Solymossy Sándor (Pest, 1864. augusztus 28. – Budapest, 1945. április 9.)Halálesete bejegyezve a Bp. XIV. ker. állami halotti akv. 1647/1945. folyószáma alatt. magyar néprajzkutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Életútja
A budapesti egyetemen végezte felsőfokú tanulmányait magyar-német szakon. Itt szerzett magyar-német szakos tanári oklevelet, majd doktorátust. 1894-1898 között a pozsonyi kereskedelmi akadémián tanított, majd 1900-tól Budapesten a felsőipari iskolában, azután pedig a polgári iskolai tanárképzőben. 1922-ben “Ethnologia” tárgykörből a budapesti egyetemen magántanárrá habilitálták. Legtöbb tudományos dolgozata rendszeresen az Ethnographia c. néprajzi szakfolyóiratban jelent meg. 1919-től 1931-ig ő szerkesztette az Ethnographia c. szakfolyóiratot. 1919-ben az MTA levelező-, majd 1933-tól rendes tagjai sorába választották.
1929-ben Klebelsberg Kunó létrehozta a Néprajzi Intézetet a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen, 1929. augusztus 30-án, az intézet élére kinevezte Solymossy Sándort nyilvános rendes tanárnak. A magyarországi felsőoktatásban a szegedi volt az első néprajzi intézet. 1930-tól lett az ő intézetében díjtalan gyakornok Bálint Sándor, majd az ő ösztönzésére nyújtotta be magántanári eljárásra vonatkozó kérvényét. Bálint Sándor 1934 májusában nyert magántanári képesítést Az alföldi magyarság néprajza, különös tekintettel Szeged népére témakörben Solymossy intézetében. 1931-ben Cs. Sebestyén Károlyt habilitálta Solymossy egyetemi magántanárrá A magyar tárgyi néprajz témakörből.
Solymossy Sándor kiváló előadó és néprajzkutató volt. 1930-1934 között szemeszterenként heti két előadást és egy szemináriumot tartott, nála ismerkedtek meg a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tagjai, köztük Ortutay Gyula, Baróti Dezső, Buday György, Radnóti Miklós, Tolnai Gábor, Tomori Viola, Reitzer Béla, az európai népek és a természeti népek kultúrájával.Juhász Antal i.m. nyomán. 1934. október 1-jén nyugdíjazták, ezt követően a szegedi néprajzi intézet, mint önálló intézmény működése hosszú éveken keresztül szünetelt, egészen 1947-ig.Főleg anyagi ok miatt, a budapesti egyetemre szervezték át Solymossy Sándor státusát Györffy István számára, 1934-től Budapesten alakult Néprajzi Intézet.
1945-ben halt meg Budapesten agyvérzés, prosztatatúltengés következtében, a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra.
Munkássága
A néprajz és az összehasonlító néprajzi kutatás elméleti, módszertani kérdéseivel foglalkozott elsősorban. Kutatási területei közé tartozott a néphit-, népmese- és népballada-kutatás.
Társasági tagság (válogatás)
Magyar Néprajzi Társaság (főtitkár 1911-1914), alelnök, majd elnök 1915– Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyar Társadalomtudományi Társaság Kőrösi Csoma Társaság Dugonics Társaság
Főbb munkái (válogatás) bélyegkép|jobbra|Hófehérke és a vasorrú bába Úti rajzok épek Boszniából, Horvátországból és Dalmácziából; Pesti Könyvny., Bp., 1901 A líra és az epika eredetéről. Ethnographia, 1905-1906 Arany János népiessége. Ethnographia, 1917 Magyar és francia folklor-egyezések. Ethnographia, 1921 Keleti elemek népmeséinkben. (A népmesekutatás 100 éves jubileumára). Ethnographia, 1922 A matriachatus nyomai a folkloreban. Társadalomtudomány, 1922 Ősi temetkező mód emléke folklorunkban. Társadalomtudomány, 1923 A vasorrú bába és mithikus rokonai. Ethnographia, 1927 Bevezetés a néptudományba. Napkelet, 1929 Ugrische Elemente im ungarischen Volkstum. Fenno-Ugrica, 3. 1931 A magyar ősvallás. Magyar szemle, 1932 A népmese és a tudomány. Budapest, 1938. (Ser. Kis Akadémia Könyvtára. 28.) A "vasorrú bába" és mitikus rokonai. Válogatott tanulmányok; vál., sajtó alá rend. Horváth Ildikó, előszó Verebélyi Kincső; Akadémiai, Bp., 1991 (Hermész könyvek) A magyar ősi hitvilág; Nemzeti Örökség, Onga, 2017 A népmese és a tudomány; Nemzeti Örökség, Onga, 2017
Jegyzetek
Források Szegedi egyetemi almanach /JATE. Szeged, 1996. 1. köt. 559 p. Solymossy Sándor szócikk ld. 194. o. Juhász Antal: Néprajz.In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998. Szeged, Mészáros Rezső, 1999. Juhász Antal Néprajzról szóló történeti összefoglalóját lásd 173-183. p.
További információk Megemlékezés Solymossy Sándor születésének 145. évfordulójáról és a szegedi Néprajzi Intézet megalapításának 80. évfordulójáról Paládi-Kovács Attila: Néprajzi feladatok, vállalkozások és az Akadémia, 1929-1967 Solymossy Sándor [ Solymossy Sándor a Magyar néprajzi lexikonban] Solymossy Sándor írásainak bibliográfiája; összeáll. Nagy Réka; EFI, Bp., 2009 (EFI communicationes) Emlékező írások Solymossy Sándorról; szerk. Mód László, Simon András; Solymossy Sándor Egyesület– SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszéke, Szeged, 2019
Kapcsolódó szócikkek
Népi hiedelem Erdélyben
Kategória:1864-ben született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar néprajzkutatók Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:MTA-tagok Kategória:Pestiek Kategória:Agyvérzésben elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek