right|thumb|350px|Kína etnolingvisztikai térképe, 1983; forrás: CIA Kína etnikailag a külső szemlélő számára nagyon homogén, hiszen a lakosság több mint 90%-a egy nemzetiséghez, a hanokhoz tartozik (etnikailag a huj kínaiak is hanok – csupán vallásuk különbözik) és a más nemzetiségű kisebbségek is hasonló antropológiai jellemzőket mutatnak. Hivatalosan a szócikkben is felsorolt nemzeti kisebbségeket ismeri el a kínai kormány. A hanok Kína történelme során kovácsolódtak egy nemzetté több törzsből. Kína hagyományosan a benne élő népek kulturális és politikai olvasztótégelye, a különböző nemzetiségek együttélése természetes.

A nemzetiségek, törzsek megítélése A mai Kínában kisebbségben élő nemzetiségeket a történelem folyamán (még a 20. század első felében is) a többségi nemzet vadállatoknak tekintette. (1949 előtt a nem han nemzetiségűek egyik nevének kínai írott formájában 狄 szerepelt a vadállat [ma: kutya] jele is: 犭/ 犬.)

A kínai nyelvben a nemzet mint modern fogalom aránylag későn jelent meg. , a modern gondolkodás egyik kínai előfutára két szó – a min (nép, népesség, népcsoport) és zu (klán, törzs, nemzetség) – összetételével új szót alkotott, a minzu-t (民族). E szó kínaiul nemzetet jelent.

Jelenleg a nemzetet mint fogalmat kétféleképpen értelmezik Kínában. Tágabb értelemben jelenti a Kínában élő összes nemzetiséget. Ebben az esetben jelzőként a zhonghua szerepel előtte (中华 / 中華).Zhonghua minzu (angol Wikipédia) Megjegyzendő, hogy 1949 előtt a zhonghua a han (汉/漢) nemzetnév szinonimája volt. Az akkori felfogás szerint nem is lehetett másként értelmezni, hiszen a hua (virág) szó a magasabbrendűséget jelentette.Bővebben l.: Ethnic groups in Chinese history (angol Wikipédia)

Etnikai csoportok A legtöbb etnikai csoport eltérnek egymástól, de van néhány, ami nagyon hasonló a hanhoz. Például a legtöbb huj kínait szinte meg sem lehet különböztetni a han kínaitól, leszámítva, hogy ők az iszlám vallást gyakorolják.

Az 1978-as alkotmány megengedte a nemzeti kisebbségeknek, hogy használhassák nyelvüket. A kínai kormány által együvé sorolt nemzetiségek némelyike több különböző csoportot is magában foglal. A miao kisebbség más-más csoportjai például a hmong-mien nyelvek, a tai-kadai nyelvek és a kínai nyelvek különböző dialektusait beszélik, és számos különböző szokást követnek.

Néhány, kisebb népességből álló etnikai csoportot egyszerűen összevonnak. thumb|jobbra|250px|A Hosszú-szarv törzs, a miao népcsoport egy kisebb ága Kujcsou tartomány nyugati részében Miközben a han kínaiak teszik ki Kína teljes populációjának nagy részét, a népesség eloszlása nagymértékben egyenlőtlen Kína nyugati részén, ugyanis ott a han kínaiak alkotják a kisebbséget.

Kína sok nemzeti kisebbségből álló természete az asszimiláció sok századának egy eredménye, bővítése és a területek modern megszilárdítása, amiket a Csing-dinasztia alatt belefoglaltak. Néhány csoport – mint például a tibetiek vagy a mongolok – neheztelnek a többségre. Más csoportok, mint a csuangák, a mandzsuk, a huj kínaiak és a koreaiak nagyon jól beilleszkedtek a nemzeti közösségbe.

Az etnikai kisebbségek demográfiai jellemzői

A 2010-es népszámlálás adatai szerint Kína 9 596 961 km² területén 1 339 724 852 ember élt, a 2013-as becslés 1 357 380 000. Az 1990-es, 2000-es és 2010-es népszámlálások adatai szerint a Kínában élő 56 nemzetiség létszáma a következő.

