Csömör (, ) nagyközség Pest vármegyében, a Gödöllői járásban.
A térségben a települést intenzív civil szervezeti, közösségi és kulturális élet jellemzi. 2010 óta országos viszonylatban is ritkaságnak számító módon, politikai pártoktól teljesen független civil önkormányzati vezetés működik Csömörön.
Önkormányzati alapintézményei (polgármesteri hivatal, óvoda, bölcsőde) mellett evangélikus óvodája, általános iskolája, könyvtára, zeneiskolája, sportcsarnoka és egy különlegesen szép horgásztava is van. A kulturális és közösségi élet központjaként működő művelődési ház évek óta rendszeres színházi előadások és író- olvasó találkozások színhelye.
Fekvése
Kistarcsától nyugatra, Budapest XVI. kerületétől északra, a Gödöllői-dombság nyugati peremén, a Csömöri-patak kanyarulata által kialakult völgyben található. Határos még Budapest XV. kerületével, Fóttal és Mogyoróddal is. Legmagasabb pontja a H9-es HÉV végállomása felett elhelyezkedő 221 méteres Kálvária-hegy.
A központja Budapest határától mindössze egy kilométerre található, egy külterületi része összeépült a fővárossal. Fekvése kellemes, dimbes-dombos.
Településrészek Ófalu Újtelep-Hőstelep Kakas-telep Szőlő-hegy Körmendi Középhegy Majorszegi-dűlő és Majorszegi-liget, Nándormajor Ipari övezet-Határ út
Közlekedés Közúti Közigazgatási területét érinti az M0-s autóút és a 3-as főút is. Ám lakott területét illetően sokáig zsáktelepülésnek volt tekinthető, mert burkolt közúton csak Budapest felől érhető el. Cinkota irányából a 21 103-as, Árpádföld irányából a 21 104-es, Újpalota / Rákosszentmihály, illetve az M0-s Újpalota–Csömör-csomópontja felől pedig a 21 105-ös számú mellékúton. Ám azóta a délkeleti iparterületével és a csömöri-kistarcsai Auchan-nal együtt összenőtt a szomszédos Kistarcsával. Mogyoróddal és Kistarcsa távolabbi Zsófialiget nevű részével is létezik a kiépítettlen földutakon keresztüli összeköttetése. Az Auchan eredetileg a csömöri határvonal mellé épült, de azóta gyakorlatilag Kistarcsához tartozik és így a hipermarket átjárható köztes területet képvisel. (Hasonló határvonali kérdéses esetbe került a tököli-szigethalmi Tesco.)
Vasúti A H9-es HÉV Cinkotán ágazik ki a budapesti Örs vezér tere és Gödöllő városa között közlekedő H8-as jelzésű HÉV vonalból. (A szerelvények minden nap fél óránként indulnak.) Autóbusz A Volánbusz által üzemeltetett 419-es jelzésű autóbusz a település központi részét bejárva szintén a budapesti Örs vezér terével teremt kapcsolatot. A ritkábban közlekedő 449-es járattal a Kistarcsa, Nagytarcsa és Pécel érhető el.
Története Az őskorban Csömörről az első írásos, okleveles említés 1135-ből származik, ezzel a térség legrégebbi dokumentummal rendelkező települése. A község a tatárjárás idején elnéptelenedett, újratelepítése 1715-ben kezdődött meg.
Újkőkorszaki (i. e. 3200–3000) eredetű kerámiatöredékek kerültek elő az Urasági-tag, a Bab-földek és a Rét-pótlék területéről.
Bronzkori (i. e. 1900–800) eredetű kerámiatöredékek kerültek elő az Urasági-tag, a Szeder-völgyi-dűlő területéről. Az Erzsébet u. 64. sz. telken a vatyai kultúra (i. e. 1700–1400) hagyatékához tartozó leletegyüttes került elő. Vaskori (i. e. 380-300) csontvázas kelta temetőt ástak ki a strand mögötti dűlőben. A leletek között karperecek, fibulák, csüngő ruhadísz, hüvelyes kard, vas kardkötő lánc szerepelnek.
Az ókorban A 3. század és a 4. század között szarmata falu állt Csömör területén, a patak két oldalán. A szarmata falu feltárásakor szarmata fazekastermékek töredékeit és egy 3. századból való római tál töredékeit ásták ki. Avar kori edénytöredékek kerültek elő a Rét-pótlék és a Réti-dűlők területéről.
