazatos épület három részre osztott, szoba–konyha–kamra elrendezéssel. Utcai és udvari homlokzatán faoszlopos tornác. Teteje csonkakontyos, az orom síkja a homlokzat mögött helyezkedik el. Cseréppel fedett, fehérre meszelt, a mennyezete gerendás.
Az épületben rendezte be a Legendák Háza Egyesület a Legendák háza panoptikumát. Hollókő legendái közül négyet: a vár építését, Csák Máté kincsének elrejtését, a várból kivezető alagútrendszer és a környékbeli híres bajvívások történetét mutatják be viaszbábokkal és tájékoztató táblákkal.Legendák Háza nyílt Hollókőn
A játékos kedvű látogatók egy történelmi és helyismereti kérdésekből összeállított „Legendás expedíció” című feladatsort is megoldhatnak Hollókőről.Legendák Háza
A korabeli hangulatot középkori énekek és táncok zenei aláfestése fokozza.
Nyitva naponta 10:00–17:00
Kossuth út 64., hrsz.:61.
Lakóház A népi jellegű lakóházat 1867 után építették. 1909-ben leégett, a tűzvész után helyreállították. A fésűsen beépített telken álló, kő lábazatos épület öt részre osztott, szoba–konyha–szoba–kamra–istálló elrendezéssel. Utcai és udvari homlokzatán faoszlopos tornác. Az utcai szoba ablakai közepes, a hátsó szoba ablakai kis méretűek. Teteje csonkakontyos, az orom síkja a homlokzat mögött helyezkedik el. Cseréppel fedett, fehérre meszelt, a mennyezete gerendás.
Kossuth út 65., hrsz.:345. thumb|right|200px|Kossuth út 65.
Egykori lakóház
A népi jellegű lakóházat 1867 előtt építették. Eredetileg az utcavonaltól beljebb állt, előtte pedig az utca vonalával párhuzamos ház állt – a keresztben álló épület sorsa ismeretlen. A belső ház 1909-ben és 1926-ban is leégett, Mindkét tűzvész után helyreállították, 1926-ban bővítették is – azóta az utca vonalán kezdődik.
A fésűsen beépített telken álló épület négy részre osztott, szoba–konyha–kamra–szoba elrendezéssel. Teteje csonkakontyos, az orom síkja a homlokzat mögött helyezkedik el. Cseréppel fedett, fehérre meszelt, a mennyezete gerendás.
Az épület középső részén fazekasműhelyt és -boltot rendeztek be, utcai frontján fakanalas üzemel.
Kossuth út 66. thumb|left|200px|Kossuth út 66.
Egykori lakóház
Az épületben jelenleg a Kaláris kézműves bolt üzemel.
Kossuth út 67., hrsz.:350. thumb|right|200px|Kossuth út 67.
Egykori lakóház, a Kossuth utcai belső házsor második tagja.
A népi jellegű épület építésének éve ismeretlen. A fésűsen beépített telken álló, kő lábazatos épület négy részre osztott, szoba–konyha–szoba–kamra elrendezéssel. Három oldalán faoszlopos, lécmellvédes tornác övezi. A tető mindkét vége csonkakontyos, helyiségei gerendásak.
A Kossuth út 67–69–71-ben a Katalin csárda üzemel.
Kossuth út 68., hrsz.:58. thumb|left|200px|Kossuth út 68.
Egykori lakóház, műemlék jellegű
A népi jellegű épület építésének éve ismeretlen. A fésűsen beépített telken, utcavonalon álló, kő lábazatos épület négy részre osztott, szoba–konyha–szoba–nyárikonyha elrendezéssel. Utcai és udvari fala mentén tornácos. Az utcai házrész a többinél alacsonyabban helyezkedik el. Teteje csonkakontyos, az orom síkja a homlokzat mögött van.
Jelenleg itt van a Hollókőért Közalapítvány és a Tourinform irodája is.