Nemzetiség neveGB 3304–91 (A Kínai Népköztársaságban élő nemzetiségek romanizált neve és kódja)LélekszámA Kínai Népköztársaság 4. (1990), 5. (2000) és 6. (2010) nemzeti népszámlálásahanA csuankingekkel közösen.HanHAHàn Zú汉族91,6474%1,220,844,5201,139,773,0081,042,482,187csuangZhuangZHZhuàng Zú壮族1,2700%16,926,38116,187,16315,489,630hujHuiHU Huí Zú回族0,7943%10,586,0879,828,1268,602,978mandzsuManchu/ManMAMǎn Zú满族0,7794%10,387,95810,708,4649,821,180ujgurUyghurUGWéiwú'ěr Zú维吾尔族0,7555%10,069,3468,405,4167,214,431miaoMiaoMHMiáo Zú苗族0,7072%9,426,0078,945,5387,398,035jiYiYIYí Zú彝族0,6538%8,714,3937,765,8586,572,173tucsiaTujiaTJTǔjiā Zú土家族0,6268%8,353,9128,037,0145,704,223tibetiBeleértve a amdowa és khampa nemzetiségű tibetieket.Tibetan/ZangZAZàng Zú藏族0,4713%6,282,1875,422,9544,593,330mongolMongolMGMěnggǔ Zú蒙古族0,4488%5,981,8405,827,8084,806,849tungDongDODòng Zú侗族0,2161%2,879,9742,962,9112,514,014pujiBouyeiBYBùyī Zú布依族0,2153%2,870,0342,973,2172,545,059jaoYaoYAYáo Zú瑶族0,2098%2,796,0032,638,8782,134,013pajBaiBABái Zú白族0,1451%1,933,5101,861,8951,594,827koreaiKorean/ChosenCSCháoxiǎn Zú朝鲜族0,1374%1,830,9291,929,6961,920,597haniHaniHNHāní Zú哈尼族0,1246%1,660,9321,440,0291,253,952liLiLILí Zú黎族0,1098%1,463,0641,248,0221,110,900kazakKazakh/KazakKZHāsàkè Zú哈萨克族0,1097%1,462,5881,251,0231,111,718tajDaiDADǎi Zú傣族0,0946%1,261,3111,159,2311,025,128söSheSHShē Zú畲族0,0532%708,651710,039630,378liszuLisuLSLìsù Zú傈僳族0,0527%702,839635,101574,856tunghsziangDongxiangDXDōngxiāng Zú东乡族0,0466%621,500513,826373,872kolaoGelaoGLGēlǎo Zú仡佬族0,0413%550,746579,744437,997lahuLahuLHLāhù Zú拉祜族0,0365%485,966453,765411,476vaVaVAWǎ Zú佤族0,0322%429,709396,709351,974sujSuiSUShuǐ Zú水族0,0309%411,847407,000345,993nahsziBeleértve kb. negyvenezer moszo nemzetiségű embert.Nakhi/NaxiNXNàxī Zú纳西族0,0245%326,295309,477278,009csiangQiangQIQiāng Zú羌族0,0232%309,576306,476198,252tuTuTUTǔ Zú土族0,0217%289,565241,593191,624mulaókA kagókkal (木佬人, Qago) közösen.MulaoMLMùlǎo Zú仫佬族0,0162%216,257207,464159,328hszipo (vagy sibo)XibeXBXībó Zú锡伯族0,0143%190,481189,357172,847kirgizKyrgyz/KirgizKGKē'ěrkèzī Zú柯尔克孜族0,0140%186,708160,875141,549csingpoBurmában kacsin.JingpoJPJǐngpō Zú景颇族0,0111%147,828132,158119,209dahur/daurDaurDUDáwò'ěr Zú达斡尔族0,0099%131,992132,747121,357szalarSalarSLSālā Zú撒拉族0,0098%130,607104,52187,697pulangokBlangBLBùlǎng Zú布朗族0,0090%119,63991,89182,280maonanVietnámi nemzetiség.MaonanMNMáonán Zú毛南族0,0076%101,192107,18471,968tadzsikTajikTATǎjíkè Zú塔吉克族0,0038%51,06941,05633,538pumiPumiPMPǔmǐ Zú普米族0,0032%42,86133,62829,657acsangAchangACĀchāng Zú阿昌族0,0030%39,55533,95427,708nuNuNUNù Zú怒族0,0028%37,52328,77027,123evenkiEwenkiEWÈwēnkè Zú鄂温克族0,0023%30,87530,54526,315csingGinGIJīng Zú京族0,0021%28,19922,58418,915csinuoJinoJNJīnuò Zú基诺族0,0017%23,14320,89918,021palaung/töangDe'ang/DeangDEDé'áng Zú德昂族0,0015%20,55617,93515,462paoánBonanBOBǎo'ān Zú保安族0,0015%20,07416,50512,212oroszRussian/RussRSÉluósī Zú俄罗斯族0,0012%15,39315,63113,504jugurYugurYGYùgù Zú裕固族0,0011%14,37813,74712,297üzbégUzbekUZWūzībiékè Zú乌孜别克族0,0008%10,56912,42314,502monpaMonbaMBMénbā Zú门巴族0,0008%10,5618,9287,475orocsenOroqenORÈlúnchūn Zú鄂伦春族0,0006%8,6598,2166,965tulungDerungDRDúlóng Zú独龙族0,0005%6,9307,4315,816nanáj/hocsö/goldHezhenHZHèzhé Zú赫哲族0,0004%5,3544,6644,245kaosanGaoshanGSGāoshān Zú高山族0,0003%4,0094,4882,909lhopaLhobaLBLuòbā Zú珞巴族0,0003%3,6822,9702,312tatárTatarTTTǎtǎ'ěr Zú塔塔尔族0,0003%3,5564,8954,873ismeretlenUndistinguished–Wèi Shìbié Mínzú未识别民族0,0480%640,101734,438749 341honosítottNaturalized Citizen–Wàiguórén Jiārù Zhōngguójí外国人加入中国籍0,0001%1,4489413,421