A középkorban A 10. század és a 11. század közötti kerámialeletek kerültek elő a Káposztások és a Réti-dűlők területéről. A 13. századból származó cseréptöredékek, patkótöredék, üreges szárú, korongos fülű kulcstöredék került elő a Kálvária-hegy nyugati széléről.
Az 1135. évben, Lampert ispán, az általa alapított bozóki bencés apátságnak szóló adománylevelében, két ekényi (35-42 hektár) földet adományozott Chemer (Csömör) földjéből az apátságnak. Az 1158. évben készült, hamisan 1015-re keltezett és Szent Istvánnak tulajdonított, oklevélben Chomur (Csömör) helynév is előfordul a pécsváradi monostor alapítólevelében.
1434. augusztus 2-án, György esztergomi érsek, nádori bíró Budán kelt oklevelében átengedte csömöri részbirtokát Fornasi Salamon fia János fia Benedek deáknak. 1482. augusztus 31-én, Zay András Nagyrévi András pesti plébánossal foglaltatta írásba, hogy csömöri szőlőjét a cinkotai Mindenszentek temploma építésére hagyományozza. 1512. szeptember 13-án, Chemeri Zay János csömöri részbirtokát elzálogosította – több más birtokrészével együtt – 60 forintért, Inárchi Szilveszternek és feleségének.
1528. január 12-én, I. Ferdinánd király Chemeri Zay Bernátot megfosztotta csömöri 6 jobbágytelekből álló birtokrészétől hűtlenség miatt. A birtokrész Zeremlényi Zsigmond kancelláriai jegyző tulajdona lett.
A török időkben 1541. augusztus 29. Csömör az Oszmán Birodalom területévé vált. Az 1546. évben, a budai szandzsák összeírásában Csömör már pusztaként szerepelt. Az 1610. évtől Kerepes lakói bérelték Csömör puszta földjét. 1617. szeptember 25-én Wattay János Tassy János (Wattay Kata fia) szécsényi végvári vitézt bízta meg a Csömör puszta gondviselésével.
Az 1620-as és az 1630-as évek között Csömör pusztát Cinkota, Fót, Mogyoród, Csíktarcsa, Kerepes falvak lakó bérelték. 1638. július 1-jén, PPS vármegye sedriánja megtiltotta Csömör puszta szomszédjainak a puszta jogtalan használatát. Az 1656. évben Budai Bolgár Bornemissza Pál, a garamszentbenedeki konvent előtt tett bevállásában birtokai közt felsorolta Csömör pusztát is. 1661. március 14-én lefolytatott örökösödési eljárás során, Csömör puszta Wattay Pál tulajdonába került. 1663. június 14-én, Wesselényi Ferenc Csömör pusztát Horváth Mátyás kassai strázsamesternek, Viszlay Demeter szendrői hadnagynak és még három végvári vitéznek adományozta.
1676. január 17-én, Füleken megtartott közgyűlésen Wattay Pál panaszt emelt Rácz István lévai katona ellen, mert hadisarcot vetett ki a tulajdonában lévő Csömör jobbágyaira és zsellérjeire. 1677. március 3-án, Töröncsi Gergely kosdi lakos engedélyt kapott Wattay Pál és Géczy Gáborné tulajdonosoktól Csömör benépesítésére. Az 1678. évben a Váci egyházmegye Csömör puszta dézsmáját bérbe adta "nógrádi" nemeseknek. Az 1686. évben Csömör felszabadult a 150 éves török uralom alól. Az 1697. évben Wattay János I. Lipót királyhoz folyamodott Csömör puszta birtokjogának megerősítésért.
Az 1690. évi vármegyei összeírásban Csömör elpusztult helységként szerepelt. 1702. november 13-án, az Újszerzeményi Bizottmány elismerte Wattay János Csömör pusztára vonatkozó birtokjogát.
Az újkorban Wattay János és Wattay István 1714. május 19-én Csömörön megbízza Bagho Andrást Csömör és Szentmihály puszták betelepítésével, ekkor magyarokat telepítenek a pusztára. Az 1720-tól lutheránus, vagyis evangélikus tótokat telepítettek a faluba. Az 1728. évben használatba veszik Csömör első községi pecsétjét. Az 1731-ben Grassalkovich Antal volt Csömör új földesura. Az 1733. évben Grassalkovich Antal saját költségén katolikus templomot építtetett Csömörön.
Az 1811. évi nagy kolerajárvány által megtizedelt lakosságot pótlandó 1826-ban a budai szőlőhegyekből németeket telepítettek ide. Az 1851-ben Sina Simon megvásárolta Csömört a Grassalkovich családtól. Az 1864-ben Sina Simon eladta Csömört egy belga banknak. Az 1867. március 22-én a magyar állam visszavásárolta Csömört a belga banktól.
