A gyermekfilozófia olyan 7-16 éves diákoknak készült oktatási-nevelési program, melynek célja, hogy filozófiai témájú beszélgetések segítségével alakítsa ki a tanulókban a kritikai gondolkodás képességét.A definíciót a Gyermekfilozófia Szöveggyűjtemény első kötetének tanulmányai alapján alkottam meg, figyelembe véve az itt olvasható valamennyi meghatározást. A továbbiakban is főként erre a tanulmánykötetre fogok hivatkozni: G. Havas Katalin, Demeter Katalin, Falus Katalin (szerk.): Gyermekfilozófia Szöveggyűjtemény I. Budapest, Korona Nova Kiadó, 1997.
A programot Matthew Lipman indította el az 1960-as évek végén. A gyermekfilozófia a szókratészi bábáskodó módszert felhasználva ismerteti meg a gyerekeket a különböző filozófiai diszciplínák legfontosabb kérdéseivel anélkül, hogy számon kérné rajtuk a szakterminológia vagy az adott téma filozófiatörténeti hátterének ismeretét. A beszélgetések egyrészt az önálló tanuláshoz kívánnak segítséget nyújtani azáltal, hogy megtanítják az ismeretek rendszerezésének, a különböző fogalmak definiálásának, a következtetések levezetésének módszereit, fejlesztik a tanulók nyelvi és gondolkodási képességeit, kreativitását. Másrészt, a különböző álláspontok ütköztetése és megbeszélése a toleranciára nevelés gyakorlatában is fontos szerepet tölt be.Szirtes László: A Philosophy for Children (PFC) program és hazai alkalmazása In. Gyermekfilozófia szöveggyűjtemény 1. 10. o. id. kiad.Tamássy Györgyi: A Philosophy for Children programról In. Gyermekfilozófia Szöveggyűjtemény I. 54-55. old. id. kiad.
A gyermekfilozófia elnevezésről
A program neve angolul Philosophy for Children, amit szokás PFC-nek vagy P4C-nek is rövidíteni. Az elnevezés magyar nyelvre történő lefordítása nehézségekbe ütközött, ugyanis, ahogy a Gyermekfilozófia Szöveggyűjtemény szerkesztői az előszóban felhívják rá a figyelmet, valamennyi lehetséges fordítás félreértésekhez vezethet. Nem akarták, hogy az elnevezés azt sugallja, egyoldalú ismeretadásról van szó (Filozófia gyermekeknek), s az is fontos szempont volt, hogy az elnevezés egyértelművé tegye, valódi filozófiai problémákról van szó. Utóbbi szempontból a jelenlegi elnevezés sem a legszerencsésebb, ezért a már említett tanulmánykötetben is gyakrabban olvashatjuk a PFC rövidítést.Gyermekfilozófia szöveggyűjtemény I. 6-7. old.
A program története
A gyermekfilozófia program ötlete az 1960-as évek végén fogant meg Matthew Lipman fejében, aki ekkor már 15 éve a New York-i Columbia Egyetem professzora volt. Részben a diáklázadások okait vizsgálva jutott arra a következtetésre, hogy a felsőoktatást ért kritika valójában az oktatás egészét érinti. Az oktatás legnagyobb hiányosságának azt látta, hogy nem fordít kellő figyelmet a kritikai gondolkodás fejlesztésére.Tamássy Györgyi: A Philosophy for Children programról In. Gyermekfilozófia szöveggyűjtemény I. id. kiad. 53-54. old.
Lipman a 70-es évek elején megalapította a New Jersey-ben működő Advancement of Philosophy for Children (IAPC) nevű szervezetet, amely a gyermekfilozófia elméleti és gyakorlati kérdéseivel egyaránt foglalkozik: tanulmányokat, tankönyveket, oktatási segédanyagokat jelentetnek meg, tanfolyamokat szerveznek pedagógusoknak és a program iránt érdeklődő szülőknek. Negyedévente megjelenő kiadványuk a Thinking címet viseli.Uo. 59. old.
Az USA-ban mára már követhetetlenül nagy számú iskola csatlakozott a programhoz. Az 1998-ban Bostonban megrendezett 20. Filozófiai Világkonferencián külön szekció foglalkozott a gyermekfilozófia témájával. Megjelentek a Lipman módszerét részben átalakító elméletek is, így például Gareth B. Matthews, a Massachusetts Egyetem filozófiaprofesszora elvetette a Lipman által írt tankönyveket, mondván, elegendő olyan könyv van a világirodalomban (Micimackó, Alice Csodaországban, Óz, a csodák csodája), amely tökéletes kiindulópontja lehet egy gyerekekkel folytatott filozófiai beszélgetésnek. Európában a filozófus- és a pedagógusszakma is kezdetben heves ellenérzésekkel fogadta a programot. A gyermekfilozófia első képviselői a kontinensen Ekkehard Martens (Hamburg), Karel L. van der Leeuw (Amszterdam) és Daniela G. Camhy (Graz) voltak. Európában az 1990-ben Dubrovnikban tartott nyári akadémia jelentette az áttörést.Kardos Péter: Zürichi levél In. Gyermekfilozófia szöveggyűjtemény I. 46-47. o. id. kiad.
