Egyes agglutináló és egyes flektáló nyelvek nyelvtanában az eszközhatározó eset (latinul instrumentalis) egyike a nyelvtani eseteknek. Azok a névszók, amelyek ennek az esetnek a morfémáját hordozzák, a legjellegzetesebben olyan élettelent fejeznek ki, amelynek használata segítségével végeznek cselekvést. Mondattani szempontból az ilyen szó főleg eszközhatározót fejez ki, de ez az eset számos egyéb mondattani viszonyt is kifejez, amelyek természete az adott nyelvtől is függ.Bussmann 1998, 574. o.Dubois 2002, 251. o.Crystal 2008, 248. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 253. o.Constantinescu-Dobridor 1998, instrumental szócikk.

A magyar nyelvben is megvan ez az eset, és történeti-összehasonlító nyelvészettel foglalkozó szakemberek megállapították, hogy létezett a feltételezett indoeurópai alapnyelvben is. Meg is maradt egyes mai indoeurópai nyelvekben, mint amilyen a szláv nyelvek többsége. Ezekben úgy elöljárószók nélkül, mint ilyen viszonyszókkal is használják. Egyéb indoeurópai nyelvekben, mint az újlatin nyelvek vagy az angol, elöljárókkal fejezik ki azokat a határozókat, amelyeket az eszközhatározó esettel fejeznek ki az ezzel bíró nyelvek.

A magyar nyelvben

A magyarban, amely agglutináló nyelv, egyetlen ragja van az eszközhatározó esetnek, a -val/-vel. Változatai a magánhangzó-harmónia szabályainak megfelelően használandók. Vannak morfofonológiai változatai is, mivel a rag v-je az őt megelőző mássalhangzóhoz hasonul. Mindegyik névszó felveszi. A maga és az ön kivételével a személyes névmások ilyen esetű alakjai szuppletívak, a rag -vel változata és a birtokos személyjelek kombinációi: én – velem, te – veled stb.Rounds 2001, 124. o.

Az eszközhatározó eset elsősorban eszközhatározót és társhatározót fejez ki, de több más típusú határozót is, a többségüket névutó nélkül: eszközhatározó: Kanállal eszik;Szende – Kassai 2007, 118–119. o. társhatározó: élővel kifejezett: György Tamással sétál; élettelennel kifejezett: kávé habbal; állapothatározó: Nyitott szemmel alszik; módhatározó: Örömmel fogadta a hírt; eszközlő határozó: Kimosatja a ruhát a feleségével;P. Lakatos 2006, 157. o. fok-mérték határozó: Ezrével látni belőle; okhatározó: Vakbélgyulladással kórházba szállították; időhatározó: Ősszel sokat esik az eső;Rounds 2001, 199. o. aszemantikus, más néven vonzat- vagy állandó határozó: Elégedett az eredményekkel.P. Lakatos 2006, 162. o.

Összehasonlító szerkezetben, ún. „összekapcsolt” fok-mérték határozóbanKálmánné Bors – A. Jászó 2007 által használt terminus (386. o.). a fokjeles szó előtt álló tag is eszközhatározó esetű: Feri két évvel idősebb Jancsinál, A mi házunk jóval nagyobb a tietekénél.

Vannak névutóval szerkesztett eszközhatározó esetű határozók is: A mozival szemben van egy kávéház;Szende – Kassai 2007, 168. o. Egy évvel ezelőtt kezdtem magyarul tanulni;Rounds 2001, 203. o. Kovácsnéval együtt megyek a Balatonra;Szende – Kassai 2007, 152. o. A kérvényével kapcsolatban a következőket kell tudnia;Szende – Kassai 2007, 159. o. A botránnyal összefüggésben emlegették a nevét.Szende – Kassai 2007, 167. o.

A közép-délszláv diarendszerben

A közép-délszláv diarendszer nyelveiben (bosnyák, horvát, montenegrói, szerb), amelyek flektálóak és viszonylag gazdag névszóragozási rendszerük van, az eszközhatározó esetet több rag fejezi ki ragozási osztály, szófaj, nem és szám szerint. Vannak morfofonológiai változatai is, amelyeket az őket megelőző beszédhang okoz. A legtöbb névszó az alábbi ragokkal rendelkezik:Klajn 2005, 51–72. o. (szerb grammatika). -om – egyes számban hímnemű, semlegesnemű és nőnemű olyan főnevek, valamint olyan nőnemben egyeztetett melléknevek ragja, amelyek előtt nem palatális mássalhangzó van: doktorom (hn.) ’doktorral’, selom (sn.) ’faluval’, ribom (nn.) ’hallal’, novom (nn.) ’újjal’;Mivel ezekben a nyelvekben nincsenek névelők, ezek a példaszavak megfelelhetnek a magyarban, kontextustól függően, névelő nélküli, határozott névelős vagy határozatlan névelős szavaknak, pl. ’doktorok’, ’egy falu’, ’a hal’ stb. -em – egyes szám hímnemű és semlegesnemű főnevek olyan ragja, amely előtt palatális mássalhangzó van: čekićem (hn.) ’kalapáccsal’, poljem (sn.) ’mezővel’; -im – egyes szám hím- és semlegesnemben egyeztetett melléknevek ragja: novim ’újjal’; -ima – többes szám hím- és semlegesnemű főnevek ragja (közös a részes esettel és a locativusszal): doktorima ’doktorokkal’, čekićima ’kalapácsokkal’, selima ’falvakkal’, poljima ’mezőkkel’; -ama – többes szám nőnemű főnevek ragja (közös a részes esettel és a locativusszal): ribama ’halakkal’; -im(a) – többes szám hímnemben, semlegesnemben és nőnemben egyeztetett melléknevek ragja; az a a hosszú (határozott) alakúaké, amikor főnevesítettek: Vi radite s novim udžbenicima a mi sa starima ’Ti (az) új tankönyvekkel dolgoztok, mi meg (a) régiekkel’.

