Békéssámson község Békés vármegyében, az Orosházi járásban, a Körös–Maros közén, a Csongrádi-síkon.

Fekvése A Dél-Alföldi régióban, Békés vármegye délnyugati részén fekszik, Békés és Csongrád-Csanád vármegyék határánál, a Száraz-ér mellett. Távolsága a megyeszékhely Békéscsabától körülbelül 60 kilométer, a Csongrád-Csanád vármegyei Hódmezővásárhelytől valamivel több mint 20 kilométer, a legközelebbi várostól, Tótkomlóstól bő 10 kilométer. A szomszédos települések: észak felől Kardoskút, kelet felől Tótkomlós, dél felől Makó, nyugat felől Hódmezővásárhely, északnyugat felől pedig Székkutas.

Természetföldrajzilag az Alföld Körös–Maros köze középtájának Csongrádi-sík kistájához tartozik.

2017. július 3-án Békéssámsonon mérték minden idők magyarországi napi maximum hőmérsékleti rekordját, 40,1 Celsius-fokot.Embertelen hőség: újabb rekordok dőltek meg, hirado.hu

Megközelítése Közúton Hódmezővásárhely és Tótkomlós felől is a két várost összekötő 4421-es úton érhető el. Az út a belterület északi peremén halad el, a központba a 44 149-es számú mellékút vezet, amelyre a 4421-es 9,700-as kilométerszelvényénél lehet letérni. Régen – évtizedekkel ezelőtt – ez a mellékút még a 4422-es út részét képezte, s így a település közvetlen közúti összeköttetésben állt Orosházával és Makóval is, de a 4422-es út Békés megyei szakaszát mára szinte teljes egészében alsóbbrendű utakká minősítették vissza, s részben meg is szüntették.

A település keleti határszélén elhalad még az Orosháza-Mezőhegyes közti 4427-es út is, de az lakott területeket nem érint.

A közúti tömegközlekedést a településen élők számára a Volánbusz autóbuszai biztosítják.

Vasútvonal nem vezet át a községen, a legközelebbi vasútállomás a nagyjából 10 kilométerre lévő Tótkomlóson található, a MÁV 125-ös számú Mezőtúr–Battonya-vasútvonalán működő Tótkomlós vasútállomás.

Története Már az avar korban laktak a területen, amit bizonyít egy a falu belterületén feltárt lovassír, melyet az Orosházi Szántó Kovács János Múzeumban őriznek. A 11. században a községnek Árpád-kori temploma is volt, de ennek ma már a romjai sem láthatók.

A tatárjárás után a vidék teljesen elnéptelenedett. Zsigmond király (1387–1437) uralkodása alatt már a Hunyadi-család birtokolta. Mátyás (1458–1490) 1464-ben a nagylaki Jaksics családnak adományozta. Később, a török pusztítások idején, ismét elnéptelenedett, a területet legelőként használták a vásárhelyi jobbágyok. Lippa eleste után 1552-ben portyázó török csapatok pusztították el a falut.

A település 1566-ig Csanád vármegyéhez, majd 1715-től 1877-ig Csongrád vármegyéhez tartozott. 1722-ben Károlyi Sándor vásárolta meg a területet, aki később bérbe adta makai gazdáknak. Más források szerint Károlyi Sándor ezt a területet labanc érdemeinek elismeréseként kapta meg III. (Habsburg) Károly királytól.

1765-ben Károlyi Antal dohánytermesztőket telepített le ezen a területen, akik római katolikus vallásúak voltak, és 1782-ben vályogtemplomot emeltek. 1825-ben új templomot s hozzá 1827-ben fatornyot építettek. A feljegyzések szerint 1711-ben Trencsényi Mária ezüstkelyhet adományozott a katolikus egyháznak; református gyülekezetet csak később alakult a településen.

1860-ban a falut jelenlegi helyére, a Száraz-ér bal partjára telepítették át. Ugyanebben az évben a római katolikusok önálló egyházközséggé váltak.

A település 1877-től napjainkig Békés megyéhez tartozik. 1926-ban József Ágost főherceg fia, József Ferenc főherceg is ellátogatott a faluba, ahol a ligetben felavatta az elsővilágháborús emlékművet.

Az 1920-as évek elején a Zselénszky család birtokába került a terület. Zselénszky János több reformot vezetett be, ezek közé tartozik a Békéssámsont és Tótkomlóst összekötő keskeny nyomtávú vasútvonal 1948-ban, melyet 1970-ben számoltak fel. Cselédlakásokat is építtetett, melyek a falu határában vannak. Ezek az épületek ma is lakottak. A falu lakosainak száma ebben az időszakban rohamosan nőtt, egyidőben a faluhoz tartozó tanyavilággal együtt meghaladta a 4600 főt. 80%-uk ekkor földműveléssel foglalkozott.

Az 1950-es években négy éven át Magyar Ellenállási Mozgalom néven egy kb. húszfős csoport tevékenykedett. Röplapjaikat – például Sír a magyar róna, ruszki csizma nyomja, vagy Ávós spicli, figyelünk! szöveggel – országszerte terjesztették. A csoport tagjai közül két főt halálra, többeket pedig hosszú börtönbüntetésre ítéltek.Terror Háza Múzeum Hozzáférés: 2013. augusztus 30.

1963. június 16-án 10 óra 52 perckor a település határában zuhant le a román TAROM légitársaság YR-ILL lajstromjelű nemzetközi járata. A katasztrófát a gépen tartózkodók közül senki sem élte túl.