Nemzetiségi jog Kínában Az 1978-as alkotmány megengedte a nemzeti kisebbségeknek, hogy használhassák nyelvüket a helyi közigazgatásban, szerepelt benne az autonóm területek önkormányzata. 1982 után még nagyobb kedvezményeket kaptak: felmentést az "egy család – egy gyerek" politikai irányvonal alól, különleges tanulási lehetőségeket, nagyobb beleszólást helyi szinten az adók felhasználásába. Elfogadták ünnepeiket, vallási szokásaikat, hivatalos támogatást kapott kultúrájuk. Ennek az lett a következménye, hogy egyre többen vallották magukat valamelyik kisebbségi népcsoport tagjának, hogy igénybe vehessék a kedvezményeket.

A most is érvényben levő 1982-es alkotmány előszava kimondja:

„A Kínai Népköztársaság az ország valamennyi nemzetisége által közösen alkotott, soknemzetiségű egységes állam. Az országban élő minden nemzetiség teljesen egyenjogú. Az állam garantálja a nemzeti kisebbségek jogait és érdekeinek érvényesülését, megvédi és fejleszti a jogegyenlőség, egyetértés és kölcsönös segélynyújtás elvén nyugvó nemzetiségek közti kapcsolatokat. Szigorúan tilos a nemzeti kisebbségek hátrányos megkülönböztetése vagy a nemzetiségek bármilyen módon történő elnyomása. A nemzeti kisebbségek igényei és sajátosságai szerint az állam segíti a kisebbségek lakta területek gazdasági és kulturális fejlődését. Az egy tömbben élő nemzeti kisebbségek területi autonómiát gyakorolnak, önkormányzati intézményeket létesítenek és gyakorolják önkormányzati jogukat. Az összes nemzeti kisebbségi autonóm terület a KNK elidegeníthetetlen részét képezi. Minden nemzetiség szabadon használhatja és fejlesztheti nyelvét és kultúráját, megtarthatja vagy átalakíthatja szokásait és hagyományait.”

Vallások, világnézetek nemzetiségek szerint

thumb|jobbra|A Miatyánk klasszikus kínai nyelven, 1889 kereszténység: liszu buddhizmus/taoizmus: baj, blang, thai, csinuo, csing, csingpo, mongol, mandzsu, nahszi (és moszuo), nu, tibeti és jugur („sárga ujgur”)Kisebbségek Kínában keleti ortodox kereszténység: orosz, evenki iszlám: huj, ujgur, kazak, tunghsziang, kirgiz, szalar, tadzsik, üzbég, baoan és tatár sámánizmus/animizmus: csuang, daur, evenki és orocsen

Jegyzetek

Források Thomas Heberer: Ethnische Minderheiten Magid, Alvin: Handle with care: China's policy for multiculturalism and minority nationalities = Asian Perspective, 22. vol. Spring 1998. no. 1. 5-34. p. Vajda Gyula: Nemzet, nemzetiségek, nemzetiségi politika Kínában

További információk http://epa.oszk.hu/00400/00462/00002/41.htm http://www.nyest.hu/hirek/kina-egy-nemzet-szamtalan-nyelv https://web.archive.org/web/20060719182133/http://www.c-c-c.org/chineseculture/minority/minority.html

ca:Ètnies de la Xina