Budakeszi () város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében. A Budakeszi járás székhelye és második legnépesebb települése Budaörs után. A Budai-hegység keleti peremén, nyugodt, dombos, kertvárosi területen fekszik, közvetlenül Budapest határán. Területe északon és keleten Budapest II. kerületével, délkeleten pedig a XII. kerülettel érintkezik, így földrajzilag és közlekedési szempontból szorosan kapcsolódik a fővároshoz. Német nevét annak köszönheti, hogy a közösség valójában sváb település volt.
Itt működik a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gibier) adminisztratív irodája.
Földrajza
Budakeszi a fővárosi Margit-szigettel nagyjából megegyező földrajzi szélességen, a szigettől légvonalban mintegy 9 kilométerre nyugatra fekszik. Közúton a Széchenyi lánchídtól (Clark Ádám téri „0” kilométerkő) mért távolsága 14 kilométer. A Budakeszi-medence északkeleti részén felépült települést keleti, északi és nyugati irányból hegyek határolják: a Biai-hegy, a Kis-Kopasz, a Nagy-Hárs-hegy és a János-hegy. Déli irányból a Budakeszi-árok löszös felszínű völgye húzódik. Domborzatát több tektonikus árok is tarkítja, melyek közül a legjelentősebbek: a Kavics-árok, a Szarvas-árok, a Hideg-völgy és Hosszú-hajtás-völgy. Szomszédos települések: Budapest (II. és XII. kerület), Budaörs, Biatorbágy, Páty, Nagykovácsi és Remeteszőlős. Szintén szomszédosnak számít a közvetlenül nem határos Telki is.
A település éghajlata hasonló Budapestéhez. A csapadék mennyisége megegyezik, azonban az átlaghőmérséklet 2 °C-kal alacsonyabb, viszont több a napsütéses órák száma. A levegő szennyezettsége alacsonyabb a főváros hegyi kerületeihez képest.
A város környékének növényzete túlnyomórészt tölgyes erdő, amelybe északnyugati irányban, a Telki felé tartó műút mentén egy kisebb szőlőültetvény ékelődik. Jóval nagyobb szőlős található a településtől délnyugatra, a Farkashegyi repülőtér körüli mezőgazdasági művelésű területen, amelyhez kisebb számú gyümölcsösök is társulnak. Délkeletre két üdülőövezeti egységben (Máriamakk és Nagyszénászug) a lassan beépülő zártkertekben régebben gyümölcsös és szőlőskertek sorakoztak. Budakeszitől északi és nyugati irányban, a Budai Tájvédelmi Körzet részét képező Nagy-Kopasz és Fekete-hegy vidékét kiterjedt erdő borítja.
Közlekedés bélyegkép|balra|210px|22A busz a Dózsa György téren
Budakeszi a Szépilonához torkolló Budakeszi úton érhető el a fővárosból, a XII., illetve a II. kerület felől. Az út folytatódása a Páty–Zsámbék felé haladó 1102-es út. Az útról északnyugati irányba Telki–Budajenő–Perbál (1103-as út), délnyugati irányba Törökbálint–Budaörs/Diósd/Érd–Budapest XXII. kerülete/Tárnok/Sóskút felé (8102-es út) lehet közlekedni.
Közösségi közlekedéssel Budapest felől két irányból közelíthető meg, egyrészt a Budakeszi út felől a 22-es autóbuszcsaláddal (22, 22A, 222, 922, 922B, 988), másrészt pedig Kelenföld felől Budaörsön keresztül a 188-as és a 188E buszjáratokkal. A buszok egyben a város helyi járataiként is szolgálnak. A Budakeszin belüli utazáshoz környéki jegy vagy bérlet szükséges. A Széll Kálmán térről érkező 22-es család útvonala a Gyógyszertár megállóhelynél kettéválik, a 22-es és 22A busz a Fő utcán keresztül éri el a Dózsa György teret. (Innen a 22-es a Budaörsi úton folytatja útvonalát a Tescóig.) A 188-as, a 188E, a 222-es, valamint az éjszakai 922, 922B és 988 viszonylatok pedig a város északnyugati részét feltárva, a Temető utca és a Márity László úton haladva a Honfoglalás sétányig közlekednek. Az éjszakai buszok ezután a Dózsa György térhez közlekednek tovább, majd a 922B Páty, Telki, Budajenő, Perbál és Tök települések érintésével éri el Zsámbékig halad, innen visszafelé csak Pátyot érinti, majd Budakeszitől a 922-essel közös szakaszon megy Budapest belvárosa, Budaörs és Törökbálint felé. A Budapest–Páty/Perbál–Zsámbék útvonalon közlekedő forgalmas elővárosi Volánbusz járatok (780, ) is a település főutcáját használják. Nagykovácsival és Remeteszőlőssel a 2026 áprilisában indult 797-es számú járat köti össze.