Az 1873. évben felépült Csömörön az evangélikus templom. 1900-ban Csömört bekapcsolták a Pest-Kerepes vasútvonalba. 1911. november 11-én megindult a villamosított vasúti közlekedés Keleti pályaudvar és Csömör között. Csömör HÉV-állomás a HÉV csömöri mellékvonalának (H9) végállomása.
A 20. században
Az 1926. évben elkészült a Cinkota-Csömör bekötőút Szentjóby Staub Elemér szervezésében. Az 1927. évben bevezették Csömör községbe a villanyt. Az 1930-as években kapcsolták be a budapesti telefonhálózatba.
Az 1970-es években a vezetékes víz- majd az 1980-as években földgáz hálózat épült ki. Az 1985. évben a Pest Megyei Tanács nagyközséggé nyilvánította Csömört.
Az 1990-es évektől kezdődően készült el Csömör csatornázása és ezzel párhuzamosan kapott a közúthálózat szinte teljes mértékben aszfalt burkolatot. A csömöri Csömöri-patak vizéből mesterséges horgásztó létesült. Sportcsarnok, a kereskedelmi övezetben nagyáruházak, patikák, üzletek, vendéglők, lovardák, benzinkút, ipari és szolgáltató létesítmények sora épült.
1991-ben indultak a HÉV-vel párhuzamos buszjáratok az Örs vezér terére. A 2025-ig magánvállalkozás formájában üzemeltetett buszok egyúttal a helyi közösségi szolgáltatást is biztosítják.
A nagyközség népességének gyarapodására alapvető hatást gyakorolt az 1990-es években felerősödött, nagyrészt a fővárosból érkező szuburbanizációs folyamat.
A 21. században A település szélén elhaladó M0-s körgyűrű 2008-as átadása óta jelentősen javult Csömör közúti közlekedési elérhetősége. (Mellékutak épültek Újpalota / Rákosszentmihály, továbbá Majorszegiliget és Középhegy között.)
2013-tól minden évben megrendezik a Csömöri Bringafesztivált, mely egyben az MTB CXO Csömör nagydíj futamának helyszíne is.
2014-ben szabadtéri sportközpont épült és több mint negyven év után újraindult a helyi futballélet.
A önkormányzat vezetése által alapított at, – mely oklevelet és egy, a csömöri alkotók tárgyaiból összeállított ajándékválogatást tartalmaz – 2015 januárja óta minden év első testületi ülésén adják át azzal a céllal, hogy azokat a kezdeményezéseket jutalmazzák, amelyek az egész település számára vagy akár a település határain is túl közösségi célú értéket képviselnek.Beszámoló Csömör Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. január 22-i ülésről (Csömör Kincse díj, 13-15. old.; Csömöri Hírmondó XXIII. évf. 1. szám ), csomor.hu - 2015. januárCsömör Kincse díjazottak, csomor.hu
2016-ban felavatták a közel 20 kilométeres Csömöri körtúra nevű gyalogos és kerékpáros turistautat, amely a települést körbejárva, tanösvényszerűen tájékoztató táblákkal mutatja be Csömör természeti, kulturális értékeit és helytörténetének érdekesebb vonatkozásait.
2019-ben, lakossági igényre megépült a korszerű Csömöri Egészségház a HÉV-Állomás utcában.
2020-ban a Szabadság úton felavatták Meszlényi János alkotását, a település első köztéri bronzszobrát, mely Szent István királynak állít emléket. Szintén ebben az évben készült el a református templom.
Népesség
Igazi, élő itt a néphagyomány: az 1710-es évektől betelepített szlovák családok „nénikéi” közül többen a hétköznapokban is népviseletben járnak. Aktív szlovák és sváb nemzetiségi önkormányzat is működik a faluban. A község népessége az 1980-as évektől folyamatosan jellemző agglomerációs kitelepüléstől (szuburbanizáció) kezdve a 2010-es évekre majdnem kétszeresére, közel tízezer főre nőtt. A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,5%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 2,3% németnek, 0,5% románnak, 2% szlováknak mondta magát (13,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2022-ben a lakosság 88,7%-a vallotta magát magyarnak, 1,9% németnek, 1,6% szlováknak, 0,4% románnak, 0,3% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,1-0,1% horvátnak, bolgárnak, ruszinnak és ukránnak, 4,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
Évnépesség1970504619805516199054872001726620119293
Vallás