thumb|right|250px|Téglafal thumb|right|250px|A világ legmagasabb téglatornya: Szent Márton-templom, Landshut, Németország A tégla a legrégebbi építőanyag, története egyidős a civilizációéval.
Története Az agyagtéglát már Kr. e. 10 000 évvel ismerték. A sajtolt téglát később, az ókori Mezopotámiában kezdték el alkalmazni. A legjelentősebb mérföldkő mégis az égetett tégla megjelenése volt Kr. e. 3000 körül. Az égetett tégla ellenálló, ez tette lehetővé tartós szerkezetek megépítését, ahol erre korábban nem volt mód. Már a római kori építészet legnagyobb alkotásai is téglából készültek. Bizánc tovább finomított a római téglagyártáson. Többek között így épült meg a Hagia Szophia épületegyüttese. A kínaiak olyan gyártási eljárásokat dolgoztak ki, amelyek ellenállóbbá és szilárdabbá tették a téglát. A 13. századra a tégla a világon mindenhol elterjedt.
A 17. századig a technika európai fejlődése a téglagyártás módszereit is megváltoztatta. A termék olcsóbb lett, a szegényebb rétegekhez is eljutott. A 18. században új eljárásokat dolgoztak ki, amelyek lehetővé tették a tégla nagy mennyiségű előállítását. A 19. századra a gépesítés bevezetésével az ipari és üzleti létesítmények közkedvelt építőanyaga lett, de belőle épültek a korai amerikai felhőkarcolók is. A 20. századra a téglagyártás addig sosem látott méreteket öltött. Újfajta termékek kerültek a piacra, új eljárásokat dolgoztak ki, amelyek révén a téglát ötletesebben lehetett felhasználni.
Napjainkban nagyon ígéretesek a téglagyártás és a tégla szerkezeti felhasználásának újfajta technikái, amelyek sokarcú világot tárnak elénk. Egyre több tudós boncolgatja a történeti vonatkozásokat, talán azért, mert a téglaépítmények a műemlékvédelem figyelmének előterébe kerültek.
Fajtái Vályogtégla
A vályogtégla a legrégebben készített tégla fajta. Vályogból készítik és nem égetik ki hanem lehetőleg árnyékos helyen szárítják. A geometriai fogalom a téglatest az ősi tégla formának az absztrakciója. A természetes építőanyagokban, kő és fa, szegény területeken az építéshez felhasznált két fő összetevője van: szemcsés ásványi alapanyag és rostos növényi adalék. A vályog készítésének folyamata a vályogvetés. A szemcsés alapanyag álltában a természetes vályog (üledékes talajforma), ami nem azonos az építési anyagként használt vályogtéglával. Az alapanyag a természetes vályog szemcseméretét tekintve nagyjából azonos arányban, 40-40-20 százalékban, tartalmaz agyagot iszapot és homokot, de lehet agyag és homok mesterséges keveréke is. A rostos összetevő szinte bármilyen nehezen bomló növényi rost lehet, leggyakrabban szalma, pelyva, törek, forgács vagy növényevő állatok trágyája. A vályogtégla készítése során a képlékeny keveréket téglatest alakú formába öntik, majd árnyékban kiszárítják. A vályogtéglákat nem égetik ki. Égetett tégla
Ásatások tanulsága alapján vályogból égetett téglák időszámításunk előtti 3000 körül jelentek meg. Vályogból égetett téglák jóval tartósabbak. A kiégetés kiküszöböli a vályognak azt a hátrányos tulajdonságát, hogy nedvesség hatására elveszíti a szilárdságát. Egyszerű vályog tégla azonban csak maximum 900 fokon égethető, azért mechanikusan nem kellően stabil és relatív nagy a vízfelvételi képessége. Ezért az égetett vályogból készült téglából épített épületeket az időjárás állóság biztosításának céljából be kell vakolni. Ha a téglát vályog helyett agyagból égetik nagyobb szilárdságú és állóképesebb téglát kapunk.
A téglagyártást a Bibliában is említik (Mózes második könyve, 2 fejezet.) A Római Birodalom teljes területén használták építőanyagként az égetett téglát. Pannónia területén a legkorábbi téglaégető kemencéket a 2-3. századból Aquincum területéről ismerjük. A 14. századból több magyarországi téglaégető kemence is ismert. A 12-14 században vált technológiailag lehetségessé olyan nagy szilárdságú égetett tégla gyártására amiből hatalmas, akár a száz méteres magosságot meghaladó, katedrálisokat építettek. Ilyen épületek legnagyobb arányban Észak-Németországban épültek (lásd:Téglagótika) de Magyarországon is vannak szép példái: az Árpási Szent Jakab apostol templom vagy a budai Mária Magdolna-templom tornya.
Kapcsolódó szócikkek Téglagyártás Hoffmann-féle körkemence Téglagyári vasút Téglák bélyegzése Göltzschtalbrücke – a világ legnagyobb tégla-viaduktja
Források
További információk
Marián Čurný: Tehliarstvo v novoveku Use of old solid Red Clay Bricks as alternative for refractory firebricks. Brick in 20th century architecture The Hudson River Brick Industry European Tile and Brick Producers Association Production process of clay bricks Brick Industry Association, Reston, VA Zeöld István: Tégla- és cserépgyártás; 2. átdolg., bőv. kiad.; Műszaki, Budapest, 1958 Mona Ferenc: A kerámiaipar története és a téglagyártás technológiája; s.n., Budapest, 1986 Máté Gábor: Tégla; szerk. Turányi Gábor, tan. Ferkai András; Stalker Studio, Budapest, 2002 James W. P. Campbell: A tégla világtörténete; fotó Will Pryce, ford. Béresi Csilla; Kossuth, Budapest, 2004 Mátó Gyula: Miből építsem...? Tégla és kerámiacserép; 2. átdolg. kiad.; Magyar Téglás Szövetség, Budapest, 2007
Kategória:Építőanyagok