Bácskossuthfalva (másként Kossuthfalva, korábban Ómoravica, szerbül Стара Моравица / Stara Moravica) helység Bácskában, Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben, Topolya községben. Jórészt magyarok lakta település. Az első világháború előtti magyarosítás során kapott magyar nevét a helyi magyarok sem használják a mindennapokban.
Fekvése A Krivaja folyó (amelyet a helyiek „Nagy Árok”-nak neveznek) partján, a Telecskai-dombság nyúlványánál fekszik. A folyó teljes egészében átszeli a falut.
Története A történelem során többször telepítettek be, és néptelenedett el a falu. Legutóbb 1786-ban települt újra. Akkor 334 jász és kun család költözött ide a Nagykunságból: Karcagról, Jászkisérről és Kunmadarasról. Az új hazát létesítő ősök első dolga a templom és az iskola létrehozása volt. Az akkori otthonalapítók reformátusok voltak, később katolikusok, még később pedig zsidó vallásúak is jöttek ide. A falualapítást követően dinamikusan fejlődött a település.
Neve a történelem során sokszor változott: vagy 20 változatát lehet felsorolni. A történet az avar kori településektől kezdődik: Okor, Omár, majd Omárica, Omaricsa, Omorovics, Omarocsa. A török időkben bukkant fel az Omorovica névváltozat. Ehhez hasonló változatok egészen a századfordulóig szerepeltek: Omorovicza, Bács-Omorovicza, Ómorovicza. 1907-től Kossuthfalva, 1912-től pedig Bácskossuthfalva volt a falu hivatalos neve. 250px|bélyegkép|Az első világháború elesett hőseinek emlékműve A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság kezdetétől Stara Moravica. A második világháború ideje alatt Bácskossuthfalva, a határmódosítást követően pedig szerbül Stara Moravica, magyarul Ómoravica, vagy Moravica. 250px|bélyegkép|A római katolikus templom 250px|bélyegkép|Kossuth Lajos szobra a Kossuth-emlékparkban
A Magyar Nemzeti Tanács döntése értelmében 2003 óta ismét a Bácskossuthfalva név van hivatalos használatban.
Demográfiai változások
Etnikai összetétel Nemzetiség Szám % magyarok 4795 84,13 szerbek 505 8,86 horvátok 67 1,17 jugoszlávok 54 0,94 cigányok 36 0,63 szlovének 13 0,22 montenegróiak 11 0,19 bunyevácok 8 0,14 albánok 8 0,14 németek 6 0,10 románok 4 0,07 macedónok 4 0,07 goránok 3 0,05 csehek 2 0,03 szlovákok 1 0,01 ruszinok 1 0,01 Egyéb/Ismeretlen
Testvérvárosai Jászkisér, Magyarország Karcag, Magyarország Mélykút, Magyarország
Hírességek 250px|bélyegkép|balra|Turul-szobor A Vajdaság két Kossuth-szobra közül az egyik itt található. (A másik Magyarittabén.) Bácskossuthfalván játszódtak Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényének ötletet adó események. A regényben szereplő Aranyfácán kocsma Aranyhordó néven még az 1990-es években is működött, az épület ma is áll, viszont napjainkban albán pékség és festéküzlet üzemel benne. A regénybeli Tóth Mari családjának – a valóságban Ungár bárói család – a fő utcán, a Pacséri úton lévő házának egyik szárnyát elbontották, a másik, hatalmas megmaradt szárnya viszont a Baptista Egyház felújításának köszönhetően és annak imaházaként ma is teljes szépségében működik.
Bácskossuthfalvi származású ismert művészek Papp Dániel író Torok Sándor (1936–2006) festőművész, a pasztellkréta virtuóza Mirnics Zsuzsa (1940) író, újságíró, szerkesztő Dormán László (1944) fotóművész, a Magyar Rádió (Kossuth Rádió) szerkesztője, újságírója Majoros Sándor (1956) író, József Attila-díjas Szakmány György (1977) író, a szerbiai magyar ifjúságnak az 1990-es évek délszláv háborúja alatti hányattatásait elbeszélő Apu nem megy sehová c. felkavaró regény szerzője (Palatinus Kiadó, Budapest, 2007) Lódi Gábor (1947) képzőművész, szobrász, akinek több alkotása is megtalálható a település területén
Jegyzetek
További információk Bácskossuthfalva hivatalos honlapja Láncember.net - A Bácskossuthfalviak (egyik) Facebook csoportja Vajdaság települései és címerei – Bácskossuthfalva
Kategória:Az Észak-bácskai körzet települései Kategória:Bács-Bodrog vármegye települései