MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.

bélyegkép|jobbra|250px|MOL üzemanyagtöltő állomás Gárdonyban bélyegkép|jobbra|250px|Az 1962-1965 között épült Dunai Olajfinomító (DuFi) Százhalombattán A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság, rövidített nevén MOL Nyrt., más néven MOL-csoport, egy magyar multinacionális olaj- és gázipari vállalat, melynek székhelye Budapesten található. A cég jogelődje az 1957-ben alapított Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT), mely állami vállalatként 1991-ig működött. A MOL-csoport tagjai többek között a korábban horvát és szlovák állami olaj- és gázipari társaságok, az INA és a Slovnaft.

A MOL a Coface CEE Top 500 rangsora szerint mind 2021-ben, mind 2022-ben Közép- és Kelet-Európa harmadik legnagyobb vállalata volt, 2013-ban a Fortune Global 500 rangistáján a 402. helyen állt a világ legnagyobb vállalatainak sorában, bevétele megegyezett Magyarország akkori GDP-jének egyötödével. Piaci kapitalizációja (piaci értéke) 2026 májusában 3 439,9 milliárd forint, aznapi árfolyamon körülbelül 10,25 milliárd USD volt. 2025-ben Magyarország legnyereségesebb vállalata volt, nettó nyeresége 2021-ben 1,75 milliárd, 2025-ben pedig 810 millió dollárt ért el.A csoport 298,1 milliárd forint (810 millió dollár) adózott eredménnyel zárta a tavalyi évet:

A MOL vertikálisan integrált és az olaj- és gázipar minden területén végez tevékenységet, beleértve a kutatást, a termelést, a finomítást, a forgalmazást, a petrolkémiai vegyi anyagokat, az energiatermelést és a kereskedelmet. 2018-tól a MOL világszerte több mint 30 országban működik, 26 000 embert foglalkoztat, kilenc országban (főként Közép- és Kelet-Európában) közel 2 ezer üzemanyagtöltő állomása üzemel hat márkanév alatt, emellett piacvezető Magyarországon, Szlovákiában, Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában. Közép-kelet-európai downstream tevékenységei olyan termékeket gyártanak és értékesítenek, mint üzemanyagok, kenőanyagok, adalékanyagok és petrolkémiai termékek. A vállalat legjelentősebb tevékenységi területei: Közép- és Kelet-Európa, Dél-Európa, az Északi-tenger, a Közel-Kelet, Afrika, Pakisztán, Oroszország és Kazahsztán.

A MOL elsődleges tőzsdei jegyzett a Budapesti Értéktőzsdén, ahol a BUX Index részét képezi. 2019 januárjában 9,7 milliárd dolláros piaci kapitalizációval rendelkezett és a második legnagyobb társaság volt a Budapesti Értéktőzsdén. A MOL másodlagos tőzsdén is szerepel Varsóban.

Története Az alapítás előtti időszak A cég története egészen az 1930-as évekig nyúlik vissza. 1937-ben amerikai segítséggel (EUROGASCO) kezdődött meg a zalai olaj kitermelése. 1938-ban alapították meg a Magyar–Amerikai Olajipari Társaságot (MAORT), a zalai olajmezőket 1940-re már csúcsra járatták.Molnár Zoltán, Karancsi Rudolf, Szász Zsófia - Szocialista kánaánból elöregedett ementáli lett a zalai olajfalu (24.hu, 2018.02.02.)

A második világháború idején a németek vették át, és megalakult a Magyar–Német Ásványolajművek (MANÁT), mely a háború végéig, napi rendszerességgel szállította a kitermelt zalai kőolajat Németországba. (Ekkoriban havonta 67 ezer tonna kőolajat termeltek ki.)

1946-ban a szovjetek kezébe került a társaság, létrejött a Magyar–Szovjet Nyersolaj Részvénytársaság (kezdetben: MASZOVOL, majd MASZOLAJ).

1964-ben helyezték üzembe a Barátság kőolajvezeték Szlovákián, majd 1972-ben a mai Ukrajnán keresztül vezetett ágát.Barátok közt – a Druzsba kőolajvezeték története – Válasz Online, 2022. 05. 26.Kolozsi Ádám, Virágvölgyi István – Barátság, KGST, Testvériség / Magyarország szovjet olaj- és gázfüggőségének története (Capa Központ Fortepan blog, 2022. 07. 15.) Az uráli kőolaj alternatívájaként 1978-ra elkészült Adria-kőolajvezetéken 1980-ban érkezett az első szállítmány.

