Veteménybab

A veteménybab (Phaseolus vulgaris), népies megnevezése: paszuly, paszulyka, fuszulyka.

Sok más növény van, amit röviden babnak neveznek és rengeteg fajtája is, melyek különböző tulajdonságokkal rendelkeznek. Amerikában őshonos, az indiánok már körülbelül 5000 éve termesztik. Európába először az 1530-as években került; Franciaországban 1548-ban említik először. Ezután az európaiak közvetítésével került át később Afrikába, Ázsiába, Ausztráliába. Levele tojásdad alakúak, termése tokban fejlődik ki. Tápértéke kiváló, levesekbe, főzelékbe, illetve pürésítve kocsonya adalékként széles körben használatos.

Értékei bélyegkép|jobbra|250px|Veteménybab karón

Táplálkozási értéke nagy, magvai 40-50% keményítő mellett feltűnően sok, 22-35% fehérjét (legumin) tartalmaznak és ezen főleg nitrogénben gazdag, kén- és foszfortartalmas anyagnak tulajdonítandó nagy tápláló erejük, melynél fogva emberi és állati táplálékul egyaránt alkalmazhatók. A szárazbab fehérjetartalma tízszerese a burgonyáénak, háromszorosa a kenyérének, de magas ásványi anyagtartalma is. Zöldbabként a fehérje értéke kisebb, de még így is jelentős. A kevésbé szálkásodó fajtákat részesítjük előnyben.

A hüvelyes vetemények a magvaik végett termelt pillangós virágú növények csoportja. Ide tartozik a borsó, a lencse, a bab és a lóbab, az abrak- és a szeges bükköny, a csicseriborsó stb.

Felhasználása Mind a száraz-, és zöldbab is elkészíthető főzeléknek, salátának, levesnek, de mélyhűtésre és konzerválásra is alkalmasak. Fogyasztása a magas tápértéke és fehérjetartalma miatt elsősorban télen javasolt.

Termelése

Legnagyobb veteménybab termelők2023(Számok ezer tonnában) 1. 18360 2. 933 3. 672 4. 505 5. 315 6. 283 7. 270 8. 209 9. 178 10. 152 – 42. 12.. Föld összesen 23475Forrás: FAOhttps://www.fao.org/faostat/en/#data/QCL/visualize|publisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)

2023-ban a veteménybabot 114 országban termesztették 1,5 millió hektár földterületen, és az éves termésmennyisége meghaladta a 23,4 millió tonnát. 2013 és 2023 között a veteménybab földterülete 1,5 millió hektárról 1,5 millió hektárra (0%) nőtt, azaz lényegében változatlan maradt, míg a termésmennyisége 21,3 millió tonnáról 23,4 millió tonnára (9,9%) nőtt.

A világ legnagyobb veteménybab termelői közé tartozik az Kína (78,2%), Indonézia (3,9%), India (2,8%), Törökország (2,1%) és Franciaország (1,3%). Ezek az országok a 2023-as termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2023-ban Kína egymaga az éves termés több mint kétharmadát (78,2%) adta a világ veteménybab termelésének.

Legnagyobb exportáló országok Franciaország (29,5%), Hollandia (26,5%) és Spanyolország (23,8%), míg a legnagyobb importországok az Egyesült Államok (19,2%), Hongkong (14%) és Spanyolország (13,9%).

2023-ban Magyarország 12 ezer tonna veteménybabot termelt, így a 114 országból a 42. legnagyobb veteménybab termelő volt. Magyarország főleg Lengyelországból (32,8%), Hollandiából (20,1%) és Szlovákiából (19,1%) importált veteménybabot. A behozott, valamint a megtermelt veteménybab egy részét tovább értékesítette az ország, főleg Románia (95%), Hollandia (2,9%) és Ausztria (1,5%) felé.https://oec.world/en/profile/hs/beans-shelled-or-unshelled-freshchilled

Gyógyhatása Drogja a mag nélküli hüvelytermés (Phaseolus legumen, P. pericarpum, P. fructus sine semine), amelynek enyhe vércukorszint-csökkentő és vizelethajtó hatása van.