A módszer lényege Elméleti háttér
Matthew Lipman így ír az általa kidolgozott módszerről:Matthew Lipman: "Filozófia gyermekeknek": A kritikai gondolkodás In. Gyermekfilozófia szöveggyűjtemény I. 60. old. id. kiad.
Lipman szerint a kérdező közösség (community of inquiry) legfontosabb jellemzői az önkorrekció és a kontextusérzékenység, azaz, hogy a diákok folyamatosan keressék és igyekezzenek kijavítani saját hibáikat, illetve, hogy képesek legyenek mindig az adott kontextus függvényében gondolkodni úgy, hogy közben tiszteletben tartják valamennyi sajátos kontextus egyediségét.Uo. 60-64. old.
A filozófiai beszélgetések eredményeként a diákok olvasási-, írás-, beszéd- és megértési készsége fejlődik. Ahhoz azonban, hogy a diákok képesek legyenek az ilyen beszélgetésekhez szükséges kritikai gondolkodás elsajátítására, tudatosan kell fejleszteni az olyan képességeket, mint a különböző érvelési utak (pl. induktív, deduktív, analógiás), kutatási formák (megfigyelés, leírás), formalizáló eljárások (definiálás, osztályozás) transzlációs módok (írás, fordítás) alkalmazása, illetve ki kell alakítani azt a fajta kritikai beállítódást, amelynek alapjai a csodálkozás, a rákérdezés és a kritériumok keresése.Tamássy Györgyi: id. mű 54. old.
Pszichológiai előfeltevések
A kérdező közösség egyszerre eredménye és feltétele a gyermekfilozófia megvalósulásának. Ahhoz, hogy eredményesnek és fontosnak tartsuk a gyermekekkel való filozófiai témájú beszélgetéseket, azt kell feltételeznünk, hogy a gyerekek kisiskolás koruktól kezdve képesek egy olyan közösség létrehozására, amelyben bizonyos jogokkal rendelkező személyekként vannak jelen; azaz, hogy képesek észszerű, elfogulatlan döntések meghozatalára, és arra, hogy toleránsak legyenek egymással szemben.Ann Margaret Sharp: Mit jelent a kérdező közösség In. Gyermekfilozófia Szöveggyűjtemény I. 79. old. id. kiad. Ann Margaret Sharp szerint a következőkből ismerhető fel, ha egy gyerek a kérdező közösség részévé vált:Uo. 80-81. old.
Mindehhez szorosan kapcsolódik, hogy milyen pszichológiai gyermekképpel rendelkezünk, hogyan képzeljük el a gyermek mentális fejlődését. A gyermekfilozófia ugyanis egy olyan gyermekképhez illeszkedik, amely a mentális fejlődést olyan önálló (nem a szocializáció alá rendelődő) ciklikus, stadiális (nem monoton-lineáris) folyamatként értelmezi, amelyre nem lehet ráerőltetni egy előzetes forgatókönyvet. A pedagógus feladata ezek alapján az, hogy segítsen az adott stádiumban megjelenő lehetőségek kibontakoztatásában, a képességek szabad fejlesztésében.Békés Vera: A Gyermekfilozófia program néhány filozófiai (ismeretelméleti) előfeltevéséről In. Gyermekfilozófia Szöveggyűjtemény I. 88-89. old. id. kiad.
Filozófiai előfeltevések
A gyermekfilozófiáról alkotott vélekedésünk nem csupán pszichológiai elképzeléseinktől függ, hanem attól is, mit tartunk filozófiának, kit tartunk képesnek a filozófiával való foglalkozásra. Ahogyan Krajnik József megfogalmazta:Krajnik József: A gyermekfilozófia mint alkalmazott filozófia In. Karikó Sándor (szerk.): Az alkalmazott filozófia esélyei 175. old. Budapest, Áron Kiadó, 2002. Karl Jaspers-szel egyetértésben sokan vannak, akik a gyerekeket alkalmasnak tartják az ilyen jellegű filozofálásra. Ahhoz, hogy a Gyermekfilozófiát értelmes és értékes kezdeményezésnek ismerjük el, el kell fogadnunk a filozófiának ezt a lehetséges értelmezését.
