bélyegkép|jobbra|180px|Micia romjai, a háttérben a marosnémeti hőerőművel bélyegkép|jobbra|180px bélyegkép|jobbra|180px Vecel (, helyi ejtés szerint Vițăl, ) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése Dévától tíz kilométerre északnyugatra, a Maros bal partján, az E68-as főút mellett fekszik.
Nevének eredete Neve valószínűleg egy német eredetű személynévből való. Először 1278-ban Vecil, majd 1371-ben Vechel, 1430-ban pedig Veczel alakban említették.
Népessége 1785-ben 151 polgári és 150 határőr lakosát írták össze. 1790-ben 304 görög és 18 római katolikus lakta. Vulcsesdnek 1785-ben 130 lakosa volt, valószínűleg valamennyien ortodoxok.Miskolczy Ambrus – Varga E. Árpád: Jozefinizmus Tündérországban. Budapest, 2013, melléklet 1910-ben 444 lakosából 432 volt román és 11 magyar anyanyelvű; 324 görögkatolikus, 108 ortodox és 8 református vallású. 2002-ben 850 lakosából 826 volt román, 12 magyar és 9 cigány nemzetiségű; 786 ortodox, 50 pünkösdista és 9 református vallású.
Története A rómaiak tőle keletre építették fel Dacia provincia egyik legjelentősebb castrumát, Miciát, amely nyugat felől a Maros völgyét védte. A tábor egyébként csak a környéken talált feliratok alapján azonosítható. Közelében a római és a középkorban rezet bányásztak.
1479-ben oppidumként említették. 1491-ben a két hasonló nevű falu, Magyarweczel és Olahweczel Solymos várához tartozott. 1521-ben Oláhvecel kenéze Michael Dragota, míg Magyarvecelé Stephanus Brathyna volt. 1766 és 1850 között az orláti határőrezredhez tartozott. Valószínűleg 1956-ban hozzácsatolták a tőle nyugatra, a Tolcu-hegy túloldalán fekvő, ám a korábban görögkatolikus többségű Veceltől eltérően ortodox Vulcsesdet (1491-ben Welczez, 1601-ben Vultzecz, 1733-ban Velcsez, 1760–62-ben Vulcsesd, 1910-ben 301 román, 4 magyar és 1 német anyanyelvű lakos).
Nevezetességei Micia nagy kiterjedésű tábor volt a marosnémeti hőerőműtől délre, egy nem túl jelentős polgári településsel, vámhellyel és a Maroshoz közelebb két melléktáborral. A területről származó köveken több mint 250 felirat található. Sikerült azonosítani Iuppiter Hieropolitanus és a mauretaniai istenek templomát,Ezt vitatja Sorin Nemeti: 'Dii Patrii' ai maurilor din Micia. Orma 2004/1 utalásokból pedig tudjuk, hogy létezett Sol Invictus-, Ízisz- és talán Hercules- és Nemeszisz-temploma is. Feltárták amfiteátrumát, fürdőit, kerámiaégető kemencéit, lakóházait és két nekropoliszát. A korai újkorban köveit a környékbeliek újrafelhasználták többek közt herepei és vulcsesdi parasztházakhoz és Szolnokay Péter veceli házának pincéjéhez. Egy kövét a marossolymosi ortodox fatemplomba vitték az oltár alá, egy másikat a marosnémeti református templom padlójába építették. Sírkőként felhasználták őket a dévai református, a brettyelini és a veceli temetőben. A 18. században a külföldi utazók már rendszeresen felkeresték, és lemásolták a feliratokat. Legértékesebb emlékeit a műgyűjtő nagybirtokosok szállíttatták el – ekkor kerültek miciai kövek a branyicskai Jósika-, a feleki Brukenthal-, a marosnémeti Gyulay-, a kéméndi Váradi- és a zámi Nopcsa-kastélyba. A legnagyobb mennyiséget azonban 1806-ban, a Maros menti postaút építésekor használták fel. Az 1816-ban idelátogató Kazinczy Ferenc már így írt: „Sok időt vesztegeték el, míg egy ép téglára találhaték.”Erdélyi levelek 2. Kolozsvár, 1944, 25. o. Az első tudományos vizsgálatot végzők között Torma Károly, Kuun Géza és Téglás Gábor kutatták. Vulcsesden 1790-ben épült ortodox fatemplom. A faluban álló kőtemplomot 1939-ben kezdték el építeni és több évtizedes szünet után, 2006-ban folytatták az építkezést.
Híres emberek Itt született 1924-ben Francisc Munteanu író.
Jegyzetek
Források Sabin Adrian Luca: Repertoriul arheologic al județului Hunedoara Vecel község polgármesteri hivatalának webhelye Ókori lexikon
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Hunyad megye települései Kategória:Hunyad vármegye települései