1965-től helyeződött át a kőolaj és földgáz kitermelésének központja a Dél-Alföld, azon belül főleg Algyő térségébe.Nagy József - A község, ami alól kiszivattyúzták az olajat, mégsem nyelte el a föld (24.hu, 2022.03.13.) A készlet kitermelése itt 1980-ban érte el a maximumot.A magyar olajipar története - Magyar Ásványolaj Szövetség, petroleum.hu

1957-ben létrehozták az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztöt (OKGT). A külföldre irányuló nagykereskedelemmel a Mineralimpex, a belföldi kiskereskedelemmel és üzemanyag értékesítéssel az Ásványolajforgalmi Vállalat (ÁFOR) foglalkozott.Magyar márkák története - MOL - HVG, 2005.03.28.Vincze Miklós - Néhány hónapja zárt csak be az ország utolsó ÁFOR-kútja (24.hu, 2024.08.10.)

Az alapítás A MOL-t 1991. október 1-én, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt kilenc tagvállalatának összevonásával alapították meg. A tröszt tizennégy további vállalata máshová került. Az Állami Vagyonügynökség 1993 júliusában kezdte meg az addig állami tulajdonú vállalat privatizálását. A társaságok tényleges integrációja 1995-re fejeződött be, és a korábban elkülönült vállalatok egy közös szervezeten belül folytatták a működésüket. A MOL privatizációs stratégiáról hozott döntése választ adott azokra a nemzetközi piaci, politikai és jogi kihívásokra, amelyekkel a társaságnak a Szovjetunió szétesésének káoszát követően szembesülnie kellett. Így vált az olaj- és gázipar regionális konszolidációjának úttörőjévé. A délszláv háború miatt 2007-ig szünetelt az Adria-vezeték üzemeltetéses.Arab országoktól is vásárol olajat a Mol - MTI/mfor.hu 2007. július 16.

Regionális terjeszkedés 1995-től az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) folytatta a vállalat privatizációját. 1998-ig a vállalat 75%-át privatizálták, további privatizációra 2002-ben került sor. 2005-ben az ÁPV Rt. már csak a részvények 11,78%-ával rendelkezett. Ezt a 11,78%-ot 2006 decemberében adta el a Budapesti Értéktőzsdén keresztül. Azóta 1 db szavazatelsőbbségi részvénye van az államnak. 2007 júliusában 10%-ot kapott kölcsön a menedzsmenttől a Magyar Fejlesztési Bank Invest Zrt. Így újra tud gyakorolni némi befolyást az állam.

1995-ben a vállalat először terjeszkedett túl a nemzeti határokon, töltőállomásokat nyitva Erdélyben, Romániában. A következő években a MOL tovább bővült, és 2000-ben 36 százalékos részesedést szerzett a szlovák nemzeti olajtársaságban, a Slovnaftban. Így lett a Társaság Közép-Európában az első olajipari vállalat, amely határokon átnyúló partnerséget létesített, és egyben új üzleti ágazatot nyitott a magyar petrolkémiai társaság, a Tiszai Vegyi Kombinát 32,9 százalékának megszerzésének köszönhetően.

balra|bélyegkép|250px|A Slovnaft finomítója Pozsonyban

1999-ben a MOL megjelent Pakisztánban, és a TAL Blokk, az ország egyik legnagyobb szénhidrogéntermelő blokkja üzemeltetőjévé vált a termelésben 8,42 százalékot elérő részesedésével.

Nemzetközi terjeszkedés Az INA, a horvátországi nemzeti olajipari társaság 2002. évi privatizációs törvénye alapján 2002. májusában indították el a 25 százalék + 1 részvényrészesedés privatizációját célzó nyilvános tendert. A MOL 505 millió dolláros ajánlattal nyerte meg a pályázatot az OMV 420 millió dolláros ajánlatával szemben. 2008. október 3-án tovább nőtt részesedése, mely így már elérte a 45%-ot, ezt követően, 2009. június 6-án a MOL átvette az INA irányítását, tulajdoni hányada jelenleg 49%https://www.ina.hr/en/investors/for-shareholders/.

2004-re a MOL több lépésben teljes hányadában megszerezte a szlovák nemzeti olajfinomítót, a Slovnaftot, A vezető magyar etilén- és polipropilén-gyártó Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) felett már 2001-ben ellenőrzést szerzett azzal, hogy a vállalatban 34,5 százalékra növelte részvényrészesedését, melyet követően 2006-ban az olajipari társaság 86,56 százalékra, majd 2015-re 100 százalékra növelve részesedését, s így a TVK tulajdonosa lett. A tiszaújvárosi társaság neve 2015. augusztus 1-jétől Mol Petrolkémia.

2003 és 2005 között a MOL eljutott a Shell Romania teljes felvásárlásáig. A MOL 2004-ben egy korneuburgi üzemanyagtároló megvásárlásával lépett be az osztrák piacra, egy évre rá a Roth töltőállomás-hálózatot is fölvásárolta.

