A dinitrogén-trioxid a nitrogén egyik oxidja, folyadékfázisban sötétkék színű vegyület, képlete N2O3. Még a forráspontja alatti hőmérsékleten bomlik, barna gáz keletkezik. Ilyen módon nincs gyakorlati jelentősége.
Előállítható azonos mennyiségű nitrogén-monoxid és nitrogén-dioxid összekeverésével és a keverék −20 °C-ra hűtésével:
2 NO + N2O4 → 2 N2O3
A dinitrogén-trioxid csak alacsony hőmérsékleten, azaz folyadék és szilárd állapotában izolálható. Magasabb hőmérsékleten az egyensúly a kiindulási anyagok irányába tolódik el, Kdiss = 193 kPa (25 °C).
Molekula- és kötésszerkezet A dinitrogén-trioxidban szokatlanul hosszú (186 pm-es) N−N kötés található. Bár a nitrogén-nitrogén kötések leggyakrabban a hidrazinéra hasonlítanak (145 pm), néhány más nitrogén-oxidban, így a dinitrogén-tetroxidban (175 pm) is találhatóak hosszú N−N kötések. A N2O3 molekula síkalkatú, Cs szimmetriát mutat. Az ábrán látható adatokat alacsony hőmérsékletű, gázállapotú N2O3 mikrohullámú spektrumából határozták meg: 400px|A dinitrogén-trioxid kötéshosszai és -szögei
Szervetlen savanhidrid, víz hatására az instabil salétromossavvá (HNO2) alakul. Egy igazi anhidridhez más szerkezet (O=N−O–N=O) is elképzelhető lenne, de ezt az izomert eddig nem sikerült azonosítani. A salétromossav standard körülmények között hamar elbomlik nitrogén-monoxid és salétromsav képződése közben. Nitrit sókat esetenként úgy is előállítanak, hogy bázisok oldatához N2O3-at adnak: N2O3 + 2 NaOH → 2 NaNO2 + H2O
Reakciók A vegyület már −10°C-on bomlani kezd, a bomlás egyenlete:
A jeges víz kék színnel oldja, salétromossav keletkezik:
Jegyzetek
Fordítás
Források Nyilasi János: Szervetlen kémia. Gondolat kiadó, Budapest, 1975.
Kategória:Nitrogén-oxidok Kategória:Savanhidridek