Termesztése Növénytermelési tekintetben nem csak a bab, de más hüvelyesek jelentősége abban nyilvánul meg, hogy mély gyökérzetükkel főképp az altalajból táplálkoznak, dús levélzetükkel a talajt sűrűn beárnyékolják, így azt gyommentesen hagyják vissza. A hüvelyesek után minden más növény, de különösen a gabonafélék, jól díszlenek. Kiváló fontosságú pedig az a jelenség, hogy a hüvelyesek a nitrogén szükségletüket a légkör szabad nitrogénjéből fedezik, így feltrágyázásukkor a nitrogéntartalmú műtrágya kihagyható. A babszalma is felhasználható takarmányként.

Betegségei bélyegkép|jobbra|120px|Botrytis cinerea gombabetegség. Rozsda. A növények egész földfölötti részén, de leginkább a leveleken, vörösbarna, később sötétbarna foltok láthatók, melyek miatt a növények fejlődésükben visszamaradnak vagy fejletlen magot hoznak. A betegséget rozsdagombák okozzák.

Lisztharmat. A növények zöld részein piszkos-fehér bevonat keletkezik, amelyben őszfelé fekete szemecskék láthatók. Az erősen megtámadott fiatal levelek eltorzulnak, elsárgulnak s helyenként elszáradnak. Ezt a betegséget két lisztharmat-gomba okozza. Ellene a kénezéssel, kéntartalmú szerekkel védekezhetünk.

Ragya. (Peronoszpóra) A zöld részeken, de főleg a levelek felső lapján nagy, fehéres, később elszáradó foltok, míg a levelek alsó lapján gyengéd, szürkés por mutatkozik. Ezt a betegséget, a (Peronospora Viciae De By) nevű gomba okozza, ellene a "bordeauxi" bordói-lével védekezhetünk.

A szürkepenészes rothadás (Botrytis cinerea) polifág gombafaj, amely egyes évjáratokban csökkentheti a termést. Szántóföldi növényeink (napraforgó, szója), a zöldségfélék (bab, paradicsom, uborka), és gyümölcsök szamóca (földieper), szőlő egyik legismertebb és legsúlyosabb betegsége. A kórokozó, különösen párás, nedves időben, fertőzi a fiatal csíranövényeket, a szárat, becőt és magokat is.

A (Colletotrichium Lindemuthianum Sacc.) nevű gomba a bab hüvelyein barna, mindig egy élénkebb övvel körülvett fekélyeket okoz. A betegséget antracnose-nak nevezik ez a bab legveszedelmesebb betegsége. Ellene elsősorban az ajánlható, hogy ne ültessük más növény, – szőlő, kukorica – közé, hogy a levegő jól hozzáférjen, de javasolt, a vetőmagnak ammoniákos rézkarbonátoldatban (4,5 l. víz, 42 g. rézkarbonát, 0,57 l. ammoniákkal) való 1 órai csávázása.

Legtöbbet szenved ebben betegségben az úgynevezett guggolós, vagy gyalogbab, a futó babot ritkábban támadja meg, de ez utóbbi a termesztése során, több anyagi és munkaerő-ráfordítást igényel.

A (Sclerotinia Libertiana Fckl.) nevű gomba a növény szárát támadja meg, amely elhalványodik, és levelestől elhal. A gomba a szár bélszövetét teszi tönkre s ebben kemény, fekete szemek, a gomba sclerotiumai jelennek meg.

Jegyzetek

Források A zöldbab termesztése és felhasználása Egész nyáron szakaszosan vethető a zöldbab Bab.lap.hu - linkgyűjtemény

További információk Receptek Bab - gyogynovenyek.info

Kapcsolódó szócikkek Gyógynövény Gyógytea

Kategória:Gyógynövények Kategória:Növényfajok Kategória:Pillangósvirágúak Kategória:Zöldségek Kategória:Hüvelyesek (kulinária) Kategória:Kúszónövények

nn:Baune