jobbra|bélyegkép|A teljes tudománytan alapjának címlapja az összkiadásban
A teljes tudománytan alapja (németül Grundlage der gesamten Wissenschaftslehre) (1794-1795) Johann Gottlieb Fichte alapvető filozófiai műve, melyben tudománytanát fejti ki.
Tudománytanát Fichte első alkalommal 1794-ben jelentette meg, abban az évben, amikor a jénai egyetem professzori állását megkapta. Mivel elméletét már akkor is alig értették egynéhányan valamelyest, Fichte kénytelen volt haláláig még 9 további megfogalmazásban és verzióban kiadni azt – nem sokkal több sikerrel.
Fichte számára a központi fogalom az Én, mint a Nem-Én határain belüli egyetlen fix pont. Megkülönbözteti egymástól a mindennapi életben használt, mindenki számára ismert és elérhető, a tér- illetve idő kategóriára épülő szemléletet a valódi Énen alapulótól, amelyet megfelelő tudatosítási folyamat eredményeként fedezhetünk fel magunkban. Ezen fejlődést nem lehet tanítani vagy másokkal elvégeztetni, mindenkinek magának kell, aktív cselekvéssel, a saját Én-tudatát felismernie és kifejlesztenie.
Az Én-fejlesztés módszere nem értelmi gondolkodást igényel, hanem intellektuális szemlélést, ami túllép a fogalmi gondolkodáson. Lényege az adott gondolati tartalomra való koncentrálás és a szemlélődő átélés, aminek eredményeként az eredeti gondolatoknál mélyebb tartalmak jelennek meg a tudatban.
A legismertebb – Henrik Steffens, az akkori jénai tanuló által feljegyzett – példa erre az eljárásra Fichte kísérlete tanítványaival: arra kérte őket, hogy először gondoljanak a falra, majd aztán arra, aki a falra gondol éppen (ez utóbbit az intellektuális szemlélés segítségével).
Fichte tanítványa volt többek között Novalis is, egyike azoknak, akik a Tudománytan megértésében a legmesszebbre jutottak (lásd a Fichte-tanulmányait). A filozófus fia, Immanuel Fichte jelentette meg apja műveit elsőként összkiadásban, és Novalishoz hasonlóan ő is elmélyült tanulmányokat folytatott a Tudománytan alapján (A megismerés és önmegismerés). Mintegy 100 évvel a Tudománytan megjelenését követően rostocki doktori disszertációjában (Igazság és tudomány) Rudolf Steiner adott kulcsot a mű értelmezéséhez és megértéséhez.
A Tudománytant kifejtő és megértetni igyekvő Fichte-művek A teljes tudománytan alapelvei (Grundlage der gesammten Wissenschaftslehre) (1794) Grundriss des Eigenthümlichen der Wissenschaftslehre (1795) Első bevezetés a tudománytanba (Erste Einleitung in die Wissenschaftslehre) (1797) Második bevezetés a tudománytanba (Zweite Einleitung in die Wissenschaftslehre) (1797) Kísérlet a tudománytan új kifejtésére (Versuch einer neuen Darstellung der Wissenschaftslehre) (1797) Darstellung der Wissenschaftslehre (1801) Die Wissenschaftslehre (1804) Die Wissenschaftslehre in ihrem allgemeinen Umrisse (1810) Die Wissenschaftslehre (1812) Die Wissenschaftslehre (1813)
Magyarul A teljes tudománytan alapelvei In: Magyar Filozófiai Szemle, 55. évf. (2011) 3. sz., 9–30. o. (másik link ) Válogatott filozófiai írások (Gondolat, 1981) Tudománytan nova methodo'' (Jelenkor, 2002)
Kategória:Tudományos módszer Kategória:Ismeretelmélet