A buckminsterfullerén a fullerének egy fajtája, melynek képlete C60. A gömb alakú molekulát 60 darab szénatom alkotja, melyek futball-labdához hasonló elrendezésben helyezkednek el. 1985-ös felfedezésük a nanoszerkezetek kutatásának fontos mérföldköve, első észlelői, Harold Kroto, Robert Curl és Richard Smalley 1996-ban kémiai Nobel-díjban részesültek ezen eredményért.
A buckminsterfullerén a leggyakoribb fullerénmolekula, kis mennyiségben a kormozó lángok égéstermékében is megtalálható.
Neve A buckminsterfullerén Buckminster Fuller feltaláló, formatervező nevéből ered. A felfedezői Fuller geodéziai dómja, illetve a C60-as fullerén felépítése közötti kapcsolat miatt döntöttek úgy, hogy róla nevezik el a molekulát.The AZo Journal of Materials Online. AZoM™.com. "Buckminsterfullerene." 2006. Retrieved Jan 4. 2011.
Fizikai jellemzői
Felépítése A buckminsterfullerén futball-labdához hasonló alakú molekula: a szénatomok egy gömb felületén helyezkednek el, mindegyik szénatom három másikkal áll kovalens kötésben, így öt- és hatszögek által határolt csonkolt ikozaédert feszítenek ki. A csonkolt ikozaédernek 60 csúcsa és 32 oldala van, oldalai közül 20 hatszögű és 12 ötszögű. A szénatomok ennek a csúcsain helyezkednek el. +A buckminsterfullerén néhány jellemző merőleges vetületeCsúcs felőlEgy 5–6-típusú él felőlEgy 6–6-típusú él felőlHatszögű lap felőlÖtszögű lap felőlVetületi kép120x120px120x120px120x120px123x123px121x121px
A fullerének közül igen stabilak azok, melyek sokszögű alakjában az ötszögeket csak hatszög veszi körül, mely a buckminsterfullerén jellemzője is. Ha másodrendű kötést létesít, gömb alakja nem nagyon torzul, illetve viszonylag stabilan csapdázhatók be a molekula üreges belsejében különféle részecskék.
Fordítás
Jegyzetek
Kategória:A szén allotrópjai Kategória:Nanoszerkezetek