Története
A város területén már az újkőkorszakban laktak. A rómaiak idejében virágzó település volt itt egy kereskedelmi út mellett.
A település a honfoglalás idején a Keszi törzs szállásterülete volt, melyből a neve eredeztethető. Nevét először 1270-ben említik. Ekkorra már virágzó település alakult ki, mivel a Fehérvár–Buda kereskedelmi úthoz itt csatlakozott egy másik, Tinnye–Esztergom felé, amely lehetővé tette a visegrádi vám kikerülését.
Buda 1541-es elestével a település a törökök kezére került, nagyban elnéptelenedett. 1659-ben Zichy István szerezte meg a korábban császári birtokot, majd (főleg a törökök 1686-os kiűzése után) német telepeseket hívott. Ők nagyrészt szőlőműveléssel foglalkoztak errefelé, Buda, később Budapest piacot jelentett számukra.
1739-ben súlyos pestisjárvány pusztított a hegyközségben. Az 1870-es években a filoxéra elpusztította a szőlőültetvények nagy részétMuskovics Andrea Anna - Buda-vidék présház- és pincekultúrája (ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja, Néprajztudományi Kutatóintézet, 2014), így sokan Budapesten kerestek munkát, amely a millenniumi építkezések miatt bőven akadt. A 20. században megtelepült a helyi ipar is: elektromos műszaki gyár és festékgyár létesült.
A 19. század végétől egyre népszerűbb turisztikai célponttá vált a település. 1901-ben itt létesült az Erzsébet királyné szanatórium. 1928-ban buszjárat indult a Szépjuhásznéhoz, ahonnan tovább lehetett utazni Budapest felé. 1932-től már közvetlen BART buszjárat közlekedett Budapest és Budakeszi között.
A második világháború alapvetően felborította a település életét. A háborús áldozatok veszteségeit az őslakosnak számító svábok kitelepítése még tovább fokozta és a község lényegében Budapest alvóvárosává vált.
A szuburbanizáció során számos jómódú budapesti költözött a településre, ami a helyi szellemi életet is felpezsdítette.
A Fekete-hegy körüli erdő a Kádár-korszakban kiemelt vadászterületként funkcionált, amit a Vadaspark határában a Nagykovácsi és Biatorbágy között húzódó rozsdás vadvédelmi kerítés, illetve az azon belül élő szintén népes - az emberre többnyire veszélytelen - vadállat állomány is jelez.Huber Szabó Lőrinc: A Fekete-hegyek titkai, Budakeszi Hírmondó, 2013. november 27.)
Az 1970-es években épült a József Attila lakótelep.
2007-ben a Pilisvörösvári kistérségből átkerült a Budaörsibe. 2013-ban lett a Budakeszi járás székhelye.
Politika Polgármesterei 1990–1994: Szemereki Zoltán (MDF) 1994–1998: Szemereki Zoltán János (MDF–KDNP–MIÉP) 1998–2002: Szemereki Zoltán János (MDF–Fidesz) 2002–2006: Farkas Gyula (Budakesziért Függetlenek Egyesülete) 2006–2010: Tagai István (Keszi Kör – Vállalkozók Egyesület) 2010–2019: dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia (Fidesz–KDNP) 2019–: dr. Győri Ottilia (Fidesz–KDNP)
Név Párt Terminus Megjegyzés / Források Szemereki Zoltán MDF 1990–1994 Az 1990-es választási eredmények: Szemereki Zoltán János MDF–KDNP–MIÉP 1994–2002 Az 1994. december 11-én megtartott választáson a 3955 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 2317 szavazatot szerzett meg, amivel 58,58 %-os eredményt ért el. MDF–Fidesz Az 1998. október 18-án megtartott választáson a 4724 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 2499 szavazatot szerzett meg, amivel 52,90 %-os eredményt ért el. Farkas Gyula Budakesziért Függetlenek Egyesülete 2002–2006 A 2002. október 20-án megtartott választáson az 5861 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 2237 szavazatot szerzett meg, amivel 38,17 %-os eredményt ért el. Tagai István Keszi Kör – Vállalkozók Egyesülete 2006–2010 A 2006. október 1-jén megtartott választáson a 6511 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 2727 szavazatot szerzett meg, amivel 41,88 %-os eredményt ért el.dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia Fidesz–KDNP 2010– A 2010. október 3-án megtartott választáson az 5245 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 2717 szavazatot szerzett meg, amivel 41,80 %-os eredményt ért el.A 2014. október 12-én megtartott választáson az 5116 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 3519 szavazatot szerzett meg, amivel 68,78 %-os eredményt ért el.dr. Győri Ottilia A 2019. október 13-án megtartott választáson a 6360 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 3720 szavazatot szerzett meg, amivel 58,49 %-os eredményt ért el.A 2024. június 9-én megtartott választáson a 8139 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 3869 szavazatot szerzett meg, amivel 47,54 %-os eredményt ért el.