A személyes névmások töve eszközhatározó esetben többé-kevésbé különbözik az alanyesetű alakjuktól: ja ’én’ – sa mnom ’velem’, ti ’te’ – s tobom ’veled’ stb.Klajn 2005, 78. o.

Ezekben a nyelvekben is az eszközhatározó eset főleg az eszközhatározó és a társhatározó esete, de több más határozóé is: eszközhatározó: elöljáró nélkül: Putujemo autom ’Autóval utazunk’;Browne – Alt 2004, 28. o. (a diarendszer grammatikája). a s(a)Változatai az utána következő szó kezdő beszédhangjának a jellegétől függnek. elöljáróval: Vi radite s novim udžbenicima a mi sa starima ’Ti (az) új tankönyvekkel dolgoztok, mi meg (a) régiekkel’;Klajn 2005, 71. o. társhatározó: Došao je sa ocem ’Az apjával jött’;Klajn 2005, 160. o. módhatározó: Putujemo velikom brzinom ’Nagy sebességgel haladunk’; helyhatározója olyan igéknek, amelyek nem fejeznek ki mozgást az illető hely felé:Azon igék helyhatározója, amelyek hely felé történő mozgást fejeznek ki, tárgyesetű. elöljáró nélkül: Hladan v(j)etarA j nélküli a szerb sztenderdben van meg, a j-s a többiben. poljem piri ’Fúj a hideg szél a mezőn’; elöljáróval: On ide napred a ja za njim ’Ő előre megy, én meg utána’;Klajn 2005, 161. o. Stojim pod tušem ’A zuhany alatt állok’;Browne 2004, 25. o. Nad selom su se crnjeli kišni oblaci ’A falu felett esőfelhők feketéllettek’;Barić 1997, 279. o. (horvát grammatika). Šetao je među drvećem ’A fák között sétált’; időhatározó: početkom m(j)eseca ’a hónap elején’, radnim danom ’munkanapon’, utorkom ’(minden) kedden’; szenvedő ige élettelen eszközlő határozója: Grad je pogođen zemljotresom ’A várost földrengés sújtotta’ (szó szerint ’*… földrengés által lett sújtva’).Klajn 2005, 137. o.

Eszközhatározó esettel kifejezett, a magyar grammatikákban határozóknak megfelelő ún. „közvetett tárgyak” is vannak: elöljáró nélkül: Čime se sada bavite? ’Mivel foglalkozik/foglalkoznak mostanában?’;Klajn 2005, 230. o. Vladao je ogromnim carstvom ’Hatalmas birodalom felett uralkodott’; Čitava kuća je najednom zamirisala kruhom ’Egyszerre az egész háznak kenyérillata lett’;Barić 1997, 441. o. elöljáróval: Nastavićemo s vežbama ’Gyakorlatokkal fogjuk folytatni’; Nemojte žaliti za prošlošću ’Ne sirassátok a múltat!’

Az eszközhatározó esettel is kifejezhető az alábbi két mondatrész is: elöljáró nélkül, a névszói állítmány névszói része: Zidovi su postajali sve tamnijima ’A falak egyre sötétebbek lettek’;Barić 1997, 404. o. a s(a) elöljáróval, főnévi jelző: supa s rezancima ’tésztaleves’.

Jegyzetek

Források

Barić, Eugenija et al. Hrvatska gramatika (Horvát grammatika). 2. kiadás. Zágráb: Školska knjiga. 1997. Bidu-Vrănceanu, Angela et al., Dicționar general de științe. Științe ale limbii (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. (Hozzáférés: 2019. június 2.) Browne, Wayles – Alt, Theresa. A Handbook of Bosnian, Serbian, and Croatian (Bosnyák, szerb és horvát nyelvtankönyv). SEELRC. 2004 (Hozzáférés: 2019. június 2.) Bussmann, Hadumod (szerk.) Dictionary of Language and Linguistics (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. (Hozzáférés: 2019. június 2.) Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. Dicționar de termeni lingvistici (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: Dexonline (DTL) (Hozzáférés: 2019. június 2.) Crystal, David. A Dictionary of Linguistics and Phonetics (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. (Hozzáférés: 2019. június 2.) Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002 (Hozzáférés: 2023. május 12.) Kálmánné Bors Irén – A. Jászó Anna. Az egyszerű mondat. In A. Jászó Anna (szerk.) A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. . 345–436. o. (Hozzáférés: 2019. június 2.) Klajn, Ivan. Gramatika srpskog jezika. Belgrád: Zavod za udžbenike i nastavna sredstva. 2005. (Hozzáférés: 2023. május 12.) P. Lakatos Ilona (szerk.) Grammatikai gyakorlókönyv (mintaelemzésekkel és segédanyagokkal). Budapest: Bölcsész Konzorcium. 2006. (Hozzáférés: 2019. június 2.) Rounds, Carol. Hungarian: an Essential Grammar (Magyar alapvető grammatika). London / New York: Routledge. 2001. (Hozzáférés: 2019. június 2.) Szende, Thomas – Kassai, Georges. Grammaire fondamentale du hongrois (A magyar nyelv alapvető grammatikája). Párizs: Langues & Mondes – L’Asiathèque. 2007. (Hozzáférés: 2019. június 2.)

Kapcsolódó szócikkek

Névszóragozás Nyelvtani eset

Kategória:Nyelvtani esetek