A cékla (Beta vulgaris L. ssp. esculenta Gurke var. rubra vagy Beta vulgaris convar. crassa prevar. conditiva), más néven céklarépa, ritkábban vörös répa, régóta ismert salátanövény. Ugyanennek az alfajnak egy másik változata a spenótra emlékeztető mángold.
Származása, elterjedése A cékla a Földközi-tenger környékén őshonos, már i. e. 3000-ben ismerték. Magyarországon a 17. században vált ismertté. Lippai János a vörös, fehér és sárga változatát is leírta, a modern, étkezést szolgáló fajták a 19. és a 20. században terjedtek el. Garami Mária: Betain a céklából, Kertpont.hu
Gyógyászati hatása A cékla gyógyászati hatása annak köszönhető, hogy tele van antioxidánsokkal, amelyek a sejteket külső szabad gyökök támadásától védik. Az antioxidáns hatását a TAC számmal (Total antioxidant capacity) jelölik.
Gátolja a ráksejtek szaporodását, vérképző, a sav-bázis egyensúlyt, a máj anyagcsere-folyamatait szabályozza. Továbbá a céklalében megtalálható tápanyagok csökkenthetik a magas vérnyomást, javíthatják az állóképességet illetve a máj működését is.
Érdekes tények a cékláról Színek: A cékla leggyakoribb színe a mélyvörös, de léteznek sárga, fehér és csíkos (Chioggia) változatai is.
Cékla levelei: A cékla levelei is ehetőek és nagyon táplálóak. Felhasználhatók salátákhoz, levesekhez vagy akár párolva köretként.
Történelmi gyógyászat: Az ókori rómaiak a céklát különféle betegségek, például láz és székrekedés kezelésére használták.
Források
További információk Céklából készülő savanyúság receptek A cékla termesztése és konyhai felhasználása Savanyúság.lap.hu - linkgyűjtemény A cékla termesztése és felhasználása A cékla termesztése
Kapcsolódó szócikkek betanin geozmin
Kategória:Növényváltozatok Kategória:Disznóparéjfélék Kategória:Zöldségek Kategória:Gyökérzöldségek (kulinária)