Bakonszeg község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

Fekvése A Berettyó–Kálló közén, a Berettyó jobb partján fekszik. A legközelebbi város a tőle kelet-északkeleti irányban 7 kilométerre fekvő Berettyóújfalu. További szomszédai: dél felől Zsáka, nyugat felől Nagyrábé, északnyugat felől pedig Bihartorda.

Megközelítése A település központján nyugat-keleti irányban végighúzódik a Biharnagybajom-Berettyóújfalu közti 4213-as út, ezen érhető el a 4-es és a 47-es főutak felől is. Zsákával a 4224-es út kapcsolja össze.

Vasútvonal nem érinti a települést, bár a egy szakaszon nagyon közel húzódik Bakonszeg északi határszéléhez. A legközelebbi vasútállomás az előbbi vasútvonal Berettyóújfalu vasútállomása.

Története ; a település korábbi története összefonódik a szomszédos Aka községével, melyről már 1283-ból maradt fenn írásos emlék. Aka várának birtokosai (kezdetben János-lovagok, majd veres barátok) a Berettyó folyó itt kialakult zugában (szegében) legeltették kecskéiket (bak), ez lehet a magyarázata a Bakszeg → Bakonszeg elnevezésnek. A község nevének eredetéről alkotott másik elmélet szerint az erdélyi „bakony” szó – erdős területet jelent – és a már említett szeg, szeglet szó összetételéből előbb Bakonyszeglet, majd némi rövidítéssel a ma ismert Bakonszeg lett.

A 15. században az Izsáky és a Bessenyei családok voltak a földesurai. A török megszállás idején elnéptelenedett, majd újratelepítették.

A község a 19. században a Rhédey és a Vay család birtoka volt.

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,8%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,5% németnek, 1,7% románnak mondta magát (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,4%, református 54,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 17,3% (20,6% nem válaszolt).Bakonszeg Helységnévtár

2022-ben a lakosság 94,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% románnak, 0,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% ukránnak, 0,1% horvátnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,3% volt református, 2,7% római katolikus, 0,7% görögkatolikus, 2,7% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 0,4% ortodox, 19,7% felekezeten kívüli (27,9% nem válaszolt).Bakonszeg Helységnévtár

Közélete Polgármesterei IdőszakNévJelölő szervezetMegjegyzés1990–1994Ott Jenőfüggetlen1994–1998független1998–2002Marczin Sándorfüggetlen2002–2006független2006–2007független2007–2010Ott Jenőfüggetlen2010–2014Gara Péterfüggetlen2014–2019független2019–2024független2024–Fidesz-KDNP

A településen 2007. október 14-én időközi polgármester-választást kellett tartani az előző polgármester lemondása miatt. A választáson ő maga nem indult, indult viszont elődje, a községet a rendszerváltástól 8 évig vezető Ott Jenő, aki magabiztosan meg is nyerte azt.

Nevezetességei A barokk stílusú Nadányi-Miskolczy-kúria Bessenyei György egykori lakóháza, amely ma emlékmúzeum

Híres bakonszegiek Itt élt 1785–1811 között Bessenyei György, a bihari remete, író, költő, a magyar felvilágosodás egyik meghatározó egyénisége. Itt született Nadányi Ágnes (1904. január. 27. – 1985. december. 20.) atléta, diszkoszvető. Itt született Krasznahorkay Attila (1954. január 1.) magfizikus, az MTA doktora (2001), kandidátus (1990). Itt született és jelenleg is itt él Fenyvesvölgyiné Tóth Mária Zsuzsanna (1962. március 9.), a Magyar Kultúra Lovagja, tanító, grafikusművész. Itt töltötte gyermekkorát Horváth Gábor (1967–) színész.

Jegyzetek

További információk

Kategória:Hajdú-Bihar megye települései Kategória:Bihar vármegye települései