Szerém vármegye (németül Komitat Syrmien, horvátul Srijem / Srijemska županija, szlovákul Srijemská župa, szerbül: Срем) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli, Horvát–Szlavónországhoz tartozó részében. Területén ma Horvátország és Szerbia osztozik. Északról Bács-Bodrog vármegye, keletről Torontál vármegye, nyugatról pedig Verőce vármegye és Pozsega vármegye határolta. Központja Vukovár volt.
Földrajz A vármegye a Duna és a Száva között található. Legnagyobb része délen az Alsó-Száva-síkság, északi részén kelet-nyugati irányban egy kelet felé fogokozatosan emelkedő dombság húzódik, ami végül a Tarcal-hegységet alkotja.
Történelem A vármegye területe, a honfoglalás során került magyar fennhatóság alá, majd az államalapítással betagozódott a magyar vármegyerendszerbe. Rövid Bizánci uralmat leszámítva a Szerémséget 1521-ben elfoglalta az Oszmán Birodalom, és a két régió 1544-től egy szandzsákot (török közigazgatási egység) alkotott. 1526 végén Cserni Jován kényszerítette uralma alá a még magyar kézben levő területeket, de uralma nem tartott sokáig.
A Habsburg Birodalom két részben szerezte meg ezt a területet: először 1688-ban a terület kisebb része, majd 1718-ban a terület nagyobbik része is a Habsburgokhoz került.
1744-ben került megyei alakjában újjászervezésre, a középkori Valkó vármegye nagyobbik részét hozzácsatolták.
A vármegye területe 1848-1849 között a Szerb Vajdaság területéhez tartozott. Majd 1849-1860 között Szerb Vajdaság és Temesi Bánság osztrák koronatartomány része volt. Az 1868-as horvát-magyar kiegyezés értelmében a magyar fél végleg lemondott a területre vonatkozó történelmi jogairól, ezzel az autonóm Horvát-Szlavónország része lett. Az első világháború után a vármegye területe a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területéhez csatolódott. A második világháború alatt a terület a Független Horvát Államhoz, majd 1945-től újra Jugoszláviához tartozott. 1991-től, Jugoszlávia szétesésétől fogva a vármegye nyugati része Horvátország, keleti része pedig Szerbia területéhez tartozik.
Lakosság A vármegye összlakossága 1910-ben 414 234 személy volt, ebből: 183 109 (44,20%) szerb 106 198 (25,64%) horvát 68 086 (16,44%) német 29 522 (7,12%) magyar 13 841 (3,34%) szlovák 4642 (1,12%) ruszin
Közigazgatás A vármegye kilenc járásra volt felosztva 1917-ben: Ópazovai járás, székhelye Ópazova (szerbül Stara Pazova) Szávaszentdemeteri járás, székhelye Szávaszentdemeter (szerbül Sremska Mitrovica) rendezett tanácsú város Sidi járás, székhelye Sid (szerbül Šid) Újlaki járás, székhelye Újlak (horvátul Ilok) Ürögi járás, székhelye Ürög (szerbül Irig) Vinkovcei járás, székhelye Vinkovce (horvátul Vinkovci) Vukovári/Valkóvári járás, székhelye Vukovár (horvátul Vukovar) Zimonyi járás, székhelye Zimony (szerbül Zemun) törvényhatósági jogú város Zsupanyai járás, székhelye Zsupanya (horvátul Županja)
Kategória:Horvát-Szlavónország vármegyéi Kategória:Szlavónia