Kossuth út 69., hrsz.:347. thumb|right|200px|Kossuth út 69.
Egykori lakóház.
A népi jellegű lakóházat 1867 után építették. 1909-ben és 1926-ban is leégett, mindkét tűzvész után helyreállították. A fésűsen beépített telken, az utcavonalon álló, kő lábazatos épületet eredetileg három részre osztották, szoba–konyha–kamra elrendezéssel. Ez megmaradt a helyreállítás után is, de a kamra szintjét megemelték. Faoszlopos, korlátrudas tornácát téglával burkolták. Cseréppel fedett, fehérre meszelt, a mennyezete gerendás.
A Kossuth út 67–69–71-ben a Katalin csárda üzemel.
Kossuth út 70., hrsz.:57.
thumb|left|200px|Kossuth út 70.
Lakóház, műemlék jellegű
A népi jellegű lakóházat 1867 előtt építették. A fésűsen beépített telken az utca vonalán álló, téglapilléres, alápincézett épület négy részre osztott, szoba–konyha–szoba–istálló elrendezéssel. Tornáca téglamellvédes, a főhomlokzat két sarkán egy-egy, beljebb további négy pillérrel. Teteje csonkakontyos, az orom síkja a fal fölött áll. Cseréppel fedett, falait fehérre meszelték.
Kossuth út 71., hrsz.:360.
Lakóház
A népi jellegű, kő lábazatos lakóház a csoportos telkek belső sorában megmaradt épületek egyike. 1928-ban építették. Öt részre osztott, szoba–konyha–kamra–istálló–istálló elrendezéssel. Teteje csonkakontyos, az oromzat a falsík mögött helyezkedik el. Cseréppel fedték, a falait fehérre meszelték.
A Kossuth út 67–69–71-ben a Katalin csárda üzemel.
Kossuth út 72., hrsz.:56.
Lakóház, műemlék jellegű A népi jellegű lakóházat 1890 körül építették. A fésűsen beépített telken, az utcavonalon álló, az udvar felé egyre alacsonyabb kő lábazatos épületet öt részre osztották, szoba–konyha–szoba–kamra–istálló elrendezéssel. Ez megmaradt a helyreállítás után is, de a kamra szintjét megemelték. Faoszlopos tornácát fűrészelt díszű deszka mellvéddel látták el. Teteje csonkakontyos, az oromzat a homlokzati fal síkjában helyezkedik el. Cseréppel fedett, fehérre meszelt, a mennyezete gerendás.
Kossuth út 73., hrsz.:361. thumb|right|200px|Kossuth út 73.
Lakóház
A népi jellegű lakóházat 1867 előtt építették. A fésűsen beépített telken az utcavonaltól néhány méterre álló, kő lábazatos épület négy részre osztott, szoba–konyha–szoba–kamra elrendezéssel. Három oldalról faoszlopos, lécmellvédes korlát veszi körül. Teteje csonkakontyos, az orom síkja a falsík felett áll. Cseréppel fedett, fehérre meszelt, a mennyezete gerendás.
Kossuth út 74., hrsz.:54. thumb|left|200px|Kossuth út 74.
Egykori lakóház, műemlék jellegű Az utcavonalon álló, népi jellegű lakóházat 1867 után építették. 1909-ben leégett, majd helyreállították. A fésűsen beépített telken álló, kő lábazatos épületet eredetileg négy részre osztották, szoba–konyha–kamra–istálló elrendezéssel. A lábazat az utcai homlokzaton magas, az udvar felé fokozatosan alacsonyodik. Az utcai homlokzat előtt és az udvaron az egykori konyháig faoszlopos, fűrészelt lécmellvéddel ellátott tornácot alakítottak ki. Teteje csonkakontyos, oromzat a falsík fölött áll. Cseréppel fedett, fehérre meszelt.
A polgármesteri hivatal visszaköltözött az Ófaluba, ebbe a házba.