A MOL 2003 óta van jelen Szerbiában, ahol 2005-ben nyitotta első töltőállomását. Jelenleg 62 MOL-töltőállomás működik az országban, ahol a vállalat a második legnagyobb importőr az üzemanyag-nagykereskedelem piacán. A MOL Szerbia 2019 szeptemberében új üzemanyag-terminált nyitott Karlócán (Sremski Karlovci). Szerbiában az teljes beruházás értéke meghaladja az 500 millió eurót, a létesítmény üzemanyagok tárolását és feldolgozását szolgálja az országban jelenleg működő 62 benzinkútja részére. Az üzemanyag-terminál a MOL legnagyobb beruházása Szerbiába az elmúlt 15 évben.

2007 augusztusában a MOL megvásárolta az IES-t, az Italiana Energia e Servizi S.p.A.-t, a mantovai olajfinomító és egy 165 egységből álló olaszországi kiskereskedelmi lánc tulajdonosát.

2007-ben a MOL belépett Irak kurdisztáni régiójába, ahol leányvállalata, a MOL Kalegran 20 százalékkal rendelkezik a Shaikan Blokkban. Ezen túl 2009-ben a MOL 10 százalékos részesedést vásárolt a Pearl Petroleum konzorciumban (Pearl) a Crescent Petroleum és a Dana Gas PJSC társaságtól.

A MOL 2007 novemberében egy új regionális kezdeményezésről, az Új Európai Transzmissziós Rendszer (NETS) elnevezésű közös regionális gázvezeték-rendszer létrehozásáról számolt be. 2007. december 20-án a MOL stratégiai együttműködést jelentett be a csehországi ČEZ (České energetické závody) energiaellátóval. A ČEZ-zel közösen létrehozott vállalkozás a gázüzemű energiatermelésre és a kapcsolódó gázinfrastruktúrára összpontosít Közép- és Délkelet-Európában, először két 800 MW-os erőművet indítva Magyarországon és Szlovákiában. Miután a stratégiai partnerség keretein belül részvényeinek 7 százalékát eladta a ČEZ-nek, a MOL 2008. március 10-én bejelentette, hogy ugyanilyen megfontolások mentén 8 százalékos részvényrészesedést értékesít az Ománi Olajvállalat számára.

bélyegkép|250px|A Slovnaft új polipropilén üzeme

A MOL 2008. május 9-én megállapodást írt alá 35 százalékos részvényrészesedés megvásárlásáról az indiai ONGC által működtetett blokkban, Indiában. Ugyanebben az évben a MOL megszerezte az INA részvényeinek újabb 22,16 százalékát a Zágrábi Értéktőzsde nyilvános ajánlata révén.

A cég tulajdonhányada 2010-ben 15,6%-ban magyar, 84,4%-ban külföldi volt.MOL Nyrt. részvény- és tulajdonosi szerkezete (becsült) 2011. május 24-én a második Orbán-kormány megvásárolta az orosz Szurgutneftyegaz tulajdonolta részvényeket, így az állam 21,2%-nyi részvényhez jutott összesen 1,88 milliárd euró értékben, (aznapi árfolyamon számolva mintegy 500 milliárd forintért). 2012 júniusában megvásárolta Pap Oil, illetve Bohemia Realty Company vegyipari cégek fúzióját, így 149-re emelte cseh benzinkút-hálózatát. A vásárlást július 7-én lezárták.

2013 végén a MOL belépett az északi-tengeri területre a Wintershall portfóliójának megszerzésével, amely már termelő olajmezők és a még csak induló projektek elegyét foglalta magában. Ezenkívül pozíciót szerzett a Scott központban az Északi-tenger középső részén. A MOL tovább bővítette kutatási portfólióját azáltal, hogy 2015-ben belépett Norvégiába, miután megszerezte az Ithaca Petroleum Norge-t.

2014. május 8-án a MOL bejelentette, hogy megvásárolta az olasz Eni csehországi, szlovákiai és romániai leányvállalatait, beleértve az addig Agip márkanév alatt működő 208 benzinkútból álló kiskereskedelmi hálózatot. Az ügylet szintén magában foglalta az Eni nagykereskedelmi érdekeltségeinek átvételét Csehországban, Szlovákiában és Romániában. Csehországban a 125 új benzinkútnak és a szintén csoporthoz tartozó 24 Slovnaft és 125 PAP Oil töltőállomásnak köszönhetően a MOL kiskereskedelmi piaci részesedése meghaladta a 10 százalékot. A 274 töltőállomással a MOL-csoport lett a második legnagyobb üzemanyag-kiskereskedő az országban. Szlovákiában így már 253 benzinkút tartozott a teljes hálózathoz az akkor felvásárolt 41 töltőállomással. Romániában 42 kúttal bővült a meglévő hálózat, amely így 189 elemű lett és a kiskereskedelmi piaci értékesítés 12 százalékát adta.