Vágcsütörtök (szlovákul Štvrtok) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.
Fekvése Trencséntől 17 km-re délnyugatra a Fehér-Kárpátok lábánál fekszik.
Története
1477-ben „Chewrtheewrthek” néven említik először. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSÖTÖRTEK. Stvertek. Népes tót falu Trentsén Vármegyében, földes Urai Báró Révai Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Vág vize mellett, Vág Újhelyhez 3/4. mértföldnyire, határja középszerű.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csötörtök, (Stwrtek), tót falu, Trencsén vgyében, a Vág jobb partján: 210 kath., 290 evang., 54 zsidó lak. Határja ki van téve a Vág áradásainak. F. u. a Beczkói uradalom.”
A trianoni békéig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.
Népessége
1880-ban 428 lakosából 46 német, 1 magyar, 357 szlovák és 9 egyéb anyanyelvű volt, ebből 221 evangélikus, 157 római katolikus és 50 izraelita vallású.
1890-ben 417 lakosából 25 német, 8 magyar és 384 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 445 lakosából 10 német, 11 magyar és 415 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 433 lakosából 1 német, 13 magyar, 408 szlovák és 11 egyéb anyanyelvű volt.
1921-ben 377 lakosából 5 zsidó és 372 csehszlovák volt, ebből 219 evangélikus, 148 római katolikus és 10 izraelita vallású.
1930-ban 385 lakosa mind csehszlovák volt.
1970-ben 458 lakosából 456 szlovák volt.
1980-ban 402 lakosából 398 szlovák volt.
1991-ben 349 lakosából 339 szlovák volt.
2001-ben 351 lakosából 342 szlovák volt.
2011-ben 357 lakosából 348 szlovák, 5 cseh és 3 cigány volt.
Nevezetességei A faluban egy 19. század végén épített harangláb áll.
Jegyzetek
Külső hivatkozások E-obce.sk Községinfó Vágcsütörtök Szlovákia térképén E-obec.sk
Vagcsutortok Kategória:Trencsén vármegye települései