Ħamrun Málta egyik helyi tanácsa a kikötők körzetében egy enyhén emelkedő síkon, 2,5 km-re Vallettától. Lakossága 9513 fő. Neve 1881-ig hivatalosan (Casal) San Giuseppe volt, ami a hétköznapi beszédben azóta is használatban van.

Története Legkorábbi lakóitól, a föníciaiaktól néhány sír maradt az utókorra, a rómaiak jelenlétére is temetkezési helyek utalnak. Ezután egészen a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend érkezéséig nincs nyoma emberi településnek. A Lovagrend néhány épületet és egy lőporgyárat építtetett a területen, ezekből nőtt ki a mai település. 1645-ben kis kápolna épült a községben. Az Atocia Hill tetején ma is áll egy lovagkori palota, a település talán legrégebbi fennmaradt épülete, amelynek falain ma is látszanak a francia ágyúzások nyomai. Itt állt ugyanis a felkelők egyik állása az erődített fővárossal szemben. A St. Paul Square egyik oldalán állt az a fogadó, amelynek tulajdonosáról, az il-Ħamrunnak nevezett Ġamri Zammitról állítólag a község mai nevét kapta.

1881-ben lett önálló egyházközség, és ekkor kapta mai nevét is. Területét Ħal Qormi, Birkirkara és Floriana határából szakították ki. Első írásos említése az új néven az 1888-as választási összeíráson szerepel. A máltai vasút egyik állomása is lett, San Giuseppe néven, és itt helyezték el a műhelyeket és szénraktárakat is. A brit kikötőfejlesztések a környező települések, így Ħamrun lakosságát is felduzzasztották. 1905-ben az új villamoshálózatba is bevonták a községet. 1912-ben Santa Venera, 1913-ban Marsa is függetlenné vált tőle. Az első világháború idején brit csapatok állomásoztak a község és Floriana között. A két világháború között a növekedés folytatódott, megindult az autóbuszforgalom is, és az új útburkolási technikák kísérleti terepe Ħamrun volt. 1929-től készül itt a híres Cisk sör, majd 1938-ban a kormány itt állította fel az első tejpasztőröző üzemet Máltán.

1907-ben Ħamrunban alapította meg a Keresztény Tanítás Társaságát – közismert nevén a M.U.S.E.U.M.-ot – a 2007-ben szentté avatott Ġorġ Preca pap, aki majdnem haláláig, 1961-ig a községben élt és dolgozott. Ereklyéit ma a plébániatemplomban őrzik.

A második világháború után újabb fejlődés következett, majd az 1960-as évek nagy emigrációs hulláma jelentősen csökkentette a község lakosságát. 1968-ban Gwardamanġa is függetlenné vált tőle. 1994 óta Málta 68 helyi tanácsának egyike. Ma a város fejlődését a területhiány, főleg a parkolóhelyek hiánya és a közlekedési útvonalak zsúfoltsága akadályozza.

Az EU-csatlakozás óta a helyi tanács aktívan részt vesz nemzetközi programokban, mint pl. az European Voluntary Service, vagy a European Citizens United Through Culture and History, utóbbiban az olaszországi Carpineto városával közösen. 2009-ben a két város From Carpineto Romano to Hamrun – One Europe című projektje, amelynek keretében itt is megrendezték a Carpinetoban hagyományosnak számító Palio della Carriera fesztivált (2009. május 4–12.). A rendezvényért Ħamrun elnyerte a Citizens for Europe projekt Arany Csillag Díját.

Népessége 1881: 4960 1890: 6120 1895: 8000 1901: 10 393 1911: 14 601 1921: 12 347 1931: 11 580 1948: 17 124 1957: 16 895 1967: 14 787 1985: 13 682 1995: 11 195 2003: 11 203 2005: 9513

Önkormányzata Ħamrun vezetése a kilencfős helyi tanács kezében van. A jelenlegi (6.) tanács 2012-ben lépett hivatalba.

Polgármesterei: Dr. Peter Attard (1994–1998) Joe Zammit Cordina (1998–2001) Dr. Luciano Busuttil (2001–2008) Vincent Bonello (Munkáspárt, 2008–)

Ünnepei Thienei Szent Kajetán (augusztus 7.) Szeplőtelen fogantatás (december 8., festa: július első hétvégéje) Szent József (május 1.)

Híres szülöttei Oreste Kirkop (1923–1998) operaénekes, filmszínész Charles Camilleri (1931) zeneszerző

Nevezetességei bélyegkép|jobbra|200px|A M.U.S.E.U.M. kápolnája Szent Kajetán-plébániatemplom (San Ġejtanu, St. Cajetan): 1869 és 1875 között épült, a kupolát azonban csak 1955-ben sikerült befejezni Porto Salvo-i Boldogasszony kápolna: a település első temploma Víztorony: a St. Cajetan Street házai között álló épület az Alof de Wignacourt nagymester által épített vízvezetékrendszer egyik eleme volt Radio City Opera House: 1945-ben nyitotta meg a kapuit. 1974-ben mozivá alakították, ma csak a főbejárata látható, ami a Munkáspárt főhadiszállásának vészkijárata A vasútállomás régi épülete ma a cserkészklub használatában van

Kultúra Band clubjai: Għaqda Mużikali Immakulata Kunċiżżjoni Għaqda tal-Mużika San Ġejtanu Ħamrun Soċjetà Mużikali San Ġużepp Ħamrun

Egyházi szervezetek: M.U.S.E.U.M. 1st Ħamrun Scout Group

Sport Sportegyesületei: Asztalifoci: Ħamrun Table Football Club Labdarúgás: a Ħamrun Spartans Football Club (1907): nyolcszoros bajnok, ma is a Premier league tagja Kosárlabda: Ħamrun Liberty Rögbi: Ħamrun Kavallieri

Közlekedés Autóval bárhonnan jól megközelíthető. A községen át juthatunk el a Portes des Bombeshez, Floriana kapujához.

Buszjáratai (2011. július 3. után): 1 (Valletta-Isla) 2 (Valletta-Birgu) 3 (Valletta-Xgħajra) 11 (Valletta-Ċirkewwa) 12 (Valletta-Qawra) 13 (Valletta-San Ġiljan) 21 (Valletta-Mosta) 51 (Valletta-Mtarfa) 52 (Valletta-Dingli) 53 (Valletta-Mtarfa) 61 (Valletta-Żebbuġ) 62 (Valletta-Siġġiewi) 63 (Valletta-Qormi) 71 (Valletta-Żurrieq) 72 (Valletta-Qrendi) 112 (Marsa, körjárat) 122 (Marsa-Valletta) 125 (Ħamrun-Mater Dei Kórház) 130 (Valletta-Ħamrun) 132 (Valletta-Ħamrun) X4 (expressz, Valletta-Birżebbuġa)

Jegyzetek

Források

H