A kobalt (régi magyar nevén: kékleny vagy kobany, latinul: Cobaltum) a periódusos rendszer kémiai eleme, az átmenetifémek közé soroljuk. Kemény, csillogó, ezüstszürke. Rendszáma 27, vegyjele Co. A 4. periódusban, a VIII. B mellékcsoportban található. Megtalálható különböző ércekben, a nagy ellenállóképességű, mágneses ötvözetek fontos alkotóeleme. Vegyületeit általában tintákhoz, festékekhez és lakkokhoz használják fel.
A kobalt név a német Kobold (hegyi manó) szóból származik. Korábban ugyanis kobalt ásványokból akartak rezet, ezüstöt, ónt nyerni, és a sikertelenséget a gonosz manóknak tulajdonították.
Általános jellemzői thumb|left|200px|Kobalt minta A kobalt elemi állapotában szürkés-ezüstös színű és mágneses. Azonban nem fordul elő a természetben elemi állapotban, legtöbbször vegyületeiben található meg. Kis mennyiségben sziklákban, termőföldben, vízben, növényekben és állatokban is előfordul. Curie-pontja 1388 K 1,6-1,7 Bohr-magneton per atommal. Sűrűn a nikkellel társul, mindkettő jellemző eleme a vasmeteoritoknak. Az emlősöknek szükségük van kis mennyiségű kobaltra, mivel a kobalt a B12-vitamin alapja. Vegyületei jellegzetesen bíborvörös színűek vizes közegben, illetve kristályvizes sókként. Szerves vegyületei, vagy vízmentesített sói viszont kék színűek – ez a sajátságos tulajdonság a kobalt azonosítására is felhasználható.
Kémiai reakciói Reakciói levegőn Szobahőmérsékleten stabil a felületén kialakult védő oxidréteg miatt. Fölös mennyiségű oxigénben hevítés hatására Co3O4, kevés oxigén hatására CoO keletkezik, nitrogénnel közvetlenül nem reagál.
Reakciója vízzel Vízzel csak vörösizzás hőmérsékletén reagál, CoO keletkezik:
Reakciója halogénekkel A fluor a hármas oxidációs számú CoF3-dá oxidálja, a többi halogén csak dihalogeniddé:
Reakciója savakkal Híg savak a kobaltot hidrogénfejlődés kíséretében jól oldják, tömény salétromsav azonban passziválja, és ezt az állapotát jobban megtartja, mint a nikkel vagy a vas:Lengyel Béla, Szarvas Pál, Proszt János - Általános és szervetlen kémia
Kobalt(II)-ion reakciói A kobalt(II)-sók vizes oldata rózsaszínű, ami a [Co(H2O)6]2+ akvakomplexnek köszönhető:
Kloridionok jelenlétében az oldat mély kék színt ölt, ugyanis a klorokomplexe stabilabb:
Kén-hidrogén kobalt(II) semleges oldatából sötét színű zavarosodás alakjában kobalt(II)-szulfidot választ le. Ez a leválasztás teljessé tehető nátrium-acetáttal tompított oldatban, melegítéssel. Ammónium-szulfiddal szintén teljesen leválasztható. A kapott csapadék nem oldódik sem híg ecetsavban, sem híg sósavban, a királyvíz azonban kénkiválás mellett oldja (tartós hevítésre a kén kénsavvá oxidálódik és az oldat kitisztul):
Kobalt(II)-klorid oldatából a nátrium-hidroxid először kék színű bázisos kobalt(II)-kloridot választ le, mely a reagens feleslegével állás közben vagy melegítésre rózsaszínű kobalt(II)-hidroxiddá alakul. A keletkező kobalt(II)-hidroxid levegőn állva barna kobalt(III)-hidroxiddá oxidálódik:
Kobalt(II)ionokból kálium-cianid vörösbarna kobalt(II)-cianid csapadékot választ le, mely cianidfeleslegben oldódik:
Karbonátionok hatására kék színű bázikus kobalt(II)-karbonát válik le, mely nem oldódik karbonátfeleslegben:Erdey László - Bevezetés a kémiai analízisbe I.
Izotópjai A természetben előforduló kobalt monoizotóp, az egyetlen stabil izotóppal, az 59Co -tal. Azonban 22 radioaktív izotópját ismerjük. A legstabilabb a 60Co 5,2714 éves, a 57Co 271,79 napos, a 56Co 77,27 napos és a 58Co 70,86 napos felezési idővel. A többi izotópjának felezési ideje kevesebb 18 óránál, azonban ezekből a legtöbbnek még 1 másodpercnél is kevesebb. A kobaltizotópok atomtömege 50 ATE/u-től (50Co) 73-ig (73Co) terjed.
Előfordulása +A kobaltbányák termelése (2017-ben) és a tartalékok tonnában az USGS alapján Ország Kitermelés Tartalékok 64000 3500000 5600 250000 5000 1200000 4300 250000 4200 500000 4000 280000 3800 150000 3200 51000 2900 270000 2800 - 2500 290001500 650 23000 Egyéb országok 5900 560000 Összesen 110000 7100000
Előállítása Aluminontermikus úton redukálják:
Felhasználása Ötvözetek Szuperötvözetként, gázturbinás repülők hajtóműveinek részeként Rozsdásodásálló ötvözetként Gyorsacélokhoz Karbidként Mágnesek, mágnesháttértárak Al-Ni-Co mágnesként Szamárium-kobalt mágnesként Katalizátorként Galvanizációban (nem oxidálódik) Szárító közegként festékekhez, lakkokhoz, tintákhoz Alapozó festésként porcelánlakkokhoz Színezékként (kobaltkék, kobaltzöld) Lítiumion-akkumulátor elektródájaként Acélövezetű gumiabroncsoknál
Jegyzetek
További információk a magyar Wikipédia kobaltot tartalmazó vegyületeinek listája
Kapcsolódó szócikkek Kobalt(II)-klorid B12-vitamin
Kategória:Átmenetifémek