Felsőcsertés (Csertés, vagy Certej) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése Az Erdélyi-Szigethegység déli peremén, Dévától 19 km-re északkeletre található.
Nevének eredete Lásd Csertés szócikkében. A név középkori említései Alsócsertésre vonatkoznak, Felsőcsertést először 1733-ban Csertés, majd 1760–1762-ben Felső Csertész, 1808-ban pedig Csertésköz alakban említették.
Története Arany- és ezüstbányászata jóval korábbi kezdetek után 1734-ben kezdődött újra, amikor az alsócsertési román lakosok rátaláltak a Mária-tárnára. Egy korabeli híradás szerint fáradságosan művelték, mivel érce nem volt tiszta, viszont gyakran szembetalálkoztak a bányavízzel. 1742-ben a terület egyik felét a Bánffy, a másikat a Bethlen család bírta.Veress Endre: Hunyadmegye bányászatának múltja. A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat évkönyve 1910, 128. o. A század közepén Born Ignác bérelte egyik bányáját.Issekutz Antal: Adatok Déva XVIII-ik századi történetéhez. A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat évkönyve 1902, 82. o. 1763-ban épült akkor modernnek számító aranyolvasztó kohója, amely 1884-ig működött.Köpeczi Béla (főszerk.): Erdély története. Bp., 1986 1784-ben egy tárnákkal telilyuggatott hegy rázuhant a falura, 76 házat temetve maga alá. Ekkoriban negyven zúzómalom törte itt a kalcitos–kvarcos kőzetet.Veress Endre, i. m., 134–135. o. 1848 előtt Felsőcsertésen volt az Érchegység egyik kincstári aranybeváltóhelye. 1848-ban alakult római katolikus plébániája, melynek hívei főként a német eredetű bányászok és kohászok közül kerültek ki. A híveket korábban, 1748 és 1804 között a dévai bolgár ferencesek gondozták.Boros Fortunát: Az erdélyi ferencrendiek. Cluj-Kolozsvár, 1927, 195. o. Lakói 1851-ben a királyhoz írt panaszukban felpanaszolták, hogy Bánffy Albert a saját számára lefoglalta a község erdejét.Ioachim Lazăr és Marcela Balazs, ‘Pădurea în istoria, civilizația și cultura hunedoreană’, in Ioan Sebastian Bara – Marcela Balazs – Florin Dobrei – Vasile Ionaș – Ioachim Lazăr – Liviu Lazăr – Paulina Popa – Denisa Toma szerk., Județul Hunedoara: monografie, vol. 4, Om, natură, ocupații (Deva, 2014), 245–6. o.
A kincstári kohómű mellett 1879-ben 35 munkás dolgozott.Guttmann Oszkár: Magyar bánya-kalauz. Bécs, 1881 1909-ben adták át a kincstári tulajdonú bánya új zúzóművét, amely napi 400 mázsa kapacitású volt.Jó szerencsét! 1909. szeptember 19. 1934-ben új ércelőkészítőt avattak, amelyet drótkötélpálya kötött össze Nagyággal.
1971-ben az esőzések miatt a meddőhányó megcsuszamlott, és az ennek következtében keletkezett zagyáradat nyolcvankilenc ember halálát okoztak, akik fele gyerek volt. Egyes vélemények szerint a katasztrófa hátterében a krecsunesdi mészkőbányában végzett robbantások álltak.
Aranybányáját 2006-ban bezárták. 2006 és 2008 között azonban egy kanadai többségi tulajdonú, dévai székhelyű cég jelentős arany- és ezüstlelőhelyet fedezett fel, amelyet külszíni fejtéssel, 16 év alatt szándékszik kitermelni.
Lakossága 1850-ben 749 lakosából 609 volt román, 68 német, 45 magyar és 27 cigány nemzetiségű; 635 ortodox, 99 római katolikus és 14 református vallású. 1910-ben 768 lakosából 642 volt román, 101 magyar és 21 német anyanyelvű; 638 ortodox, 112 római katolikus, 9 református és 7 zsidó vallású. 2002-ben 1615 lakosából 1596 volt román és 15 magyar nemzetiségű; 1501 ortodox, 36 pünkösdista és 18 római katolikus vallású.
Híres emberek Itt született 1907. május 8-án Kiss Árpád jogász, jogi szakíró, jogi statisztikus. 1827 és 1829 között, helyettes kohóellenőrként itt élt Debreczeni Márton feltaláló, verselő.
Látnivalók Aranybányászati múzeum.
Jegyzetek
Források Rainer Slotta, Volker Wollmann és Ion Dordea: Silber und Salz in Siebenbürgen, 8. köt., Săcărâmb (Nagyág): die Schatzkammer Rumäniens (Bochum, 2007)
További információk A község idegenforgalmi jellegű honlapja Képek
Képek
Kategória:Hunyad megye települései Kategória:Hunyad vármegye települései