Nevének eredete A település nevét feltehetőleg első lakosai egyikéről kaphatta. Hosszú időn át Békés előtag nélkül, Sámsonként szerepelt az okiratokban.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: [id.] Annus István (FKgP) 1994–1998: [id.] Annus István (FKgP) 1998–2002: [id.] Annus István (FKgP) 2002–2006: Barna Jánosné (független) 2006–2010: Barna Jánosné (független) 2010–2014: Barna Jánosné (független) 2014–2019: Zámbori Tamás (Fidesz-KDNP) 2019–2024: [ifj.] Annus István (független) 2024– : [ifj.] Annus István (Fidesz)

A település önkormányzatának képviselő-testülete a 2010-es önkormányzati választás óta, a polgármesterrel együtt 7 főből áll.

Népesség A település népességének változása: 1850: 1496 fő 1890: 3277 fő 1910: 4374 fő 1920: 4291 fő 1930: 4389 fő 1940: 4472 fő 1948: 4970 fő 1983: 2841 fő 1990: 2577 fő 2001: 2646 fő 2010: 2371 főhttp://lexikon.katolikus.hu/B/B%C3%A9k%C3%A9ss%C3%A1mson.htmlhttp://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=26189

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány, szlovák és német) nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,7%-a magyarnak, 0,2% németnek, 0,3% románnak, 0,4% szlováknak mondta magát (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% szlováknak, 0,3% németnek, 0,2% cigánynak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,8% volt római katolikus, 10,9% református, 0,7% evangélikus, 0,1% görögkatolikus, 2,6% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 29% felekezeten kívüli (36,9% nem válaszolt).Békéssámson Helységnévtár

Vallás A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 49,5%-a római katolikus, kb. 23%-a református és kb. 1,5%-a evangélikus vallású. Más egyházhoz vagy felekezethez kb. 2% tartozik. Nem tartozik egyetlen egyházhoz sem, vagy nem válaszolt kb. 24%.

2011-ben A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,3%, református 13,8%, evangélikus 1%, felekezeten kívüli 32,2% (22,1% nem nyilatkozott).Békéssámson Helységnévtár

Római katolikus egyház A település lelkészségét 1825-ben alapította a Váci egyházmegye. 1865-ben kapott plébániai rangot. 1939-ben csatolták a Szeged-Csanádi egyházmegyéhez. Jelenleg a Szeged-csanádi Egyházmegye (püspökség) Békési Főesperességének Orosházi Esperesi Kerületébe tartozik mint önálló plébánia. Plébániatemplomának titulusa: Sarlós Boldogasszony. Római katolikus anyakönyveit 1825-től vezetik. Református egyház A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Békési Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik mint önálló anyaegyházközség.http://epont.reformatus.hu/ Evangélikus egyház A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Nyugat-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Tótkomlósi Evangélikus Egyházközséghez tartozik mint szórvány.http://www.evangelikus.hu/rolunk/nevtar/intezmeny?did=3901

Gazdaság Ipar A munkaképes lakosság nagy része a közeli Hódmezővásárhelyre jár dolgozni.

Természeti értékek A település határát is érinti a Körös–Maros Nemzeti Park Csanádi puszták nevű területe. Számos védendő alföldi fajnak őrzi jelentős állományát. A legtöbb értékes növényfajnak a löszpusztagyepek adnak otthont. A terület szikes pusztáinak kiemelkedő értéket ad az őszi csillagvirág állomány. A nedves kaszálórétek szélein tenyészik védett, bennszülött növényünk, az erdélyi útifű és a réti őszirózsa. Európai vonatkozásban is kiemelkedő jelentőségű madárvonulási folyosó részét képezi ez a terület, elsősorban a daru, a récefélék és a parti madarak tekintetében.

Látnivalók A békéssámsoni református gyülekezet temploma 1872-ben épült. A terveket Trutsko Ferenc nevű mesterember készítette. Stílusát tekintve a templom magyar stílusban épült. A torony nem együtt épült a templommal, hanem néhány évvel később, 1889-ben. A torony csúcsán lévő a csillag 15 méter magasan hirdeti a falu egyetlen templomáról református voltát. A templom belső tere 8 m x 17 m, ülőhelyeinek száma 220. Az elmúlt néhány évben felújították a templomot, ekkor szakértő állapította meg, hogy a templombelső nem kizárólag magyar stílusú. A szószék korlátja, a karzat korlátja valamint a padok végét díszítő egyszerű faragás nem magyar, sokkal inkább tót motívumokat mutat . A toronyban két harang szólal meg minden nap, hogy jelezze a delet, a reggeli és esti órákat és a haláleseteket. Az 1950-es évekig külön hírharang szólt ha férfi, asszony vagy gyermek hunyt el. Ezt egy presbiteri határozat alapján eltörölték. A templom háromszáz kilogrammos nagyobbik harangját 1922-ben Diósgyőrben öntötték acélból. A 240 kilogrammos kisebbik harang 1889-ben készült. Készítője Hönig Frigyes mester. Római katolikus (Sarlós Boldogasszony-) templom: 1825-ben épült. Kis fatornya 1827-ben készült. I. világháborús emlékmű: 1926-ban avatták fel. Székelykapu: a Millecentenárium tiszteletére emelték. 1848-49-es emlékmű. Magtár: a 19. század elején épült. A békéssámsoni légi katasztrófa emlékműve: az 1963. évi légi baleset emlékére emelték. "Török-hídˇ: Valószínűleg az 1720-as években épült a Száraz-ér felett. Kétlyukú híd.

Sport Labdarúgás: a jelenleg Békéssámsoni Sport Klub néven szereplő csapat a Békés megyei bajnokság III. osztály, Déli csoportjában játszik. Karate. Dózsa Vadásztársaság (ha a vadászatot sportnak tekintjük).

Jegyzetek

További információk Békéssámson hivatalos honlapja Békéssámson nem hivatalos honlapja Békéssámson a Térképcentrumban

Kategória:Békés megye települései Kategória:Békés vármegye települései