A módszer a gyakorlatban
A program a szókratészi bábáskodó módszert használja fel az oktatásban. A tanár, ahelyett, hogy ismereteket közölne, csak bábáskodik a tanulók gondolatainak megszületésénél. A beszélgetések kiindulópontja mindig egy közösen olvasott szöveg, ez lehet a program valamelyik tankönyve, de bármilyen arra alkalmas szöveg. A pedagógus, aki a közösség részeként szólal meg, arra ösztönzi a diákokat, hogy kérdéseket tegyenek fel.Gyermekfilozófia Szöveggyűjtemény I.: Előszó 5. old. id. kiad. Azt, hogy a felmerülő kérdések valóban filozófiai relevanciával bírjanak, a tárgyalt szövegnek kell biztosítania.
A programhoz íródott könyvek szereplői gyerekek, akik maguk fedezik fel a különböző filozófiai problémákat. A történetekben szereplő felnőttek (szülők, nagyszülők, tanárok) csak segítik a gyerekeket a gondolkodásban, kutatásban, ahogy ez a történeteket feldolgozó pedagógusnak is feladata. A PFC programhoz íródott első munka a Harry Stottlemeier's Discovery című 10-12 éveseknek szóló könyv volt.Tamássy Györgyi id. mű 54-55. old.
A tananyag a diákok életkorához igazodva több oktatási egységből áll, s minden egységhez készült egy olvasókönyv és egy tanári kézikönyv. A gyerekeknek íródott olvasókönyvek 11-17 fejezetből állnak, körülbelül 80-100 oldal terjedelműek. A kézikönyvek a szövegekhez készült feladatokat, gyakorlatokat, (kisebbeknél játékokat is) tartalmazzák. A kézikönyvek feladatai segítenek megismertetni a történetek filozófiai vonatkozásait és világossá tenni a különböző álláspontokat. Mindezek nagyon fontosak a parttalan beszélgetések elkerüléséhez.Szirtes László id. mű 54. old.
Tankönyvek és kézikönyvek
Olvasókönyvek: Elfie Kio and Gus Pixie Nous Harry Stottlemeier's Discovery Lisa Suki Mark
A hozzájuk tartozó kézikönyvek: Getting Our Thoughts Together Wondering at the Word Looking for Meaning Deciding What to Do Philosophical Inquiry Ethical Inquiry Writing: How and Why Social Inquiry
A Gyermekfilozófia program által felhasznált egyéb módszerek
Bár a program alapvetően a szókratészi bábáskodásra épít, más módszereket is felhasznál. Ezek közül legkedveltebbek a drámapedagógia különböző szimulációs és szituációs gyakorlatai. Schullerné Deák Márta Látókör elnevezésű foglalkozását egy drámapedagógussal együttműködve vezeti, mert, ahogy írja, ez a módszer azáltal, hogy személyessé teszi a témát, érzelmi támaszt nyújtva szemlélteti és kiegészíti azt. A drámapedagógia mellett rendszeres időközönként folyamodik egy grafikus gyógypedagógushoz segítségért, aki a tanulók élményeit képi kifejezéseiben teszi teljessé.Schullerné Deák Márta: Látókör 33+33 In. Gyermekfilozófia Szöveggyűjtemény 1. 39. old. id. kiad. Hogy a különböző módszerek összefonódása mennyire jellemző a Gyermekfilozófiára, jól példázzák a Gyermekfilozófia Szöveggyűjtemény negyedik kötetében megjelent oktatási anyagok.Gyermefkilozófia Szöveggyűjtemény IV. Budapest, Krónika Nova Kiadó, 2000.
A Gyermekfilozófia program alkalmazása
Világszerte számtalan helyen születtek kezdeményezések a Gyermekfilozófia program bevezetésére az oktatásba. A Lipman által alapított, a program fejlesztésével foglalkozó IAPC szárnyai alá vette a tanárképzés problémáját: az általuk tartott képzésen résztvevők Master of Arts in Teachhing Philosophy to Children elnevezésű diplomát szerezhetnek. A PFC program terjesztése és fejlesztése céljából létrejött nemzetközi szervezet, az 1984-ben alapult International Council for Philosophical Inquiry with Children mára már 35 országban működik.Tamássy Györgyi id. mű 59. old. A legaktívabb szervezetek az USA-ban, Ausztráliában, Dél-Amerikában, Spanyolországban, Dél-Afrikában és Ausztriában találhatók.Krajnik József id. mű 177. old.
A Gyermekfilozófia magyarországi bevezetéséről így ír Falus Katalin és Jakab György:Falus Katalin – Jakab György: Változatok adaptációra In. Új Pedagógiai Szemle 2002. január
Kategória:Pedagógia