Navarrai Mária (1330 – Valencia, 1347. április 28.), katalánul: Maria de Navarra, spanyolul: María de Navarra, franciául: Marie d'Évreux/de Navarre, szárdul: Maria de sa Navarra, születése jogán navarrai királyi hercegnő (infánsnő), házassága révén Aragónia, Valencia, Szardínia és Mallorca királynéja, Barcelona grófnéja. Az Évreux-ház tagja.

Élete thumb|left|180px|Mária királyné pecsétje Édesapja III. Fülöp iure uxorisLatin, a jelentése: 'a felesége jogán'. navarrai király, Évreux-i Lajos francia királyi herceg (III. Fülöp francia király és Brabanti Mária fia) és Artois-i Margit elsőszülött fia. Édesanyja II. Johanna suo iureLatin, a jelentése: 'a saját jogán'. navarrai királynő, X. (Civakodó) Lajos francia és navarrai király, valamint Burgundiai Margit egyetlen gyermeke. Mária volt szülei legidősebb gyermeke. Húga, Blanka VI. Fülöp feleségeként francia királyné lett, míg öccse Károly II. (Gonosz) Károly néven navarrai király.

Máriát 1342-ben, mikor elérte a lányok számára előírt házasulandó kort, a tizenkettedik életévét, feleségül adták IV. (Szertartásos) Péter aragón királyhoz. A házasságukból négy gyermek született. Első gyermeke, Konstancia születése (1344) idején Mária még csak tizennégy éves volt.

Első és egyetlen fia, Péter herceg 1347. április 28-án született, de még ugyanaznap meg is halt, ami Mária életébe került. IV. Péter 1347-ben fiúörökös hiányában az akkor hároméves legidősebb lányát, Konstancia hercegnőt az aragón trón örökösévé nevezte ki, mellyel mind az öccse, I. Jakab urgelli gróf, mind pedig az Aragón Gyűlés, a Corts ellenállását kiváltotta.Lásd Miron (1913: 181). A Barcelonai-ház miután házasság révén megszerezte az Aragóniai Királyságot 1137-ben, amikor I. Petronilla (1136–1174) aragón királynő feleségül ment IV. Rajmund Berengárhoz (1113–1162), Barcelona grófjához, a Katalóniában érvényes száli törvény értelmében megtiltották a nők trónöröklési jogát, amely 1502-ig volt érvényben.A nőket a trónöröklésből kizáró törvény Aragóniában 1502-ig volt érvényben, amikor az Aragón Gyűlés, a Corts II. Ferdinánd aragóniai király másodszülött lányát, (Őrült) Johannát, annak jelenlétében trónörökösnek nyilvánította, aki apja halála (1516) után valóban Aragónia királynője lett, annak ellenére is, hogy „betegsége miatt” hivatalosan sohasem iktatták be, és helyette elsőszülött fia, Habsburg Károly uralkodott. L. Liss, Peggy K.: Isabel the Queen: Life and Times, Oxford, Oxford University Press, 1992.

IV. Péter úgy kívánta megoldani a trónöröklési válságot, hogy még első felesége halálának az évében, 1347. november 19-én újranősült, és feleségül vette Portugáliai Eleonórát, aki azonban a következő év októberében gyermektelenül meghalt. A trónöröklési válság így Aragóniában egészen 1350-ig, IV. Péter második fiának, a későbbi aragón királynak, Jánosnak a megszületéséig elhúzódott, aki 1350. december 27-én látta meg a napvilágot.

Gyermekei Férjétől, IV. (Szertartásos) Péter (1319–1387) aragón, valenciai, szárd és mallorcai királytól, 4 gyermek: Konstancia (1344–1363) aragón trónörökösnek jelölve 1347-ben, férje III. (Együgyű) Frigyes (1342–1377) szicíliai király, 1 leány: I. Mária (1363–1401) szicíliai királynő, férje I. (Ifjú) Márton aragón királyi herceg infáns, iure uxoris szicíliai király, IV. (Szertartásos) Péter unokája a 3. házasságából született fiától, I. (Idős) Mártontól, 1 fiú: Péter (Frigyes) (1398–1400) szicíliai trónörökös és aragón infáns Johanna (1344–1385), férje I. János empúriesi gróf (1338–1398), 2 fiú Mária (1345/46 – Montblanc,Montblanc egy katalóniai település. 1348. június 3.) Péter (Valencia, 1347. április 28. – Valencia, 1347. április 28.) aragón trónörökös

Jegyzetek

Források Miron, E. L.: The Queens of Aragon: Their Lives and Times, London, Stanley Paul & Co, 1913. URL: Lásd További információk Die Könige von Aragón, Grafen von Barcelona 1387–1410 a. d. H. Barcelona, 1387–1394 Herzoge von Athen und (/1391) Neopatras, 1401–1410 auch Könige von Sizilien, In: Detlev Schwennicke (Hrsg.): Europäschen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 72., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.

További információk Miron: The Queens of Aragon – 2014. május 29. Libro d'Oro della Nobilità Mediterranea/Bellonidi (Aragonesi) – 2014. május 29. FMG/Aragon Kings Genealogy – 2014. május 29. Genealogie Mittelalter/Peter IV der Zeremoniöse König von Aragon – 2014. május 29. Euweb/House of Barcelona/Aragon Kings Genealogy – 2014. május 29.

Kategória:Aragónia királynéi Kategória:Évreux-ház Kategória:Barcelonai-ház Kategória:Szardínia királynéi Kategória:Mallorcai királynék Kategória:Gyermekszülésben elhunyt nők Kategória:1330-ban született személyek Kategória:1347-ben elhunyt személyek Kategória:Valencia királynéi Kategória:Barcelona grófnéi Kategória:Navarrai királyi hercegnők