A sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó védett faj.

Nagy elterjedési területen Kelet-Franciaországtól az Urál hegységig előfordul és Magyarországon is őshonos. Gazdasági jelentősége nincs, a ragadozó halak táplálékhala. A környezeti változásokra érzékeny így a vízlépcsők megépítése és a folyószabályozásokat követően vált sebezhetővé a faj.

Előfordulása A sujtásos küsz a tiszta, oxigéndús, gyors folyású vizeket kedveli. Elterjedési területe a Pireneusoktól és az Alpoktól északra terül el, a franciaországi Loire, Szajna, Somme és Rhône folyóktól, illetve a németországi Rajna és Duna folyóktól egészen az Urálig. Magyarországon védett fajként főleg a hegyi patakokban sebes folyású folyókban lehet találkozni vele országszerte. Hiányzik Dánia és Észak-Európa területéről.

Hasonló fajok Nagyon hasonlít közeli rokonára a szélhajtó küszre, de szája felső állású és háta alacsonyabb és a mellúszójának a töve szürke. Esetleg a balin és egyes keszegfajtákkal lehet hozzá hasonlónak vélni, de fajtajegyeik és méretbeli különbségeik miatt összetéveszteni őket nagyon nehéz.

Megjelenése Teste nyújtott, nem túl magas és oldalról erősen lapított. Kistermetű faj testhossza 9-13 centiméter, legfeljebb 18,5 centiméter. A legnagyobb megmért példánya 30 grammos volt. Orra rövid, a szeme nagy, a szája kicsi csúcsba nyíló, de oldalról nézve a szájhasíték enyhén fölfelé irányul. 44-51 pikkelye van a lefelé hajló oldalvonala mentén. Oldalvonala felül és alul feketével szegett és ez a sújtás a névadást is eredményezte. A hasúszók és a farok alatti úszó közti él pikkelyezett. Hátúszójában 7-8, farok alatti úszójában 14-17 elágazó sugár található. 38-40 csigolyája van.

Életmódja Rajban élő hal, amely inkább a fenék közelében tartózkodik, de sűrűn váltanak rajaik a mederfenék és felszín között. Változatos a tápláléka a vízbe hulló magvaktól kezdve apró fenéklakók, plankton és vízre hullott rovarokig terjed.

Szaporodása Május - júniusban ívnak az ivarérett 2-3 éves példányaik. Ívási időszakban az oldalán található 3-4 pikkelynyi szélességű zöldes-narancssárgán irizáló sáv feltűnőbbé válik. Ikráit a folyóvizek kavicsos-sóderes mederszakaszain helyezi el. Egy-egy nőstény 4-8 ezer ikrát rak le több részletben, melynek mérete 1 milliméter körül van.

Jegyzetek

További információk

Kottelat, M. and J. Freyhof, 2007. Handbook of European freshwater fishes. Publications Kottelat, Cornol and Freyhof, Berlin. 646 pp. Bloch, M. E.; 1782: D. Marcus Elieser Bloch's, ausübenden Arztes zu Berlin ... Oeconomische Naturgeschichte der Fische Deutschlands. Berlin. 1 (1): 789pp. BHL Stierandová, S., Vukić, J., Vasil’eva, E. D., Zogaris, S., Shumka, S., Halačka, K., Vetešník, L., Švátora, M., Nowak, M., Stefanov, T., Koščo, J. & Mendel, J., 2015: A multilocus assessment of nuclear and mitochondrial sequence data elucidates phylogenetic relationships among European spirlins (Alburnoides, Cyprinidae). Molecular Phylogenetics and Evolution, Available online 3 November 2015. doi: 10.1016/j.ympev.2015.10.025 reference page

Kategória:Alburnoides Kategória:Halfajok Kategória:A Kárpát-medence halai Kategória:Magyarország halai Kategória:Európa halai Kategória:Franciaország halai Kategória:Németország halai Kategória:Ausztria halai Kategória:Lengyelország halai Kategória:Csehország halai Kategória:Szlovákia halai Kategória:Szerbia halai Kategória:Románia halai Kategória:Ukrajna halai Kategória:Moldova halai Kategória:Bulgária halai Kategória:Oroszország halai Kategória:Ázsia halai