A 2024-es önkormányzati választás eredménye A polgármester-választás eredménye a korábbi választásokkal összehasonlítva jóval szorosabb volt, a 2010 óta a települést vezető Győri Ottilia mindössze 120 szavazattal nyert az Otthon Keszin Egyesület jelöltjével szemben.
Jelölt neve Jelölő szerv. Szavazatok száma Szavazatok arányadr. Győri Ottilia Fidesz–KDNP386947,54%Tömösi Attila Otthon Keszin374946,06%Márkus Tibor Zöldek5216,40%Összesen8394100%
A képviselőtestület-választás eredménye:www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019
Párt Mandátumok Képviselő-testület Fidesz–KDNP 8P Otthon Keszin 3 MKKP 1
Gazdaság Budakeszin az egykor fejlett mezőgazdaságot a korábbi privatizációt követően leginkább néhány professzionalizálódó vállalkozás élteti tovább, ezeknek sem gazdasági, sem foglalkoztatási jelentősége nem nagy, de eredményesen viszik tovább az egykori gyümölcs- és szőlőtermesztés hagyományait. A környező erdők alkalmat adnak arra, hogy a Pilisi Parkerdőgazdaság is jelentős tevékenységet végezzen itt. A várostól északnyugatra egy tangazdaság is működik.
Különösen nagy jelentőséggel nem bír az ipar a város életében, kisebb vállalkozások keretében működnek környezetbarát ipari létesítmények, lényeges szerepe van azonban a nagyrészt nagy- és kiskereskedelmi cégeket, szolgáltató vállalkozásokat tömörítő gazdasági területeknek, a gyors ütemben fejlődő Szőlőskert, illetve Hidegvölgy településrészekben.
Budakeszin teljes a szolgáltatási szektor, az egészségügy és a vendéglátás terén különösen kiemelkedő a város teljesítménye.
A város északi határában három országos jelentőségű egészségügyi intézmény: az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetwww.rehabint.hu (2025-től: Semmelweis Egyetem Rehabilitációs Klinika) és a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjának rehabilitációs részlege (2023-tól: Észak Pesti Centrumkórház Honvédkórház Szanatórium utcai telephely) működik, valamint a Budapest XII. kerületi Országos Korányi Pulmonológiai Intézet www.koranyi.hu is Budakeszi infrastruktúráját használja.
Növekvő szerepe van a kereskedelemnek, több szuper- és hipermarket, valamint szakáruház is épült a településen. A lakosság kiszolgálására három pénzintézet és biztosítótársaság működik a városban.
A város élénk kirándulóturizmussal rendelkezik. A Vadaspark, Makkosmária és a környező erdőségek hétvégente sok kirándulni vágyót vonzanak. Budakeszin egy szálloda, és több panzió is működik.
A településen borászat működik, ahol borkóstolásra is van lehetőség. A boraikat a helyi Borháló üzletben értékesítik.
2001. július 1-jétől a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gébier) székhelye is itt van.
bélyegkép|265px|Borozó
Népesség Budakeszi lakossága nagyrészt magasan iskolázott, jómódú, városi életmódot folytató emberekből áll. Továbbra is akadnak a német nemzetiségi hagyományokat ápoló „őslakos” budakesziek.
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 4,6% németnek, 0,5% románnak mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,1%, református 11,3%, evangélikus 1,6%, görögkatolikus 1,4%, izraelita 0,3%, felekezeten kívüli 17,5% (28,8% nem nyilatkozott).Budakeszi Helységnévtár, KSH