Beregbárdos település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése Volóctól északnyugatra, Uzsoktól dél-délkeletre fekvő település.
Nevének eredete A falu eredeti, Bukóc neve ruszin eredetű, az ukrán букъ = bükk, bükkös kicsinyítő képzős származéka. Ugyanakkor víznévi eredete is elképzelhető, mivel 1645-ben említenek a falu határában egy Bukóc nevű patakot.
Története A falu 17. század eleji alapítású. 1613-ban „Bukocz”, „Bukócz” alakban írják a nevét. Oklevél először 1645-ben említi „Bukocz” néven.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BUKÓCZ. Bukova. Orosz falu Bereg Vármegyében, földes Ura Gróf Schönborn Uraság, fekszik a’ Versovi kerűletben, legelője elég, fája, tűzre, és épűletre, itatója meglehetős, de mivel szántó földgyei hegyesek, és követsesek is, ugy hogy egyebet zabnál, és pohánkának nem igen terem, keresetre való módgya nints, piatza távol, harmadik Osztálybéli.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bukócz, orosz falu, Beregh vármegyében, a gallicziai határszélen: 253 g. kath., 7 zsidó lak. Paroch. templom. Legelője elég; bikkes, fenyves erdeje sok; köves, sovány földe csak zabot, hajdinát terem. F. u. g. Schönborn. Ut. p. A. Vereczke.”
1904-ben, az országos helységnévrendezés során kapta a „Beregbárdos” magyar nevet, mely eredeti nevével nincs kapcsolatban. A trianoni béke előtt Bereg vármegye Alsóvereckei járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták. 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott. 1939-ben visszakapta eredeti nevét, de a többi azonos nevű településtől való megkülönböztetésül az Orosz- előtagot csatolták hozzá. Így 1939-44 között többször is „Oroszbukóc” néven említik. 1944 őszén a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1946-ban – a jelenleg is használatos – „Буковець” néven írják, ez az eredeti ruszin név átvétele. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
1910-ben 564 lakosa volt, ebből 9 magyar, 19 német, 536 ruszin volt; ebből 547 görögkatolikus, 16 izraelita volt. A 2001-es népszámlálás során a lakosság (597 fő) 99,7%-a ukrán, 0,3% orosz anyanyelvűnek vallotta magát.
Jegyzetek
Források Sebestyén Zsolt: Kárpátaljai helységnév magyarázatok. A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914
Kategória:A Munkácsi járás települései Kategória:Bereg vármegye települései