Határhegy () falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése Nagybereznától északkeletre, Patakófalu és Fenyvesvölgy között fekvő település.
Nevének eredete A Zahorb név szláv eredetű, az ukrán és a ruszin gorb – melyeknek magyar megfelelője: domb, halom, púp – ragozott alakja. Magyar jelentése: dombon túl, domb mögé. Mai Határhegy nevét 1903-ban kapta.
Története Határhegyet először 1582-ben majd később, 1773-ban említették „Zahorb” néven.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZAHORB. Orosz falu Ungvár Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, fekszik Sztavnához közel; határja tsekély.”
1800-ban „Zahor”, 1808-ban „Zahorb” alakban találjuk meg.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zahorb, Ungh vm. orosz falu, Gallicziához közel, erdős, sziklás vidéken: 237 g. kath., 10 zsidó lak. F. u. a kamara. Ut. p. Ungvár.”
1913-ban „Határhegy” néven írták. A trianoni béke előtt Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1939 márciusától ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
1910-ben 588 lakosából 9 magyar, 30 német, 549 ruszin volt; ebből 17 római katolikus, 537 görögkatolikus, 30 izraelita volt. 2001-ben 549-en lakták.
Közlekedés A települést érinti a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal.
Források Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza Sebestyén Zsolt: Kárpátaljai helységnév-magyarázatok A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914
Jegyzetek
Kategória:Az Ungvári járás települései Kategória:Ung vármegye települései